Szvetics Emil

Szvetics Emil
Szvetics Emil
Született	Szvetics Emil József Károly 1863. november 4. Celje
Elhunyt	1926. január 18. Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Gánti Vilma Terézia
Foglalkozása	gépészmérnök vállalkozó igazgató
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Halál oka	gümőkór
A Wikimédia Commons tartalmaz Szvetics Emil témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemes-ságodi Szvetics Emil, teljes nevén: Szvetics Emil József Károly (1863. november 4. – Budapest, Tabán, 1926. január 18.) magyar gépészmérnök, vállalkozó, a Telefonhírmondó műszaki igazgatója.

Élete

Szvetics kísérleti laboratóriuma

1924-1926 típusú Szvetics kábelmérő műszer

Nemes-ságodi Szvetics József császári és királyi altábornagy és Wokaun Mária Anna fiaként született. A Műegyetemen gépészmérnöki végzettséget szerzett. Szvetics 1904-ben nyitotta meg a Rákóczi út 22. szám alatti önálló, jól felszerelt műhelyét és kísérleti laboratóriumát, melyet haláláig vezetett. A műhelyben a Magyar Posta részére papír kondenzátorokat, kapacitás-dekádokat, feszültségmérőket gyártottak. Különösen lényeges volt a jó minőségű papír kondenzátorok gyártása, melyeket az addig használt leideni palackok helyett használtak.

Szvetics kapcsolatot tartott Fehér Ferenccel aki többek között a kábelmérő függesztett szálas fénymutatós galvanométerét gyártotta.

1919. január 4-én Budapesten házasságot kötött a nála 19 évvel fiatalabb Gánti Vilma Teréziával, Gánti Lajos és Kiss Etelka lányával.

Szvetics 1926-ban történt halála után, Fehér 1927-ben az özvegyétől 10 évi részletre megvette a Szvetics műhelyét és laboratóriumát.

A telefonhírmondónál

1893. február 15-én szólalt meg először Puskás Tivadar hírközlő találmánya, a telefonhírmondó. A műsort Budapesten a Magyar utca 6. számú ház néhány szobájában állították össze. Mivel a telefonhírmondónak nem volt saját hálózata, megindult annak kiépítése. Puskás Tivadar 1893. március 16-án bekövetkezett haláláig mindössze 70 km vezeték épült ki. Mivel a hírmondót és szabadalmát öröklő Puskás Albert nem volt sikeres az engedélyeztetés, és a fejlesztés ügyeiben, ezért 1894 őszén a telefonhírmondót, a szabadalom jogával együtt eladta Popper István mérnöknek, aki Puskás Tivadar méltó utódjának bizonyult. Popper megalapította a Telefonhírmondó Részvénytársaságot. A hírmondó műszaki vezetője Szvetics Emil lett.

1925. novemberében a részvénytársaság elnyerte a műsorszolgáltatás koncesszióját. A Magyar Királyi Posta műszaki főigazgatója, Paskay Bernát és Szvetics Emil vezetésével a Telefonhírmondó helyiségében kiépült a rádióstúdió, ahonnan 1925. december 1.-jén megindult a Magyar Rádió adása.

Szvetics Emil 1926-ban hunyt el tüdőgümőkórban.

Források

• Rádiótechnika Archiválva 2014. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 85 éves a Magyar Rádió]
• Rádiómúzeum
• MEK.OSZK