Szveti Vlasz
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Szveti Vlasz | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bulgária |
| Irányítószám | 8256 |
| Körzethívószám | 0554 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3746 fő (2024. márc. 15.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 m |
| Terület | 36,125 km² |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 42′ 50″, k. h. 27° 45′ 28″42.713797°N 27.757700°EKoordináták: é. sz. 42° 42′ 50″, k. h. 27° 45′ 28″42.713797°N 27.757700°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szveti Vlasz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szveti Vlasz üdülőhely Bulgáriában, a Fekete-tenger partján. A város 10 km-re fekszik Neszebártól és 40 km-re Burgasztól, ott, ahol a Sztara Planina déli hegyoldalai elérik a Fekete-tengert.
Az öböl északi részén található, melynek közelében található a Napospart, valamint az Elenite villafalu. Az öbölben Neszebár és Szveti Vlasz között a strand teljes hossza 15 km. A leghosszabb a központi strand Naposparton. Tőle kicsit délebbre található a kis „Camping” strand, a harmadik pedig Szveti Vlaszban a Marina közelében található. A parton turistákat vonzó luxusszállodák, apartmankomplexumok érik egymást.
A legnagyobb vitorláskikötő a bolgár Fekete-tenger partján, a „Marina Dinevi” 2007-ben nyílt meg, kapacitása 300 jacht. A „Sveti Vlas” nemzetközi vitorlás regatta minden évben megrendezésre kerül az üdülőhely területén.
Története
[szerkesztés]A település a trákok idején keletkezett több mint 21 évszázaddal ezelőtt. A görög gyarmatosítók a 2. században telepedtek le, és Larisának nevezték el a települést, ami görögül azt jelenti: „jóindulatú, gondtalan”.
Mai nevét a 14. században kapta. Az ortodoxiában Szent Vlasiusz a kereskedők, tenyésztők és gyógyítók védőszentje.
Bulgária nagy uralkodói a területet a katonai műveletek stratégiai központjává választották. Krum kán a Bizánc elleni támadást készítette elő a bolgár állam megszilárdítása érdekében. Nagy Simeon cár Szveti Vlasz magaslatairól nézte végig Bulgária látványos győzelmét a bizánci csapatok felett az Aheloy folyó melletti csatában. A Küçüki kolostort az oszmán uralom idején nevezték el, a települést körülvevő szellemi templomok miatt.
A Szveti Vlasz feletti hegyeket a Fekete-tenger nyugati partján „Szent Hegynek” nevezik, a sok kolostor miatt is, amelyek az évek során számos szerzetesnek, köztük Turnovszki Theodosiusnak adtak lelki menedéket. Az első szabad bolgárok az orosz-török felszabadító háború befejezése után Szveti Vlasz lakosai voltak, mert ott haladtak át az első orosz különítmények. Ma Neszebár egyik legrégebbi településeként tartják számon.