Szundai halászbagoly
Szundai halászbagoly | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Ketupa ketupu (Horsfield, 1821) | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
Bubo ketupu | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Szundai halászbagoly témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szundai halászbagoly témájú médiaállományokat és Szundai halászbagoly témájú kategóriát. |
A szundai halászbagoly (Ketupa ketupu) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.
Egyes rendszerbesorolások a Bubo nembe sorolják Bubo ketupu néven.
Előfordulása
[szerkesztés]Brunei, Kambodzsa, a Kókusz (Keeling)-szigetek, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám területén honos. Folyók melletti erdők lakója.
Alfajai
[szerkesztés]- Ketupa ketupu aagaardi (Oscar Neumann, 1935)- India államai közül Nyugat-Bengál és Asszám, Banglades, Mianmar, Thaiföld és Vietnám
- Ketupa ketupu ketupu - a Maláj-félsziget, Szumátra, a Riau-szigetek, Belitung, Jáva, Bali és Borneó középső és déli része
- Ketupa ketupu pageli (Oscar Neumann, 1935) - Borneó északi része
- Ketupa ketupu minor (Johann Büttikofer, 1896) - Nias sziget
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 42 centiméter. Tollpamacsot visel a fején. Csupasz lábain hosszú görbe karmok vannak.
Életmódja
[szerkesztés]Éjaszakai vadász, röpte nem olyan csöndes, mint a többi bagolyfajé. A víz felszínéről karmával ragadja el halakból álló táplálékát, de hüllőket, kétéltűeket, madarakat és nagyobb rovarokat is fogyaszt.
Szaporodása
[szerkesztés]Béleletlen faodvakban, vagy más madarak által elhagyott fákon lévő fészekben költ.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
- Colin Harrison & Alan Greensmith: Vögel. Dorling Kindersly Limited, London 1993,2000, ISBN 3-8310-0785-3