Szulak (folyó)
| Szulak, Sulak | |
| Сулак | |
 | |
| A Szulak folyó | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Dagesztán |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 144 km |
| Vízhozam | 176 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 15 200 km² |
| Forrás | Avar Kojszu |
 é. sz. 42° 47′ 27″, k. h. 46° 47′ 46″42.790833°N 46.796111°E | |
| Torkolat | Kaszpi-tenger |
| é. sz. 43° 15′ 16″, k. h. 47° 32′ 54″43.254444°N 47.548333°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Szulak folyó vízgyűjtő területe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szulak, Sulak témájú médiaállományokat. | |
Szulak (orosz nyelven: Сулак, kumik nyelven: Сулак (Sulak)/Къой-сув (Qoysuw), csecsen nyelven: Ġoysu) folyó az oroszországi Dagesztánban, a Kaukázusban. Dagesztán északkeleti hegyvidékén ered, és a Kaszpi-tengerbe ömlik. Neve egészen a 20. századig „Kyoi su” volt.
Földrajza
[szerkesztés]
A folyó az Avar Kojszu és az Andi Kojszu összefolyásából keletkezett. Az összefolyás után északkelet felé halad a széles Chirkey víztározóba, majd északnyugat felé folyik a keskeny Miatli-kanyonon és a víztározón keresztül. Miatliban sík területet érve el, Kiziljurttól délre elhagyja az utolsó hegyeket, átfolyik a Tyerek-Szulak-síkságon, majd deltát képezve ömlik a Kaszpi-tengerbe.
A folyót túlnyomóan a hóolvadás táplálja. Az áprilistól szeptemberig terjedő áradás legmagasabb értéke júniusra és júliusra esik.
Mellékfolyói
[szerkesztés]A legnagyobb mellékfolyói az Ah-su, Chvahun-bak, Tlar, Maly Szulak.
Települések a folyó mentén
[szerkesztés]Gazdasági felhasználás
[szerkesztés]A folyó vizét öntözésre, Mahacskala és Kaszpijszk város vízellátására használják. A folyó völgyében mosómedve populáció él.
A Szulakon több vizierőmű: a Miatlinskaya vízerőmű, a Chiryurt vízerőmű, a Chirkei vízerőmű, valamint a kis Bavtugai vízerőmű működik.
Források
[szerkesztés]- Suleymanov A. S. Toponimiya Chechni : toponim. slov. — [1-ye pereizd. raboty 1976—1985 gg., izmenonnoye i dopoln.] — Nal'chik : «El'-Fa», 1997. — 685 s. — 1000 ekz. — ISBN 5-88195-263-4.
- Nagy Szovjet Encyclopedia: Szulak folyó
- [1]
