Szuha Reka vára
| Szuha Reka | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Sirova Katalena |
| Épült | ismeretlen |
| Elhagyták | 16. század (lerombolták) |
| Állapota | terepalakzatok |
| Típusa | síkvidéki |
| Építőanyaga | fa |
| Elhelyezkedése | |
 Szuha Reka
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 57′ 24″, k. h. 17° 03′ 40″45.956667°N 17.061111°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 24″, k. h. 17° 03′ 40″45.956667°N 17.061111°E | |
Szuha Reka egy középkori vár volt Horvátországban, a Kapronca-Kőrös megyei Szentgyörgyvárhoz tartozó Sirova Katalena település területén.
Fekvése
[szerkesztés]Sirova Katalena falu templomától délre, azon a termékeny síkságon, melyet Grmulicának neveznek, egy nagyméretű település nyomai vehetők észre. Ennek a közepén bizonyosan egy kör alakú, kettős, de az is lehet, hogy hármas árokkal körülvett erődítmény állt. A várnak azonban manapság már csak az alig kivehető maradványai figyelhetők meg.[1]
Története
[szerkesztés]A Katalena elnevezés, mely ma falunévként a Sirova mellett a Suha előtagot is viseli újabb képződmény. Lehetséges, hogy a magyar Katalin névből, vagy a Szent Katalin kápolna nevéből származik. A település ősi neve a Szuha Reka[2] volt, amit először Mosinhe várának (a mai Šandrovac) határleírásánál „Zuha Reka” alakban említettek meg. Ezt 1293-ban Musinai Henrik bán ajándékozta Kristóf fiainak, Péter és Iván ispánoknak. Ennek birtoknak a határai ma is létező dűlőnevek mellett húzódtak. Ilyen dűlőnevek a Meglich, a mai Maglenči, valamint a Katalena, mely akkoriban a Mušinjiakhoz tartozott. Szuha Reka birtokosa ekkor Belus bán fia István volt.[1] A falu régi a nevét gyorsan elfelejtették, a település elpusztult és csak 1581-ben kezdték említeni Katalenaként. Ez a falu is, mint a közeli falvak a török kiűzése után, 1700 körül kezdett újratelepülni. 1789-ig a kloštar podravski plébánia része volt, majd Maksimilijan Vrhovac püspök az akkor kozarevaci plébániához csatolta és ma is ennek a filiája. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. Az 1860-as esztendőben 33 portája és 360 lakosa volt.
A vár mai állapota
[szerkesztés]A várból mára már csak alig kivehető maradványok láthatók. A szántások során 15. századi cseréptöredékeket találtak. Innen keletebbre, a vasútvonal közelében, egy magaslat található, mely bizonyosan valamilyen őrtorony, vagy hasonló maradványa. A völgytől északra haladt el egykor a murvából épített római út.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Lovrenčević, Zvonko: Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji (horvát nyelven). Podravski zbornik No. 11., 1985.. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
- ↑ A szuha reka száraz, vagy kiszáradt folyót jelent