Ugrás a tartalomhoz

Sztojanovits Jenő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sztojanovits Jenő
Életrajzi adatok
Született1864. április 4.
Pest
Elhunyt1919. január 28. (54 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
GyermekeiSztojanovits Adrienne
Pályafutás
Műfajok
Tevékenységorgonista, karnagy,
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztojanovits Jenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Elméleti és gyakorlati harmónium-iskola
Az opera 1898-ból

Sztojanovits Jenő (Pest, 1864. április 4.Budapest, 1919. január 28.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, karnagy.

Élete

[szerkesztés]

Zenei tehetsége korán megmutatkozott, 12 éves korában már az egyetemi templom orgonistája volt. Ekkor végezte zenei tanulmányait is Bellovics Imre vezetése alatt. A gimnáziumot és az orvosi egyetemet Budapesten végezte.

1888. április 7-én került színre a Népszínházban háromfelvonásos operettje a Peking rózsája, 1891-ben Steiger Lajossal közösen írt egyfelvonásos balettje, az Új Romeo, 1892-ben Csárdás című háromfelvonásos balettje az Operaházban. A balett érdeme az, hogy ebben hallotta a közönség a 200 éves régi magyar zenei emlékeket modern instrumentációban és látta meg a maga eredeti formájában a híres palotás és egyéb régi magyar táncokat. 1893-ban került színre a Népszínházban Kis molnárné című háromfelvonásos operettje, 1894-ben a Magyar Királyi Operaházban Tous les trois című egyfelvonásos balettje és a ugyanott előadták 1898. március 27-én Ninon című kétfelvonásos operáját. A Portugal című operája 1905 elején került színre; A tigris, víg dalmű egy felvonásban, Berger Richard szövegére írta és 1905. november 14-én került színre a magyar operaházban.

Volt polgári iskolai énektanár és belső munkatársa, illetve zenereferense az Egyetértésnek (nyolc évig), a Pesti Hírlapnak (két évig), segédszerkesztője a Magyarországnak (egy évig), a Pesti Naplónak (egy évig), felelős szerkesztője a Magyar Szónak (egy évig) és a Székesfejérvár és Vidékének (egy évig).

A Szent István-bazilika és a Mátyás-templom karnagya is volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található, a Nemzeti Sírkert része. (5, N/A, 1, 529)[1]

Művei

[szerkesztés]

Elméleti és gyakorlati harmónium-iskola: A modern harmoniumjáték művészetének szemléltető módszeres vezérfonala: Zeneiskolák és tanítóképző-intézetek részére, különösen magántanulásra. 2., részben javított és teljesen átdolgozott kiadás. Budapest, Rozsnyai Károly, [1918.]

Balett

[szerkesztés]

Operett

[szerkesztés]
  • Peking rózsája
  • Kis molnárné
  • A kis kofa
  • Csókkirály
  • Lengyel legionárius
  • Karikagyűrű
  • A Portugál
  • Papa lánya
  • Tanácsos úr menyasszonya
  • A sziámi herceg

Dalmű

[szerkesztés]
  • Ninon
  • A tigris
  • Otello mesél

Források

[szerkesztés]
  1. Nemzeti Örökség Intézete. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)

További információk

[szerkesztés]