Szovjetszk (Kirovi terület)
Szovjetszk (Советск) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Kirovi terület | ||
Járás | Szovjetszki | ||
Irányítószám | 613340, 613341, 613343, 613379 | ||
Körzethívószám | 83375 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 14 626 fő (2021) | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 57° 36′ 05″, k. h. 48° 56′ 19″57.601306°N 48.938611°EKoordináták: é. sz. 57° 36′ 05″, k. h. 48° 56′ 19″57.601306°N 48.938611°E | |||
Szovjetszk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szovjetszk témájú médiaállományokat. |
Szovjetszk (oroszul: Советск, korábban[1] Kukarka) város Oroszország Kirovi területén, a Szovjetszki járás székhelye.
Lakossága: 16 598 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
[szerkesztés]A Kirovi terület déli részén, Kirov területi székhelytől 137 km-re délre, a Pizsma jobb partján, a vjatkai torkolata közelében terül el. A városban ömlik a Pizsmába a Kukarka, a város mellett pedig legnagyobb mellékfolyója, a Nyemda. Kb. 100 km-re északra van a legközelebbi vasútállomás, Kotyelnyics.
Története
[szerkesztés]Kukarka település a 16. század végén keletkezett a marik földjén. Első írásos említése 1594-ből származik. 1608-ban a vjatkai vidéken parasztfelkelések törtek ki, hullámuk a települést sem kerülte el. A következő évben a felkeléseket leverték, Kukarkát fölégették. 1620-ban azonban már 84 paraszti udvarból állt, temploma, két-két kovácsműhelye és vízimalma működött. A 18–19. században jelentős kereskedelmi és kézműves központ: szekér- és szánkészítők, kosárfonók, fazekasok faluja volt, különösen híresek lettek csipkéi.
1875-ben távíróállomása, 1910-ben áramfejlesztő állomása létesült. 1918-ban az addigi falut munkástelepülés kategóriába sorolták, nevét Szovjetszkre változtatták és több kis települést csatoltak hozzá. 1937-ben kapott városi rangot. Az 1980-as években kisebb gépek fogadására alkalmas repülőtere még működött és rendszeres légijáratok útvonalába tartozott, a Vjatkán létesített kikötőjét érintették a menetrendszerű hajójáratok. A folyón átívelő vasbeton híd 1990-re készült el.
Múzeuma
[szerkesztés]Helytörténeti múzeumát egy lelkes amatőr kezdeményezésre alapították 1910-ben. Kb. 23 ezer darabos gyűjteményeiben 19. századi ikonok, régészeti feltárásokból származó leletek is találhatók. A múzeumot 1985-ben költöztették mai helyére, az egykori Szpaszo-Preobrazsenszkij-templomból fennmaradt földszintes épületbe. A templomot 1752-ben építették, az 1930-as években részben lerombolták. A megmaradt épületrészben a múzeum átköltöztetéséig kultúrház működött.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az orosz Wikipédia szerint 1918-ig; az angol Wikipédia szerint 1937-ig
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
Források
[szerkesztés]- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Kratkaja informacija (orosz nyelven). A város honlapja. [2015. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- Poszjolok Kiknur (orosz nyelven). Komanda Kocsujuscsije. [2015. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 18.)