Szosznovoborszk (Krasznojarszki határterület)
Szosznovoborszk (Сосновоборск) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Krasznojarszki határterület | ||
Irányítószám | 662500–662501 | ||
Körzethívószám | 39131 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 40 442 fő (2021) | ||
Földrajzi adatok | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 56° 08′, k. h. 93° 22′56.133333°N 93.366667°EKoordináták: é. sz. 56° 08′, k. h. 93° 22′56.133333°N 93.366667°E | |||
Szosznovoborszk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szosznovoborszk témájú médiaállományokat. |
Szosznovoborszk (oroszul: Сосновоборск) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen. Krasznojarszk elővárosa, ún. alvóváros.
Népessége: 33 091 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Krasznojarszktól 20 km-re északkeletre, a Jenyiszej jobb partján helyezkedik el, a közeli Zseleznogorszkot Krasznojarszkkal összekötő főúton. Környékén nagyobb fenyőerdő található, ez adta a város nevét (szoszna – 'fenyő', bor – 'liget, erdő').
Története
[szerkesztés]A Krasznojarszki határterület legfiatalabb városa. 1971-ben keletkezett, amikor döntés született a tehergépkocsikhoz pótkocsikat előállító gyár létesítéséről. Ugyanakkor kezdődött Szosznovoborszk építése is; a város és a hatalmas gyár 15 év alatt épült fel. 1985-ben leválasztották Krasznojarszk Lenin kerületéről, ahová addig tartozott, és városi rangot kapott.
A gépkocsi-pótkocsik gyára a város alapvető iparvállalata volt. 1976-ben kezdte meg a termelést, 1992-ben privatizálták, de az új piaci igényekhez nem tudott alkalmazkodni, 2009-ben végleg megszűnt.[2]
A 21. században
[szerkesztés]2006-ban a városban nagy rétegeltlemez gyárat alapítottak, amely csak 2011-ben kezdte meg a termelést, de már 2014-ben csődbe jutott, majd tulajdonost cserélt. 2016-ban újraindítását tervezték.[3][4]
Szosznovoborszkban két hőerőmű működik egymás mellett. A régebbi (neve Krasznojarszki 4. sz. Hőerőmű, Красноярская ТЭЦ-4) Szosznovoborszkot látja el ivóvízzel és hőenergiával; ennek csak egy kisebb egysége készült el, mert építését az 1990-es évek elején leállították. Az újabbat (neve Zseleznogorszki Hőerőmű, Железногорская ТЭЦ) 2007-ben kezdték építeni (a régi mellett) és 2012-ben helyezték üzembe; ez váltotta fel a Zseleznogorszk zárt várost korábban ellátó, mára leállított atomreaktor(oka)t. A két erőművet 2016-ban szervezetileg egyesítették.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
- ↑ Newslab.ru (2009-06-04, hozzáférés: 2019-03-09)
- ↑ Енисейский фанерный комбинат. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
- ↑ [1] (Kommerszant.ru, 2016-08-25)
- ↑ Zseleznogorszkaja TEC Archiválva 2017. június 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (kraseco24.ru, 2016-04-28. Hozzáférés: 2019-03-09)
Források
[szerkesztés]- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
- Enciklopegyija Krasznojarszkovo kraja (orosz nyelven). [2019. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva].