Szondy György (író)

Szondy György
Született	1889. július 24. Temesrékás
Elhunyt	1961. november 7. (72 évesen) Budapest XII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Győrffy Judit
Foglalkozása	író középiskolai tanár igazgatóhelyettes tankönyvszerző
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemesoltai Szondy György Gyula (Temesrékas, 1889. július 24. – Budapest, 1961. november 7.) író, pedagógus.

Életpályája

Szondy György és Kovács Etelka fia. 1907–1912 között Budapesten és Münchenben tanult. A budapesti tudományegyetemen (mai ELTE) szerzett tanári oklevelet. 1912–1913-as tanévben a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára volt.

Az első világháború végén főhadnagyként szerelt le. 1919-ben Győrben tanított, majd Debrecenbe került, ahol Szabó Magda írót is tanította. 1941-ben a debreceni tankerület főigazgató-helyettesévé választották. Számos tankönyvet és olvasókönyvet írt, ill. szerkesztett (történelem, természetrajz, gazdaságtan, háztartástan stb.). Fordítóként Swift, Cooper, ill. Grimm-mesék átültetésével foglalkozott.

A második világháborút követően a Közoktatásügyi Minisztériumban, később az Akadémia Kiadónál dolgozott. Nagy népszerűségre tett szert ifjúsági íróként.

Felesége Ágh Eszter Karolina volt, akivel 1945-ben kötött házasságot Budapesten. Fiai: György, Endre és István.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Művei

• A ragyogószeműek (ifjúsági regény, Budapest, 1922)
• Mécsvilág (elbeszélések, 1923)
• Börme. Egy diák-lovagrend története (1923)
• Egészségtan az elemi népiskolák V-VI. osztálya számára; Egyházkerületi Ny., Debrecen, 1926 (A magyarországi református egyház egyetemes konventje által elfogadott egységes népiskolai kiadvány)
• Sugárka és Csöppike. Két tündérgyerek s a négy évszak története; Tip. Cele Trei Crişuri, Nagyvárad, 1926 (Az én könyvtáram)
• A magyar nemzet története. Osztott elemi népiskolák V-VI. oszt. számára; Egyházkerületi Ny., Debrecen, 1926 (A magyarországi református egyház egyetemes konventje által elfogadott egységes népiskolai kiadvány)
• Természetrajz, gazdaságtan és háztartástan az elemi népiskolák V-VI. osztálya számára; Egyházkerületi Ny., Debrecen, 1927 (A magyarországi református egyház egyetemes konventje által elfogadott egységes népiskolai kiadvány)
• A magyar nemzet története. Osztatlan elemi népiskolák számára; Egyházkerületi Ny., Debrecen, 1927 (A magyarországi református egyház egyetemes konventje által elfogadott egységes népiskolai kiadvány)
• Csathó Kálmán; Studium, Bp., 1928 (Kortársaink)
• Barlanghy Balambér kalandjai (ifjúsági regény, 1928)
• Állatok, virágok; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvár, 1930 (A "Magyar Nép" könyvtára)
• A magyar ifjúsági irodalom gyermekkora 1669–1848 (tanulmány, Kecskemét, 1932)
• Mit olvasson a gyermek? Az ajánlható ifjúsági irodalmi művek jegyzéke 3-14 éves korig; Studium, Bp., 1933 (Szülők könyvtára)
• Testvérke naplója; Magyar Könyvbarátok, Bp., 1934 (Könyvbarátok kis könyve)
• A modern iskola és az ifjúság olvasmányai; Egyetemi Ny., Bp., 1936 (A tanítás problémái)
• Május hercegnője (ifjúsági regény, Budapest, 1937)
• Bezerédy Amália (Debrecen, 1937)
• A III./B. tanárt választ. Regény fiatal leányok számára; Singer-Wolfner, Bp., 1937
• Virágország, bogárország. Mesék a nagy természetből; Singer-Wolfner, Bp., 1940
• A bőrmedália lovagjai (ifjúsági regény, 1943)
• Az ismeretlen birodalom. Száz olvasmány a természetről; Városi és egyházkerületi Ny., Debrecen, 1944 (Debreceni könyvek Magyar. nevelés sorozata)
• Povázsay László–Szondy György: Harmadik könyvünk. Olvasmányok, nyelvi ismeretek, számolás és mérés. A falusi iskolák számára; VKM, Bp., 1947 (Általános iskolai tankönyvek)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [2]