Szomáli nyelv
| Szomáli af-Soomaali الصومالية | |
| Beszélik |  Szomália Szomáliföld Puntföld Dzsibuti Etiópia Jemen Kenya |
| Beszélők száma | anyanyelvként 10–15 millió fő második nyelvként 500 000 fő |
| Nyelvcsalád | afroázsiai kusita keleti kusita szomáli szomáli |
| Írásrendszer | latin, arab, osmanya |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Szomália |
| Gondozza | nincs szabályzó testület |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | so |
| ISO 639-2 | som |
| ISO 639-3 | som |
 | |
| A nyelv elterjedése | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz af-Soomaali الصومالية témájú médiaállományokat. | |
A szomáli nyelv (szomáliul af-Soomaali, arab írással الصومالية) a keleti kusita nyelvekhez tartozó afroázsiai természetes nyelv. Legközelebbi rokonai az ohomó és az afar nyelv. A szomáli a legjobban dokumentált kusita nyelv,[1] 1900 előtti akadémiai adatokkal rendelkezik.
Beszélők száma
[szerkesztés]A szomáli beszélőinek tényleges száma ismeretlen. Egy forrás szerint Szomáliában[mj 1] 7,78 millió ember beszéli a nyelvet, míg a világon ezen személyek száma kb. 12,65 millió.[2] A Dutch Universiteitsbibliotheek Utrecht becslése a szomáli népességet 10 és 15 millió közé teszi.[3]
Változatai
[szerkesztés]A szomáli nem egységes nyelv, nagyjából hat-nyolc önállósult, saját normákkal bíró dialektusra oszlik, többségük nem olyan jól dokumentált, mint a hivatalos szomáli irodalmi nyelv:
- Észak-közép szomáli nyelv – Észak-Szomália, Darood és Alsó-Jubaföld
- Benadir nyelv – két különálló része van: az északi benadir nyelv (Abgaal, Ajuraan, Gaaljacal) és a déli benadir nyelv (Xamari, Bimaal)
- Asraf nyelv – Shingaani és Alsó-Shebelle
- Maji nyelv vagy jabarti nyelv – Észak-Szomália, Buur-Hakaba és Dél-Szomália nyelve
- Digil nyelv – Garre, Tunni és Dabarre tartományok nyelve
- Jiidu
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Somali language című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]- Diriye Abdullahi, Mohamed. 2000. Le Somali, dialectes et histoire. Ph.D. dissertation, Université de Montréal.
- Saeed, John Ibrahim. 1987. Somali Reference Grammar. Springfield, VA: Dunwoody Press.
- Saeed, John Ibrahim. 1999. Somali. Amsterdam: John Benjamins.
- ↑ A software tool for research in linguistics and lexicography: Application to Somali. [2020. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 27.)
- ↑ Ethnologue: Somalia Ethnologue.com
- ↑ SOMALIA historical demographic data of the whole country Archiválva 2006. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Universiteitsbibliotheek Utrecht
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Szomáliföldet beleértve
Irodalom
[szerkesztés]- L.E. Armstrong. 1964. "The phonetic structure of Somali," Mitteilungen des Seminars für Orientalische Sprachen Berlin 37/3:116-161.
- C.R.V. Bell. 1953. The Somali Language. London: Longmans, Green & Co.
- Jörg Berchem. 1991. Referenzgrammatik des Somali. Köln: Omimee.
- G.R. Cardona. 1981. "Profilo fonologico del somalo," Fonologia e lessico. Ed. G.R. Cardona & F. Agostini. Rome: Dipartimento per la Cooperazione allo Sviluppo; Comitato Tecnico Linguistico per l'Università Nazionale Somala, Ministero degli Affari Esteri. 1. kötet, 3–26 o.
- Elena Z. Dobnova. 1990. Sovremennyj somalijskij jazyk. Moskva: Nauka.
- Annarita Puglielli. 1997. "Somali Phonology," Phonologies of Asia and Africa, Volume 1. Ed. Alan S. Kaye. Winona Lake: Eisenbrauns. 521-535 o.
További információk
[szerkesztés]
Tekintsd meg a Wikipédia szomáli nyelvű változatát!
- Joachim László: Magyar–szomáli szótár (HTML). Nyelv és Tudomány, 2014. július 1.