Szold Endre
Szold Endre | |
Született | 1897. július 26.[1] Budapest |
Elhunyt | 1968. november 14. (71 évesen)[2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Fejér Erzsébet (h. 1925–1937) |
Szülei | Szold Jakab Lajos Bergler Malvina |
Foglalkozása | urológus |
Iskolái | Erzsébet Tudományegyetem (–1922, orvostudomány) |
Sírhelye | Farkasréti temető (607-52. templomi fülke)[3][4] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szold Endre (Budapest, 1897. július 26. – Budapest, 1968. november 14.) urológus, az orvostudományok kandidátusa (1953).
Élete
[szerkesztés]Szold Jakab Lajos (1869–1945) államvasúti hivatalnok és Bergler Malvina (1875–1938) gyermekeként született zsidó családban.[5] A budapesti VIII. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahonnan azonban kizárták a Tanácsköztársaság alatt vállalt szerepe miatt. A proletárdiktatúra idején Deutsch Ernővel a gyermeküdültetést vezette. Rövid időre Bécsbe ment, ahonnan hazatérve, 1922-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen nyert oklevelet. Hallgatóként demonstrátor volt a pécsi Anatómiai Intézetben és tagja a Galilei Körnek. Tanulmányai befejeztével két évig műtőnövedék volt az I. számú Sebészeti Klinikán. 1925 júniusától 1939 májusáig a budapesti Urológiai Klinikán gyakornokként, majd tanársegédként dolgozott. 1927-ben szakorvosi képesítést szerzett. 1939-től a Kaszab Poliklinika urológiai rendelését vezette. A következő évben behívták munkaszolgálatra. 1941–1944-ben a szombathelyi Helyőrségi Kórház sebészeként működött. 1944-ben illegalitásban élt. 1945 márciusában újból megkezdte rendelését, s ugyanezen év májusában megválasztották az Urológiai Szakcsoport ellenőrének (két évtizeden át főtitkár volt). 1946-tól nyugdíjazásáig az Urológiai Klinikán dolgozott. Több külföldi tanulmányúton vett részt Ausztriában, Svédországban, Németországban, Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban. 1949-ben egyetemi magántanári képesítést kapott. 1950–1960-ban betöltötte az Urológiai Társaság főtitkári posztját. Az Acta Urologica (1949–1951) szerkesztője és egyik elindítója volt. Elsőként alkalmazta a röntgen-spektrál-analízist a vesekövek finomszerkezetének felderítésére. Tudományos kutatásai köréből mintegy ötven szakközleménye jelent meg.
Házastársa Fejér Erzsébet (1905–1937) volt, Fejér Lajos építészmérnök és Deutsch Berta lánya, akit 1929. május 7-én Budapesten vett nőül.[6] Lánya Szold Veronika.
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Művei
[szerkesztés]- A pollakisuria nervosáról (Orvosok Lapja, 1947, 18.)
- Therápiás kísérletek nagymennyiségű penicillin rövid idő alatti adagolására. Zádor Lászlóval. (Orvosok Lapja, 1947, 40.)
- A penicillin renális kiválasztásáról és antibioticus hatásáról (in vitro kísérletek). Zádor Lászlóval. (Orvosok Lapja, 1947, 44.)
- Urológiai műtétek sebgyógyulásának összehasonlító statisztikája az 1941. és 1948. évben. Merényi Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1950, 26.)
- Penicillin + Streptomycin-tartalmú új készítmény lokális alkalmazása (Polytricin tabletta). Virrasztó Józseffel és Zádor Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1951, 36.)
- Anabolikus anyag hatásának vizsgálata ivarérett hím patkányokon egésztest besugárzás után. Gimes Bélával és Erdős Bélával. (Orvosi Hetilap, 1960, 46.)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Köztársasági Érdemérem ezüst fokozata (1948)
- Szocialista Munkáért Érdemérem
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ Szold Endre, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15207.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 1262/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 242/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8