Ugrás a tartalomhoz

Szodfridt József

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szodfridt József
Született1860. március 19.
Adony
Elhunyt1936. március 1. (75 évesen)
Győr
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • jogász
  • köztisztviselő
  • földbirtokos
Sablon • Wikidata • Segítség

Szodfridt József[1] (Adony-Csongrád,[2] 1860. március 19.[3] – Győr, 1936. március 1.[4]) magyar jogász, köztisztviselő, földbirtokos, 1912-től 1917-ig Győr vármegye és Győr főispánja.

Életútja

[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait a győri bencéseknél végezte, majd a Győri Királyi Jogakadémiára iratkozott be, ahol jogi és államtudományi vizsgáit 1882-ben tette le. Ezt követően a 11. huszárezredben leszolgálta önkéntesi évét, majd ausztriai, németországi és olaszországi tanulmányúton járt. Hazatérését követően, 1883. április 1-jétől a közigazgatásban helyezkedett el, rövid időre gyakornokként, majd 1883. október 1-jétől Győr vármegyei árvaszéki jegyző, 1886-tól vármegyei aljegyző, 1888. október 1-jétől árvaszéki ülnök (az elnökhelyettesek egyike) volt. 1890. október 1-jén a Győr vármegyei Tószigetcsilizközi járás főszolgabírójává nevezték ki. A tisztséget csaknem két évtizedig látta el, majd 1907-től a Győr vármegyei árvaszék elnöki tisztét töltötte be.[5]

Tisztviselői pályájával párhuzamosan az 1890-es évektől Abda déli részén, a Rábca jobb partján kiépítette szentkeresztpusztai uradalmát. A 460 (később 360) holdas birtokon lovat, szarvasmarhát és hízósertést tartottak, napi 350 liter tejjel látták el Győr lakosságát. A szántókon takarmányt és vetőmagot, az uradalmi szőlőtelepen rizling és saszla borszőlőt termesztettek, valamint tégla- és tetőcserépgyárat is létesítettek.[6]

Szodfridt 1910-ben csatlakozott a Nemzeti Munkapárt győri szervezetének vezetőségéhez, majd árvaszékelnöki feladatairól lemondva 1912 decemberében Győr vármegye és Győr szabad királyi város főispánja lett.[7] 1917 júniusában, miután Tisza István miniszterelnök lemondott és pártja is kiszorult a kormányzásból, az ország más munkapárti főispánjaihoz hasonlóan Szodfridt is beadta lemondását.[8] Élete hátralévő részében főként szentkeresztpusztai birtoka irányításának szentelte idejét,[3] de a közéletnek sem fordított hátat. 1920-tól 1931-ig ellátta a Rábaszabályozó Társulat elnöki feladatait,[9] 1928-ban a Győrvárosi és Megyei Takarékpénztár igazgatósági tagja,[10] 1929-ben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete győri körzetének elnöke lett.[11] 1927-től Győr vármegye törvényhatósága, majd 1930-tól az egyesített Győr-Moson-Pozsony vármegye képviseletében tagja volt a magyar országgyűlés felsőházának, valamint a Királyi és Országos Legfőbb Fegyelmi Bíróságnak.[12]

Érdemei elismeréseként kitüntették a Lipót-rend lovagkeresztjével, valamint a Magyar Vöröskereszt Díszjelvényével.[13] Irén nevű leánya Pitroff Pál íróhoz ment feleségül.[14] Hosszú betegség után, hetvenöt éves korában halt meg Győrött, március 4-én a szentkeresztpusztai családi sírboltban temették el.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Családneve helyenként Szodtfridt alakban szerepel az utókor forrásaiban, de a korabeli közlések, cím- és névtárak következetesen a Szodfridt alakot használják.
  2. ↑ Csongrád puszta Szodfridt születésekor még Adony, 1877 után Pusztaszabolcs külterületéhez tartozott.
  3. ↑ a b GYÉL 2003
  4. ↑ Gyászrovat. Budapesti Hírlap, LVI. évf. 53. sz. (1936. március 4.) 12. o. A Győri életrajzi lexikon 1939-es dátuma téves.
  5. ↑ GYÉL 2003 ; Magyarország tiszti czím- és névtára XXVII. 1908. Budapest: M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. 1907. 92. o.  ; MFL 1930
  6. ↑ Borovszky 1910 :17., 19., 116–117.; Fűzfa 1998 :29–30.
  7. ↑ GYÉL 2003 ; MFL 1930
  8. ↑ Lemondanak a munkapárt főispánjai. Pesti Napló, LXVIII. évf. 149. sz. (1917. június 13.) 3. o.
  9. ↑ Rábaszabályozó-Társulat. Budapesti Közlöny, LIV. évf. 8. sz. (1920. január 11.) 9. o.; Magyarország tiszti cím- és névtára XXXVIII. 1927. Budapest: M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. 1926. 197. o.  
  10. ↑ Társascégek. Központi Értesítő, LIV. évf. 22. sz. (1929. május 30.) 362. o.
  11. ↑ A mezőgazdaság és a banktőke együttműködése. Budapesti Hírlap, XLIX. évf. 222. sz. (1929. október 1.) 18. o.
  12. ↑ Országgyülési almanach az 1927–1931. évi országgyülésre II. köt: Felsőház. Szerk. Freissberger Gyula. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 1927. 15. o.  ; Gazdák a felsőházban. Köztelek, 6. sz. (1930. január 19.) 78. o.
  13. ↑ MFL 1930
  14. ↑ Házasság. Az Ujság, XVI. évf. 69. sz. (1918. március 22.) 7. o.
  15. ↑ Gyászrovat. Budapesti Hírlap, LVI. évf. 53. sz. (1936. március 4.) 12. o.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Borovszky 1910: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája: A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája: Győr vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. [1910].  
  • ↑ Fűzfa 1998: Fűzfa Ottó: Abda: Históriánk – emlékek – reményeink. 2. jav. és bőv. kiadás. [Abda]: Abda Község Önkormányzata. 1998. ISBN 963-03-4119-0  
  • ↑ GYÉL 2003: Győri életrajzi lexikon. 2. átd. kiad. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár. 2003. 51. o. ISBN 9632121155
  • ↑ MFL 1930: A magyar feltámadás lexikona: A magyar legujabb kor története. Szerk. SZentmiklóssy Géza. Budapest: A Magyar Feltámadás Lexikona. 1930. 1048. o.  

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szodfridt_József&oldid=26737211”