Szlovák kiejtés
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A szlovák nyelv írása nagyjából fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy adott betű általában egy hangot jelöl és viszont. Ez alól kivétel csak a lágy d, n, t írásában és az [i], [iː] hangok lejegyzésében van.
A magánhangzók
[szerkesztés]A szlovák magánhangzók a következők:
elöl képzett (ajakkerekítés nélküli) |
középen képzett | hátul képzett | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
rövid | hosszú | rövid | hosszú | rövid | hosszú | |
majdnem zárt | [i̞] | [i̞ː] | [u̞] | [u̞ː] | ||
félnyílt | [ɛ] | [ɛː] | [ɔ] | ([ɔː]) | ||
nyílt | [æ] | [a] | [aː] | |||
kettőshangzók | ([au̯]), ([ɛu̯]), [ɪ̯a], [ɪ̯ɛ], [ɪ̯u̞], [ou̯], [ʊ̯ɔ] |
A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.
Mássalhangzók
[szerkesztés]A szlovák mássalhangzók a következők:
Bilabiális | Alveoláris | Posztalveoláris | Palatális | Veláris | Glottális | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Nazális | [m] | [n] | [ɲ] | ||||
Plozíva | zöngétlen | [p] | [t] | [c] | [k] | ||
zöngés | [b] | [d] | [ɟ] | ([ɡ]) | |||
Affrikáta | zöngétlen | [t͡s] | [t͡ʃ] | ||||
zöngés | ([d͡z]) | ([d͡ʒ]) | |||||
Frikatíva | zöngétlen | ([f]) | [s] | [ʃ] | [x] | ||
zöngés | [v] | [z] | [ʒ] | [j] | [ɦ] | ||
Pergőhang | [r], [rː] | ||||||
Approximáns | [l], [lː] | [ʎ] |
A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.
Az egyes betűk kiejtése
[szerkesztés]A szlovák nyelv meglehetősen fonémikus nyelv, néhány szabály ismeretével könnyen kiejthetők az ismeretlen szavak is.
Betű (kapcsolat) |
Név | Helyzet | Kiejtés | Példák |
---|---|---|---|---|
A a | a vagy á |
[a] | vaky [ˈʋaki̞] | |
Á á | á vagy dlhé á |
[aː] | vázy [ˈʋaːzi̞] | |
Ä ä[1] | široké e vagy a s dvoma bodkami vagy prehlasované á |
[æ] | päť [pæc] | |
au[2] | [aʊ̯] | auto [ˈaʊ̯tɔ] | ||
B b | bé | szó végén | [p] | cíb [t͡si̞ːp] |
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt | drobček [ˈdrɔpt͡ʃɛk] | |||
máskor | [b] | ryba [ˈri̞ba] | ||
C c | cé | b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt | [d͡z] | falcgróf [ˈfald͡zɡrɔːf] |
máskor | [t͡s] | cena [ˈt͡sɛna] | ||
Č č | čé | b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt | [d͡ʒ] | liečba [ˈʎɪ̯ɛd͡ʒba] |
máskor | [t͡ʃ] | článok [ˈt͡ʃlaːnɔk] | ||
D d | dé | szó végén | [t] | sled [slɛt] |
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt | brdce [ˈbr̩t.t͡sɛ] | |||
e, i, í előtt, szláv eredetű szavakban | [ɟ] | bodec [ˈbɔɟɛt͡s] | ||
e, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban | [d] | diktatúra [ˈdi̞ktaˌtu̞ːra] | ||
máskor | radok [ˈradɔk] | |||
Ď ď | ďé vagy mäkké dé |
szó végén | [c] | šeď [ʃɛc] |
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt | buďto [ˈbu̞ctɔ] | |||
máskor | [ɟ] | dážď [daːʒɟ] | ||
Dz dz[3] | dzé | szó végén | [t͡s] | mosadz [ˈmɔsat͡s] |
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt | hrádzka [ˈɦraːt͡ska] | |||
máskor | [d͡z] | bryndza [ˈbri̞nd͡za] | ||
Dž dž[2] | džé | szó végén | [t͡ʃ] | bridž [bri̞t͡ʃ] |
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt | lodžský [ˈlɔt͡ʃski̞ː] | |||
máskor | [d͡ʒ] | džús [d͡ʒu̞ːs] | ||
E e | e vagy é |
[ɛ][4] | deň [ɟɛɲ] | |
É é[5] | é vagy dlhé é |
[ɛː][6] | atlét [ˈatlɛːt] | |
eu[2] | [ɛʊ̯] | Európa [ˈɛʊ̯rɔːpa] | ||
F f | ef | b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt | [ʋ] | korfbal [ˈkɔrʋbal] |
máskor | [f] | facka [ˈfat͡ska] | ||
G g[2] | gé | szó végén | [k] | biľag [ˈbi̞ʎak] |
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt | glgček [ˈɡl̩kt͡ʃɛk] | |||
máskor | [ɡ] | algebra [ˈalɡɛbra] | ||
H h | há | szó végén | [x] | vrh [ʋrx] |
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt | kníhtlač [ˈkɲi̞ːxtlat͡ʃ] | |||
máskor | [ɦ] | alkohol [ˈalkɔɦɔl] | ||
Ch ch | chá | b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt | [ɣ] | vrchhlava [ˈʋr̩ɣɦlaʋa] |
máskor | [x] | dych [di̞x] | ||
I i[7] | i vagy í vagy mäkké i vagy jota |
szláv eredetű szavakban a, e, u előtt | [ɪ̯][4][8] | kvietok [ˈkʋɪ̯ɛtɔk] |
magánhangzók előtt nem szláv eredetű szavakban | [i̞j][9] | história [ˈɦi̞stɔːri̞ja] | ||
máskor | [i̞][10] | slovenčina [ˈslɔʋɛnt͡ʃi̞na] | ||
Í í[7] | í vagy dlhé í |
[i̞ː][4] | blízky [ˈbli̞ːski̞] | |
J j | jé | [j] | dej [ɟɛj] | |
K k | ká | b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt | [ɡ] | jakby [ˈjaɡbi̞] |
máskor | [k] | právnik [ˈpraːʋɲi̞k] | ||
L l | el | magánhangzót nem tartalmazó szótagban | [l̩] | plný [ˈpl̩ni̞ː] |
e, i, í előtt, szláv eredetű szavakban | [ʎ] | babulienka [ˈbabu̞ʎɪ̯ɛŋka] | ||
máskor | [l] | guláš [ˈɡu̞laːʃ] | ||
Ĺ ĺ[11] | dlhé el | [l̩ː] | mĺkvy [ˈml̩ːkʋi̞] | |
Ľ ľ | eľ vagy mäkké el |
[ʎ] | koľko [ˈkɔʎkɔ] | |
M m | em | f, v, w előtt | [ɱ] | symfonik [ˈsi̞ɱfɔˌni̞k] |
máskor | [m] | sedem [ˈsɛɟɛm] | ||
N n | en | k, g, q előtt | [ŋ] | brnkať [ˈbr̩ŋkac] |
p, f, m, p, v előtt | [m] | hanba [ˈhamba] | ||
e, i, í előtt, szláv eredetű szavakban | [ɲ] | parník [ˈparɲi̞ːk] | ||
e, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban | [n] | vulkanit [ˈʋu̞lkaˌni̞t] | ||
máskor | písmeno [ˈpi̞ːsmɛˌnɔ] | |||
Ň ň | eň vagy mäkké en |
[ɲ] | oheň [ˈɔɦɛɲ] | |
O o | o | [ɔ] | jako [ˈjakɔ] | |
Ó ó[2] | ó vagy dlouhé ó |
[ɔː] | móda [ˈmɔːda] | |
Ô ô[12] | ô | [ʊ̯ɔ] | babôčka [ˈbabʊ̯ɔt͡ʃka] | |
ou[13] | [ɔʊ̯] | nad Bebravou [ˈnadbɛbraʋɔʊ̯] | ||
P p | pé | b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt | [b] | krepdešín [ˈkrɛbdɛˌʃi̞ːn] |
máskor | [p] | písmeno [ˈpi̞ːsmɛˌnɔ] | ||
Q q[14] | kvé | [k] / [kʋ][15] | tequila [ˈtɛki̞ˌla] tuttiquanti [ˈtu̞tːi̞kʋanti̞] | |
R r | er | magánhangzót nem tartalmazó szótagban | [r̩] | srdce [ˈsr̩t.t͡sɛ] |
máskor | [r] | originál [ˈɔri̞ɡi̞naːl] | ||
Ŕ ŕ [16] | dlhé er | [r̩ː] | bŕľať sa [ˈbr̩ːʎacsa] | |
S s | es | b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt | [z] | prosba [ˈprɔzba] |
máskor | [s] | prosím [ˈprosiːm] | ||
Š š | eš | b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt | [ʒ] | vŕšba [ˈʋr̩ːʒba] |
máskor | [ʃ] | arašid [ˈaraʃi̞t] | ||
T t | té | b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt | [d] | futbal [ˈfu̞dbal] |
máskor | [t] | tvrdý [ˈtʋr̩di̞ː] | ||
Ť ť | ťé vagy mäkké té |
b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt | [ɟ] | päťbojár [ˈpæɟbɔjaːr] |
máskor | [c] | oťapiť [ˈɔcapi̞c] | ||
U u | u | [u̞] | titul [ˈti̞tu̞l] | |
Ú ú | ú vagy dlouhé ú |
[u̞ː] | anúria [ˈanu̞ːri̞ja] | |
V v | vé vagy jednoduché vé |
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt | [f] | výborovka [ˈʋi̞ːbɔrɔka] |
b, d, dz, dž, ď, g, h, j, v, z, ž előtt előtt | [v] | stavba [ˈstavba] | ||
szótag végén magánhangzó után, de nem n és ň előtt | [ʊ̯] | aktív [ˈakti̞ːʊ̯] kravský [ˈkraʊ̯ski̞ː] | ||
máskor | [ʋ] | krv [kr̩ʋ] | ||
W w[17] | dvojté vé | [ʋ] / [ʊ̯][18] | watt [ˈvat] bowle [bɔʊ̯l] | |
X x[2] | iks | szó eleji ex--ben, magánhangzók előtt | [gz] | exekútor [ˈɛgzɛku̞ːtɔr] |
máskor | [ks] | bisexuál [ˈbi̞sɛksu̞.aːl] | ||
Y y[19] | ypsilon vagy tvrdé y |
[i̞][20] | blyšťať sa [ˈbli̞ʃcacsɛ] | |
Ý ý[19] | dlhé ypsilon | [i̞ː][20] | bodrý [ˈbɔdri̞ː] | |
Z z | zé vagy zet |
szó végén | [s] | aniz [ˈani̞s] |
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt | rozpad [ˈrɔspat] | |||
máskor | [z] | fazuľka [ˈfazu̞ʎka] | ||
Ž ž | žé vagy žet |
szó végén | [ʃ] | kríž [kri̞ːʃ] |
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt | bezcenný [ˈbɛst͡sɛnːi̞ː] | |||
máskor | [ʒ] | zmrzlina [ˈzmr̩zʎi̞na] |
Megjegyzések
[szerkesztés]- A közbeszédben az ä betűt ugyanúgy ejtik, mint az e-t ([ɛ]).
- A déli, Ipoly menti területeken, a magyar nyelv hatására az é és ó betűket a magyarhoz hasonlóan, zártan ejtik ([eː], [oː]), ugyanitt az a kiejtése is magyaros [ɒ] lehet.
- Szláv eredetű szavakban nem állhat č, ď, j, ľ, ň, ť, š, ž betűk után é és ú betű, helyettük az ie és iu betűkapcsolatokat használják. Idegen szavakra ez a szabály természetesen nem vonatkozik.
- A d, l, n, t betűket nem ejtjük lágyan idegen eredetű szavakban (telefón → [ˈtɛlɛfɔːn]; alanyesetű hímnemű melléknevek és határozók többes számában (tí odvážni mladí muži → [ti̞ː ˈɔdvaːʒni̞ ˈmladi̞ː ˈmu̞ʒi̞]); melléknévi végződésekben a hosszúsági szabály (egy szóban csak egy hosszú hang lehet) miatt röviddé váló e előtt (zelené stromy [ˈzɛʎɛnɛː ˈstrɔmi̞] → krásne stromy [ˈkraːsnɛ ˈstrɔmi̞]); valamint a következő szavakban: ten (az) → [tɛn], jeden (egy) → [ˈjɛdɛn], vtedy (akkor) → [ˈftɛdi̞], teraz (most) → [ˈtɛras]. Ezen szabályok miatt léteznek azonos alakú, de különböző kiejtésű és jelentésű szavak is: krásne → [ˈkraːsnɛ] szép és [ˈkraːsɲɛ] szépen.
- A ď, ľ, ň, ť betűk után nem állhat e, i, í betű, helyesírásilag ilyenkor d, l, n, t + e, i, í kapcsolatokat használnak.
- A dz és dž betűkapcsolatok csak idegen eredetű szavakban, illetve ritka szóösszetételekben fordulnak elő.
- Egy szóban csak egy hosszú hang lehet (hosszúnak számítanak a kettőshangzók is ebből a szempontból), ez alól csak néhány kivétel akad. Ez a szabály érvényes a ragozott alakokra is, pl: ženám de súdim.
- Az i/y és í/ý betűpárok kiejtése egyforma, rendre [i̞] és [i̞ː], azonban az i, í betűk meglágyítják az előttük álló d, l, n, t betűket, így kiejtésük [ɟ], [ʎ], [ɲ], [c] lesz, addig az y, ý nem. Helyesírási szempontból g, h, ch, k, r betűk után csak y/ý állhat, č, j, ň, š, ž után csak i/í, míg b, c, d, f, l, m, n, p, t, s, v, z után mindkettő előfordul, sok esetben az írásmódnak jelentésmegkülönböztető szerepe van. Idegen eredetű szavakra nem mindig vonatkozik ez a szabály: kilo[ˈkilɔ].
- Az r kiejtése a mindennapi beszédben [ɾ]-re változik.
- A meg nem honosodott idegen szavakat az eredeti kiejtésüknek megfelelő szlovák hangokkal ejtik: café [ˈkafɛː]; copyright [ˈkɔpi̞rajt]; know-how [ˈnɔʊ̯ˌɦaʊ̯]; röntgen [ˈrœndɡɛn].
- A zöngésülés és zöngétlenedés vonatkozik a mássalhangzócsoportokra is: vzchopiť sa [ˈfsxɔpi̞cˌsa].
A hangsúly
[szerkesztés]A szlovák szavak általában az első szótagjukon hangsúlyosak. A szó elejétől számolva a hosszabb szavak páratlan szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak: najkrajší [ˈnajkrajʃiː]. Néha előfordul, hogy a negyedik szótag lesz mellékhangsúlyos: najzelenejší [ˈnajzɛlɛˌɲɛjʃiː].
Van néhány hangsúlytalan szó is, ezek általában különböző elöljárók. Normál beszédben azonban ezek a szavak is lehetnek hangsúlyosak, mégpedig azért, mert összekapcsolódnak a vonatkozó szóval, így egy egységet alkotnak, és ennek az egységnek az első szótagja lesz hangsúlyos: do Prahy [ˈdɔpraˌɦi].
Nyelvjárások
[szerkesztés]- A keleti nyelvjárásokban nem különböztetik meg a hosszú hangokat a rövidektől, így helyesírástól függetlenül minden magánhangzót röviden ejtenek. Itt a hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van, mint a lengyelben.
- A nyugati nyelvjárásokban az ľ kiejtése megegyezik az l-ével ([l]), az ň-é az n-ével ([n]): kráľ [kraːl], neviem [ˈnɛvɪ̯ɛm]. Itt gyakran nem tartják be a hosszúságszabályt (csak egy hosszú hang lehet egy szóban) és a standard nyelvben álló rövid hangok helyett is hosszút ejtenek: biely [ˈbɪ̯ɛli̞ː].
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csak b, m, p, v betűk után állhat.
- ↑ a b c d e f Csak idegen eredetű szavakban fordulhat elő.
- ↑ Szó elején a betű saját nevén kívül csak két szláv eredetű szóban található meg: dzekať és dziny. Idegen eredetű és hangutánzó szavakban megtalálható szó elején is.
- ↑ a b c Meglágyítja az előtte álló d, l, n, t hangokat.
- ↑ Csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulhat elő, kivéve a dcéra szót és a melléknévi végződéseket.
- ↑ Az e-vel ellentétben sohasem lágyítja meg az előtte álló d, l, n, t hangokat!
- ↑ a b Csak b, c, č, d, dz, dž, f, j, l, m, n, p, s, š, t, v, z, ž után állhat.
- ↑ Mindig kettőshangzót alkot!
- ↑ Nem lágyítja meg az előtte álló 'd, l, n, t'-t és kettőshangzót sem alkot.
- ↑ Szláv eredetű szavakban meglágyítja az előtte álló 'd, l, n, t'-t, idegen eredetű szavakban nem.
- ↑ Csak olyan szótagban fordul elő, amelyben nincs magánhangzó. Ragozás közben az l betűvel váltakozik.
- ↑ A német helyesírási szabályok megengedik helyette az uo írásmódot is, de ezt nem szokták alkalmazni.
- ↑ Csak ragozási végződésben található meg szláv eredetű szavakban. Meg nem honosodott idegen szavakban előfordulhat más helyzetben is.
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő és mindig egy u betű követi. A honosodott szavakban eredeti kiejtésének megfelelően k-val vagy kv-vel helyettesítik.
- ↑ Az eredeti kiejtésének megfelelően vagy [k]-val vagy [kʋ]-vel ejtik.
- ↑ Csak olyan szótagban fordul elő, amelyben nincs magánhangzó. Ragozás közben az r betűvel váltakozik.
- ↑ Csak idegen eredetű szavakban található meg. Már meghonosodott szavakban általában v-vel vagy u-val helyettesítik.
- ↑ Általában [ʋ]-nek ejtik, de gyakran megtartja az eredeti kiejtését.
- ↑ a b Csak b, c, d, f, g, h, ch, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z után állhat.
- ↑ a b Nem lágyítja az előtte álló 'd, l, n, t'-t.
Források
[szerkesztés]- Adriana Hanulíková – Silke Hamann: Illustration of the IPA – Slovak. (angolul) Journal of the International Phonetic Association, XL. évf. 3. sz. (2010) 373–378. o. doi Hozzáférés: 2018. augusztus 20.