Szlávy Bulcsú
| Szlávy Bulcsú | |
| Született | 1954 |
| Elhunyt | 1997 (42-43 évesen) |
| Foglalkozása | bűnöző |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szlávy Bulcsú témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szlávy Bulcsú (1954–1997) büntetett előéletű vállalkozó volt, aki az 1990-es években maffiahálózatot épített ki a Balaton körül, az alvilági berkekben a "Balaton császáraként" aposztrofálták. 1997-ben eltűnt, holtteste csak 7 év múlva került elő. A rendszerváltás utáni Magyarország egyik leghírhedtebb bűnözője.
Élete
[szerkesztés]Szlávy fényképészként dolgozott, majd a 80-as évek elején megnyitotta első éttermét Budapesten. A fővárosban és több más vidéki szórakozóhelyeken is voltak érdekeltségei. A vállalkozónak voltak homályos külföldi olajügyei is, de inkább azzal vált hírhedtté, hogy mindeközben olyan bűnbandát hozott létre, amely a Balaton-parti településeken a vállalkozókat fenyegetéssel és bántalmazással arra kényszerítette, hogy bevételük egy részét nekik adják át.
Saját bevallása szerint jó kapcsolatokat ápolt Tasnádi Péterrel, személyesen ismerte Prisztás Józsefet és Tocsik Mártát is. Némi politikai karrierre is szert tett: a 90-es évek elején alelnöke volt a Magyar Republikánus Pártnak. Nagyvonalú tervei között szerepelt például Magyarország vámszabad területté tétele.
1993-ban Spanyolországba távozott. Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 1994 szeptemberében adott ki körözést hat rendbeli zsarolás bűntettének kísérlete, bűnszövetkezet szervezése, súlyos testi sértés, valamint tartozás fedezete elvonásának alapos gyanúja miatt. A nemzetközi körözés alapján 1994. október 5-én fogták el és 1995 nyarán adták ki Magyarországnak. Jogi képviseletét Bárándy György vállalta el.
Halála
[szerkesztés]Az előzetes letartóztatásból történő kiszabadulása után, 1997-ben eltűnt. Mivel felvetődött, hogy esetleg gyilkosság áldozata lett, 1999 augusztusában eltűnése miatt a rendőrség körözést adott ki. Eltűnéséről semmit sem lehetett tudni, ezért a rendőrség csak 2002-ben indított államigazgatási eljárást. Rövidesen azonban olyan adatok kerültek a napvilágra, amik szerint Szlávyt biztosan meggyilkolták, ezért 2003 februárjában már emberölés miatt nyomoztak. Wappler László már ekkor gyanúsított volt az ügyben.
Szlávy holtteste hét évvel eltűnése után került elő: a főváros XII. kerületében egy garázs szerelőaknájába rejtették és lebetonozták. A Kovács Lajos által vezetett „döglött ügyek osztályának” rendőrei 2004. január 23-án érték tetten Wappler Lászlót, amint éppen megpróbálta kiemelni a holttestet, hogy aztán a rendőrök elől más helyre rejtse el.
A Szlávy-per
[szerkesztés]
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Elsőfok
[szerkesztés]A per 2006 májusában kezdődött el. Az ügyészség előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja Wappler Lászlót, amit felbujtóként követett el. A vádhatóság szerint azért ölette meg Szlávyt, mert megerőszakolta barátnőjét. Másodrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett emberöléssel vádolják, mert a hatóságok szerint a sértett egykori testőreként ő csalta a bűncselekmény helyszínére Szlávyt. A harmadrendű vádlott pedig a vád szerint az elsőrendű alkalmazottjaként beszerezte a bűncselekményhez használt fegyvert és ő lőtte le közvetlen közelről a sértettet.
2007 januárjában megszületett az elsőfokú, nem jogerős ítélet: 15 év fegyházra ítélték Wappler Lászlót, aki a vádak szerint megrendelte Szlávy Bulcsú meggyilkolását. A másodrendű vádlott 6 év, a harmadrendű pedig 12 év fegyházat kapott. Az ítélet ellen fellebbeztek, így az nem jogerős.
Wappler ügyvédje perbeszédében hangsúlyozta: az elsőrendű vádlottnak nem volt indítéka Szlávy megölésére, barátnőjével nem volt mély érzelmi kapcsolatban. Az ügyvéd szerint védence egyszer megzsarolta ugyan Szlávyt, de megölése azoknak állhatott érdekében, akik később a balatoni érdekeltségeit megszerezték. Utolsó szó jogán a vádlottak tagadták bűnösségüket. Wappler László azt mondta, ő csak megtalálta a holttestet és elrejtette. A Népszabadságnak interjút adó [2] vádlott szerint Szlávy halála az Aranykéz utcai robbantásban megölt Boros Tamás nevéhez köthető.
Másodfok
[szerkesztés]2009 októberében a Heves Megyei Bíróság bizonyíték hiányában megszüntette az eljárást, mindhárom vádlottat felmentették. A bíróság álláspontja szerint a vádlottak bűnössége nem nyert bizonyítást. Az ügyész fellebbezett a döntés ellen, így az ítélet nem jogerős. A Fővárosi Ítélőtábla a 2009. októberében született ítéletet 2011. június 28. napján meghozott végzésével hatályon kívül helyezte, és az eljárt Heves Megyei Bíróságot a per újabb tárgyalására utasította. Az Egri Törvényszék 2013. május 30. napján meghozott elsőfokú -nem jogerős – ítéletében az I. r. vádlottat 7 év 3 hónap szabadságvesztésre ítélte, a II. és III. r. vádlottakat az ellenük emelt vád alól felmentette. A bejelentett fellebbezések folytán az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
.jpg)
Érdekesség
[szerkesztés]Szlávy Bulcsú egyik egyenes ági felmenője (ükapja) okányi és érkenézi Szlávy József, aki Magyarország miniszterelnöki tisztségét töltötte be 1872 és 1874 között. A holttest megtalálása után Szlávy Bulcsút a fényes politikai karriert befutó őse mellé temették.[forrás?]
Könyve
[szerkesztés]- Szlávy Bulcsú: Passzív kiadatás, Som Show Present Produkciós Iroda és kiadói vállalkozás, Budapest, 1996, ISBN 963-85547-5-4
Források
[szerkesztés]- Megtalálták Szlávy Bulcsú holttestét
- 15 év fegyház Szlávy Bulcsú meggyilkolásáért
- Magyar Narancs 1996/51. (12. 19.)/ Tódor János interjúja : Szlávy Bulcsú mint regényíró: "Én vámszabadterületté tenném egész Magyarországot"
További információk
[szerkesztés]- Anno... Szlávy Bulcsú, facebook.com