Szilvanit
Szilvanit | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvanit témájú médiaállományokat. |
A szilvanit (írásércnek is nevezik. arany-ezüst tellurid) arany, ezüst és tellur tartalmú monoklin kristályrendszerű, ritkán előforduló ásvány, mely a fémgazdag vegyületek nemesfémtelluroidok ásványcsoportjának tagja. Közel áll a terméselemek csoportjához. Az ásvány apró táblás vagy prizmás kristályai gyakran ikresen találhatók, ami az általában világosabb alapkőzeten írásra emlékeztetnek.
Nevét Erdély latin nevéből, Transsilvania-ból kapta.[1]
Kémiai és fizikai tulajdonságai
[szerkesztés]- Képlete:AuAgTe4..
- Szimmetriája: a monoklin kristályrendszerben kevés szimmetriát mutat.
- Sűrűsége: 8,1-8,2 g/cm³, súlyos ásvány.
- Keménysége: 1,5-2,0 igen lágy ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Hasadása: kitűnő a lapok mentén, de lemezei törékenyek.
- Színe: krémfehér, ezüstfehér vagy enyhén aranysárgás.
- Fénye: fémes fényű a lángot zöldre festi.
- Átlátszósága: opak.
- Pora: fényesen szürke.
- Elméleti arany tartalma: 24,2%.
- Elméleti ezüst tartalma: 13,2%.
- Elméleti tellúr tartalma: 62,6%.
Keletkezése
[szerkesztés]Hidrotermás eredetű, gyakran kötődik különböző érctelepekhez. Hidrotermális képződése során gyakran egyéb arany, ezüst és teluroidok társaságában található.
Hasonló ásvány: a terméstellúr, pirit. tetraedrit, fluorit és a szfalerit.
Előfordulásai.
[szerkesztés]Erdélyben Nagyág (Sacarimb) és Aranyosbánya (Bain de Aries) bányáiban található. Az Egyesült Államokban Colorado és Kalifornia szövetségi államok területén. Nyugat-Ausztráliában Kalgoorlie érctelepeiben. Az Indonéziához tartozó Szumátra szigeteken és Jáván.
Előfordulásai Magyarországon
[szerkesztés]Hazánkban egyedülállóan Nagybörzsöny bányáiban egy vékony érccsíkban nagyágit és szfalerit társaságában találták meg.
Kísérő ásványok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 132. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
[szerkesztés]- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.