Sziléziai menedékház
| Sziléziai menedékház (Horský hotel Sliezsky dom) | |
 | |
| Ország | Szlovákia |
| Tszf. magasság | 1670 m |
| Turisztikai adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Sziléziai menedékház
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 49° 09′ 22″, k. h. 20° 09′ 24″49.156000°N 20.156530°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 22″, k. h. 20° 09′ 24″49.156000°N 20.156530°E | |
| Sziléziai menedékház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sziléziai menedékház témájú médiaállományokat. | |
A Sziléziai ház (szlovákul Horský hotel Sliezsky dom) egy hegyi szálló és menedékház a Magas-Tátrában, 1676 méter magasan, mely gépkocsival is megközelíthető az erre engedéllyel rendelkezők számára.
Fekvése
[szerkesztés]A Tátraszéplak (Tatranská Polianka) feletti Felkai-völgyben (Velická dolina) lévő Felkai-tó déli csücskénél található.
A menedékház története
[szerkesztés]A Felkai-tó keleti partja 1871-bem kezdett kőépületekkel beépülni.
A Felkai turistalak (Felka) a Felkai-tó közelében 1861-ben épült, de 1874-ben súlyosan megrongálódott.
Sziléziai menedékház vagy más néven Sziléziai ház (1676 m) (Sliezsky dom): 1895-ben a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) sziléziai szekciója a Wrocław felépíttette a tó nyugati partján az első Sziléziai házat, először mint földszintes faépületet. 1962. november 29-ről 30-ára virradó éjszakán egy autogén-hegesztőkészülék elővigyázatlan használata miatt az épület a lángok martaléka lett. Három év múlva kezdték építeni az új 9200 m3 térfogatú, városi szállodai berendezéssel ellátott, sok férőhelyes „Gerlach alatti palotát” ahogy az akkori lapok nevezték. 1968-tól fogadja mai formájában a látogatókat.
A Sziléziai ház közvetlen közelében az utóbbi ötven évben tíz ember vesztette életét, közülük néhányan csak pár méterre voltak a bejárattól.
Szálláshelyek
[szerkesztés]
A szállodai részben 40 ágy 1-, 2- és 3-ágyas szobákban, a menedékházi részben 80 ágy 4- és 6-ágyas szobákban.
Vendéglő: 140 személyes étteremmel és önkiszolgáló résszel, kávézó, klubszoba. Egész évben nyitva. Télen az utat a hóból kiálló póznákkal jelzik.
A hegyiszolgálat állomása.
Megközelítése
[szerkesztés]- Tátraszéplakról: a zöld
jelzésen, 2 ó. - Ótátrafüredről: a sárga
jelzésen, a balról jövő zöld jelzésig, 2 ó, tovább ezen a szállóig, 20 p. - Tarajkáról: piros jelzésen
(Magisztrála), 2 ó 30 p. - Gépkocsival Tátraszéplakról (Tatranská Polianka) Felkai-völgyben – (Velická dolina) a Sziléziai-házhoz vezető autóúton. Behajtás csak a szálló vendégei részére.
Túravidéke
[szerkesztés]A Gerlachfalvi-csúcs, a Kis-Viszóka-csúcs és a Bibircs gerincvonulatának csúcsai.
Jelzett turistautak
[szerkesztés]- A Batizfalvi-tóhoz a Batizfalvi-völgyben: a piros jelzésen (Magisztrála), 1 ó 30 p.
- A Poprádi-tavi Hegyi Szállóhoz, a Menguszfalvi-völgyben: a piros jelzésen (Magisztrála), 4 ó.
- Javorinára a Lengyel-nyergen át: a zöld jelzésen és a Poduplaszki-völgyön végig a kék
jelzésen, összesen 6 ó. - A Hosszú-tavi menedékházhoz, a Nagy-Tarpataki-völgybe, a Lengyel-nyergen: a zöld jelzésen és a Rovátkán át: a kék jelzésen.
Források
[szerkesztés]
- Dr. Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, Késmárk-Budapest, 1926.
- Dr. Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága, Szerk. átdolg. és kieg. Bucsek Henrik, Sport Lap- és Könyvkiadó, 1978 ISBN 963 253 284 8
- Adamec, Vladimir: A Magas-Tátra. Turistakalauz, Sport Kiadó, Pozsony, 1969
- Soós Ferenc: Magas-Tátra turistakalauz, Bíbor Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 9639103683
- Scheirich László: A mi Magas-Tátránk, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2005 ISBN 8089032559
- Klaus Gattinger: A Magas-Tátra, Kornétás Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 9639353388
- Nagy Árpád: 250 Tátrai túra, Kornétás Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 9789639353626
- Daniel Kollár-Ján Lacika-Roman Malarz: A szlovák és a lengyel Tátra, DAMAJA, 1998.
- Julius Andrási - Witold H. Pariski: Válogatott hegymászóutak 1972; Magyar kéziratos fordítás, Vörös Meteor Hegymászóklub, 1978;
- Bucsek Henrik, A magyar hegymászás története 1873-ig, (Hegymászó Híradó, 1973., 3. szám, 3-11. o.)