Szilágyi Albert (tanár)
| Szilágyi Albert | |
| Született | 1851. április 24. Kisszeben |
| Elhunyt | 1911. augusztus 7. (60 évesen) Budapest III. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Szilágyi Jolán |
| Foglalkozása | tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szilágyi Albert, 1881-ig Spiegel Samu (Soma) (Kisszeben, 1851. április 24. – Budapest, 1911. augusztus 7.)[1] bölcseleti doktor, állami főgimnáziumi tanár, Szilágyi Jolán festőművész, grafikus apja.
Élete
[szerkesztés]Spiegel Ábrahám papírgyáros és Bacher Rozália fia. Az eperjesi evangélikus kollégium hat osztályának befejezése után 1867-től 1869-ig Budapesten a kereskedelmi akadémiát végezte; azután atyja papírgyári üzletében 1875-ig a gyakorlati kereskedelmi pályán működött. 1875-ben a Budapesti Tudományegyetem bölcseleti karán három évet töltött és 1880-ban középiskolai tanárvizsgálatot tett történelemből, német nyelv és irodalomból. Mint gyakorló és helyettes tanár a józsefvárosi reáliskolában, a gyakorló gimnáziumban és a terézvárosi polgári iskolában működött. 1885-ben állami ösztöndíjjal Párizsban tartózkodott; azután felváltva tanárkodott Székesfehérvárt a katolikus főgimnáziumban, a székelykeresztúri és nagyváradi állami főreáliskolában. A történelem, német és francia nyelv tanára volt a gyöngyösi állami főgimnáziumban. 1881-ben Spiegel családi nevét Szilágyira váltóztatta.[2] Neje Légrády Eugénia volt.
Cikkeket írt a Pannoniába, a Felvidékbe és az Eperjesi Lapokba (1875-79), az utóbbi lapnak rendes munkatársa volt és ott közölte Jókai Oceania című művének német fordítását. 1884-ben vezércikkeket írt a Nagy-Károly és Vidékébe, illetve a Szatmármegyei Közlönybe. Párizsból 1885-ben tárcacikkeket írt a fővárosi hírlapokba és az Arader Zeitungba; cikke a gyöngyösi állami főgimnázium Értesítőjében (1906. A frankok honfoglalása; ism. Századok) stb.
Munkái
[szerkesztés]- Az alsóbb néposztályok fejlődése Németországban a középkori institucziók befolyása alatt...
- A franczia történetírás fejlődése a középkorban. Székesfehérvár, 1887.
- A feudalismus előzményei. Nyíregyháza, 1889.
- A zsidóság és kereszténység, vagy képek a multból és a jelenből. Történelmileg és paedagogiailag megvilágította. Arad, 1904.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. III. ker. állami halotti akv. 662/1911. folyószáma alatt.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 1053/1881. Névváltoztatási kimutatások 1881. év 15. oldal 43. sor.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
További információk
[szerkesztés]- Wutz-Kalmár Elek, Tanári Névkönyvek.