Ugrás a tartalomhoz

Szigeti Ottó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigeti Ottó
Személyes adatok
Ország Magyarország
Született1911. december 22.
Csobánka
Elhunyt1976. április 5. (64 évesen)
Budapest
Kézbalkezes
Visszavonult1948
Eredményei egyesben
Eredmények36–27
Tornagyőzelmek5
Grand Slam-eredmények egyesben
Roland GarrosElődöntő (1939)
Wimbledon4. kör (1939)

* Legjobb helyezés a világranglistán

Szigeti Ottó (születési neve Schmied Ottó)[1] (Csobánka, 1911. december 22.Budapest, 1976. április 5.) magyar teniszező, 11-szeres magyar bajnok, a Roland Garros kétszeres elődöntőse (1938, 1939), Ausztria bajnoka (1937), Németország bajnoka (1938), 1937–1942 között 16-szoros magyar válogatott, szövetségi kapitány, edző.

Élete és sportpályafutása

[szerkesztés]

Édesapja a margitszigeti MAC-pálya gondnoka, bátyja pedig teniszedző volt, így ő sem kerülhette el a sportágat. Labdaszedőből tizenhét éves korára úgynevezett kisedző lett, munkát vállalt Szlovákiában, majd 1934-ben Marseille-ben is dolgozott. 1930–1937 között a Magyar Athletikai Club (MAC), 1938–1947 között az Újpesti Torna Egylet (UTE) versenyzője volt.

A második világháború alatt hadifogságban is volt, de folytatta a teniszezést, egészen 1948-as visszavonulásáig. Akkor felkérték a szövetségi kapitányi posztra. Edzői munkáját, melynek állomásai a Vasas SC, a Gyárépítők és a Budapesti Spartacus voltak, 1972-ig folytatta.[2] 1976-ban szívroham következtében hunyt el.[3]

Bár mackós termete miatt mozgása, lábmunkája nem volt tökéletes, a technikája kiemelkedő játékossá tette.[2]

Versenyzői pályafutása

[szerkesztés]

„Kisedzőként” versenyeken is indult, nem is eredménytelenül: az 1932-es hivatásos világbajnokságon, Berlinben bejutott a negyeddöntőbe.[2] 1934-ben a magyar bajnokság döntőjében Gábori Emiltől szenvedett vereséget.[4]

1935-ben kérelmezte az amatőr státuszt, ekkor vette fel a Szigeti nevet. Ugyanebben az évben nyerte meg először egyesben a magyar bajnokságot. Címét 1936-ban megvédte, majd még 1938-ban és utoljára 1947-ben ismét ő lett a bajnok. Párosban is négy bajnoki címet szerzett: 1936-ban Pető Bélával, 1938-ban Aschner Kálmánnal, 1945-ben Gábori Emillel, 1946-ban Asbóth Józseffel párban.[5] 1943-ban a magyar bajnokságon, valamint az 1943-as és 1944-es magyar nemzetközi bajnokságon is a döntőben szenvedett vereséget Asbóth Józseftől.[6] Összesen huszonhárom bajnoki címet szerzett pályafutása során (egyesben négyet, párosban négyet, vegyes párosban hármat, csapatban hármat, a magyar nemzetközi bajnokságokon egyesben egyet, párosban négyet, vegyes párosban négyet), ezek közül nyolcat már a háború után.[2]

1936-ban megnyerte Budapest nemzetközi bajnokságát,[7] a magyar nemzetközi bajnokságot,[8] és a magyar bajnokságot is.[9] 1937-ben megnyerte Ausztria nemzetközi teniszbajnokságát,[10] és Újpesten a fedettpályás bajnokságot, az úgynevezett bajnokok tornáját.[11]

1938-ban ismét első helyezést szerez a Budapest bajnokságon,[12] és megnyeri Németország nemzetközi bajnokságát.[13] A négy Grand Slam-torna után a világ ötödik legerősebb tornájának tartott versenyen[14] előtte ez csak Kehrling Bélának sikerült 1924-ben.[15]

A Grand Slam tornákon 1939-ben érte el legjobb eredményeit, a Roland Garroson az elődöntőig jutott, ahol az első kiemelt későbbi wimbledoni bajnok Riggstől szenvedett vereséget,[16] Wimbledonban a 4. körig jutott.[17]

Kétszer nyert csapatával országos bajnokságot, 1936-ban a MAC-cal és 1943-ban az UTE-val.[18] 1941-ben tagja volt a Közép-európai Kupát (Trofeo Roma) nyert csapatnak.[19]

16 találkozón 32 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, de hivatásos múltja miatt egyszer sem lehetett a magyar Davis-kupa csapat tagja,[2] annak ellenére sem, hogy 1937-ben a nemzetközi szövetség is elismerte amatőr státuszát,[20] a Davis-kupa rendezősége azonban ezt fenntartásokkal fogadta.[21] Ebben az is szerepet játszhatott, hogy bátyjával egy közös sportszerüzletnek volt a tulajdonosa,[22] amelyben a nevével ellátott ütőket is árultak. Emiatt a Magyar Sportkereskedők Országos Szövetsége profivád miatt feljelentette. Tekintettel arra, hogy az amatőrszabályzat semmi kifogásolnivalót nem talált abban, ha játékosok saját gyártmányú ütőiket hozzák forgalomba, a följelentésnek nem sok sikere volt.[23] Néhány héttel korábban az anyaegyesülete, a MAC vádolta meg az amatőrszabályzat megsértésével, amikor egyesületet váltott. Feljelentésük szerint az egyesületet egy jobb állás megszerzése miatt hagyta el. A szövetség fegyelmi bizottsága nem látott okot arra, hogy eljárást indítson, mert „aki állást kap, még nem profi”. A korabeli híradás ezzel zárul: „Ez a döntés is amellett bizonyít, hogy az a bizonyos határvonal, amely a kedvtelésből sportolót a hivatásos játékostól elválasztja, egyre inkább elmosódik.”[24] A sportszerüzletben a tulajdonát 1940-ben megszüntette,[25] de a Davis-kupában ezt követően sem szerepelt.

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]
  • 1938: Arany testnevelési érem[26]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 1978-tól évente megrendezik a Szigeti Ottó-emlékversenyt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nevét 1935-ben változtatta meg Schmiedről Szigetire. Egyes források Schmidt, más források Schmiedt néven említik, de a bátyjával közös cég bejegyzéséről szóló hivatalos közlönyben a Központi Értesítő 1937. 02. 11-i 6. számának 132. oldalán, valamint a Közlöny 1940. 12. 21-i 47. számának 1730. oldalán egyaránt Schmied Ferenc szerepel testvére neveként.
  2. a b c d e Teniszezők – Szigeti Ottó. Magyar Olimpiai és Sportműzeum. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  3. (1976. április 8.) „Elhunyt Szigeti Ottó”. Népszava 104 (84), 6. o. (Hozzáférés: 2015. október 11.) 
  4. Otto Szigetti Results. Tennis Archive. [2016. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  5. Férfi bajnokaink. Magyar Tenisz Szövetség, 2012. december 17. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  6. Otto Szigetti. Tennis Archive. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  7. Budapest Championship 1936. Tennis Archive. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  8. Hungarian International Championships 1936. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  9. (1936. május 26.) „Szigeti Ottó nyerte a nemzeti teniszbajnokságot”. Budapesti Hírlap 56 (120), 13. o. 
  10. Austrian International Championships 1937. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  11. (1937. február 9.) „Az UTE nemzetközi fedettpálya-tenniszversenye”. Népszava 65 (31), 9. o. 
  12. Budapest Championship 1938. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)[halott link]
  13. German International Championships 1938. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  14. (1938. október 30.) „Kitűnő tennisz-sportunk 1938. évi mérlege”. Pesti Napló 89 (224), 25. o. (Hozzáférés: 2015. október 11.) 
  15. (1938. július 19.) „Szigeti Ottó Hamburgban”. Népszava 66 (161), 9. o. (Hozzáférés: 2015. október 11.) 
  16. Roland Garros 1939 (Grand Slam). Fédération Française de Tennis. [2009. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  17. Wimbledon 1939. Tennis Archive. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  18. Magyar Életrajzi Lexikon (1978–1991), 1994.
  19. Jankó József: Trofeo Roma 1941: 1. Magyarország! Tenisz. 1941. november (11. sz.) 2–6. oldal.
  20. (1937. július 8.) „Szigeti Ottó ismét amatőr”. Budapesti Hírlap 57 (152), 10. o. (Hozzáférés: 2015. október 11.) 
  21. (1937. július 8.) „Szigeti Ottó amatőr”. Népszava 65 (152), 9. o. (Hozzáférés: 2015. október 11.) 
  22. (1937. február 11.) „Schmied, Szigeti, Szél. Budapest”. Központi Értesítő 62 (6), 112. o. (Hozzáférés: 2015. október 11.) 
  23. (1936. október 29.) „Üzleti érdek és amatőrizmus”. Népszava 64 (247), 9. o. (Hozzáférés: 2015. október 11.) 
  24. (1936. október 18.) „Szigeti Ottó”. Népszava 64 (238), 16. o. (Hozzáférés: 2015. október 11.) 
  25. (1940. november 21.) „Schmied, Szigeti, Szél. Budapest”. Központi Értesítő 65 (47), 1730. o. (Hozzáférés: 2015. október 11.) 
  26. (1939. március 1.) „Testnevelési éremmel kitüntetett versenyzők”. Budapesti Hírlap 59 (49), 7. o. (Hozzáférés: 2015. október 11.) 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]