Szerzett jog

A szerzett jog olyan jog, amely jogszabály, jogerős hatósági véghatározat, bírói ítélet vagy érvényes jogügylet alapján megilleti az egyént és amelynek a jogosult így az élvezetébe is lépett. Elve a közjogi és közigazgatási jogterületen nem mindig nyer teljes figyelembevételt és van eset a jogok (pl. a különféle engedélyek) revíziójára, a már megszerzett jogok elvételére.

Szerzett jog (jus quaesitum), meghatározott személyt valamely jogalapon ténylegesen megillető, vagy valamely dologgal kapcsolatos jog, ellentétben a jog megszerzésének elvont lehetőségétől egyrészt, másrészt az u. n. várandóságtól (jus virtuale). Az, hogy valamely jog feltételtől vagy időhatározástól függ, a szerzett jognak ezt a minőségét meg nem szünteti. A szerzett jog fogalma nagyon fontos a törvény időrendben való hatálya, vagyis annak a kérdésnek tekintetében, hogy a törvény mely időtől fogva alkalmazható, amit másként röviden a törvény visszaható erejének neveznek. A szerzett jog olyan alanyi jog, amely a személyt valamely jogilag jelentős cselekmény alapján a tárgyi jogrend szerint már megilleti. Alapja lehet egyetlen jogcselekmény, több cselekmény vagy egy bizonyos tevékenység meghatározott ideig való gyakorlása. Szerzett jog pl. a szerzetesi fogadalomtételből fakadó jog az ellátáshoz, a tulajdonjog a törvényes elbirtoklási idő letelte után stb. Fogalompárja a született jog.

A szerzett jogok védelme

„A visszaható hatály tilalma nem foglalja magában a korábban kialakult állapotok, jogi helyzetek megváltoztatásának tilalmát, esetenként mégis komoly megfontolások szólnak az ilyen tilalom mellett. Ezt nevezik gyakran a szerzett jogok védelme elvének. Ez az elv általánosan már csak azért sem lehet irányadó, mert az a társadalmi változásokat csaknem lehetetlenné tenné. Ezért mindig konkrét körülmények, közöttük az adott jogviszonyok és jogi helyzetek politikai és jogpolitikai mérlegelésétől függ, hogy mennyiben fogadják el a jogalkotás vagy annak alkotmánybírósági kontrollja során a jóhiszeműen szerzett jogok védelmének elvét, például hogy megillesse-e továbbra is a jogosultat a kiemelt nyugdíj. A szerzett jogok védelme elvének gyakorlati hatása hasonlít a visszaható hatály tilalmához, így a publicisztikában gyakran összemossák ezt a két jelenséget. Alapvető különbség azonban a kettő között, hogy a visszaható hatály esetében korábbi magatartásoknak az akkor hatályos jogtól eltérő utólagos szabályozásáról van szó, a szerzett jogok védelme esetében pedig korábban kialakult, de a jelenben létező állapotokat érintő jövőbeli magatartások szabályozásáról.”

Magyar joggyakorlat

A magyar Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint „a jogbiztonság és a szerzett jog alkotmányos védelme nem értelmezhető akként, hogy a múltban keletkezett jogviszonyokat soha nem lehet alkotmányos szabályozásokkal megváltoztatni” {515/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 976, 977., 3244/2014. (X. 3.) AB határozat, 3078/2017. (IV. 28.) AB határozat.

Források

• Új idők lexikona, 1941. 5658.old.
• Pallas
• Szilágyi Péter: Jogi alaptan (2014) Archiválva 2020. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Res iudicata
• Jóhiszeműség

További információk

• ludita.uni-nke.hu