Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztővita:Viccületes

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Teemeah 14 évvel ezelőtt a(z) Oszmán hadsereg témában

Viccületes mondja![szerkesztés]

Üdvözletem! Viccületes vagyok és ez a vitalapom. Ide (ha akarjátok) beírhatjátok az ismeretlen kifejezéseket, én majd megírom! (persze én is keresek)

Oszmán hadsereg[szerkesztés]

Szia, az oszmán hadseregnek van saját szócikke. Ezért ezt a szöveget kivettem az Oszmán Birodalom szócikkéből. Kérlek olvasd át azt a szócikket, és ha hiányzik belőle infó, bővítsd azt. Kérlek, ügyelj a helyesírásra, gyakorta téveszted a ba-be/ban-ben ragokat.

Üdvözlettel – Timish levélboksz 2009. november 8., 18:20 (CET)Válasz

Egységek:

Az oszmán-török haderő lényegébe azok-ból a határőr gázi (hitharcos) kötelékekből fejlődött ki, akik a 13. század végétől kezd-ve a nyugat anatóliai 18-25 emirátusból a bizánciak felett győzelmet arató Oszmán nevű bég zászlaja alásereglettek. A sereg alapját a janicsárok világhírű, pá-ratlan gyalogsága adta. A testületet 1. Murád alapította, az elrabolt és különleges kiképzésben, nevelésbe részesült keresz-tény gyermekrabszolgákból. A monda sze-rint a 15. században élt egy dervis, akit Hadzsi Bektasnak neveztek. Bektas mindig ott volt a hadakozásoknál, és a síró, magá-ra hagyott fiúgyerekeket jó pénzért meg-vásárolta a katonáktól. Később már a der-visnek számtalan megbízottja járta a ha-dak útját, és gyűjtötte egybe az egyedül maradt keresztény gyerekeket, és juttatta el Bektas Drinápoly melletti nagy táborá-ba. A lakosok azzal gúnyolták a dervist, hogy ,,Bektas kertjének virágai”. Az első csatában egy várat kellett megostromolni-uk, amit sikeresen bevettek. Ezután már számos kiképző kolostort alapítottak. Ezekben ún. Bektas szerzetesek éltek. Idáig a legenda most következik a tény. Sok dicső név virágzott fel századok lefolyása óta e kertben, a szultánok hatalma az ő vállukon nyugodott, s ha a szultánt lerázták a vállukról, le kellett annak esnie onnan; mert amilyen erős szolgái, olyan erős zsarnokai is lehettek. A szpáhi oglánokat 1. Murád egyik vezére szervezte ügyes és jól felszerelt lovas legé-nyekből. Felszerelésük sokkal jobb volt, mint hűbéres bajtársaiké. Kivételezett helyzetük és magas zsoldjuk miatt közéjük törekedtek a legtöbben, így lehetőség nyí-lott, hogy a válogatás során csak a legjob-bak kerüljenek be ebbe a fegyvernembe. Leghíresebb egységeik az anatóliai és ruméliai lovasságból kerültek ki. A kiválóan idomított csataparipa a szpáhi büszkesége, legszebb ékessége, legfőbb gondja és legjobb barátja volt. A szilah-dárok (fegyverhordozók, utászok) tették járhatóvá a szultán menetvonalát, átkelő helyeit. Szerszámaikat öszvérvonat szállította. A próféta zászlaját és ereklyéit tartalmazó aranyozott láda, illetve az ezt szállító szent fehér teve, valamint a hadipénztár oltal-mazására külön osztagok, az ulufedzsik szolgálták. A szultán előkelő testőrgárdája – kísérő lovassága – az ,,elitek elitjéből”, a legfőbb vezetők fiaiból verbuválódott, akik egyben a katonai vezetők kádertartalékját is ké-pezték. Az oszmán-török tüzérség a világ egyik legkorszerűbb fegyverneme volt. A tüzére-ket topcsiknak nevezték. A leghírhedtebb félreguláris sereg a piros sapkás, vad akindzsik voltak, akiket rene-gátokból verbuváltak és az oszmán haderő rémítő előosztagának szerepét töltötték be. Az akindzsi száguldozó, fosztogató gyújtogató előlovasságot jelent. Békében télen-nyáron nyugtalanították a határon szemben állókat, foglyokat és híreket sze-reztek. Csodálatosan idomított lovaikon hihetetlen gyors ütemben mozogtak, em-ber és ló képes volt akár egy hétig is szá-guldozni elképesztő létviszonyok között. A másik ősi – a janicsárokkal egyidős – félreguláris hadirend a ,,nőtlen” vagy aszab gyalogság volt, amit az akindzsik gyalogos megfelelőjének is tartanak. A martalócok rabló és gyilkoló bandája balkáni tartományokból – elsősorban szerbekből és oláhokból (románokból) – önkéntesen csatlakoztak a török haderő-höz, és a rablott zsákmányokból éltek. A haditengerészet csapatai, amelyek gyors galiótánokon és gályákon szolgáltak, hű-béres és zsoldos kontingensekből álltak. Közülük a legjelentősebbek a levantei ha-jósok voltak, akik fegyelmezettségükkel, kalóztermészetükkel, de egybe páratlan hajózási ügyességgel tűntek ki. A hajókon keresztény foglyok, mint gályarabok szol-gáltak.