Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztővita:Varga Ágnes

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Új Nemzedék

[szerkesztés]

Politikai, szépirodalmi és közgazdasági hetilap. Főszerkesztő: Milotay István 1. évfolyam, 1. szám (1913. dec. 25.) – 6. évfolyam 12. szám (1919. szept. 15.) Budapest, Hunnia nyomda és kiadó.

Kezdetek
[szerkesztés]

A folyóirat kezdetben az Egyesült Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Egyesült Függetlenségi Párt Károlyi Mihály (miniszterelnök) szárnyával szimpatizáló orgánum volt. A folyóirat nemzeti demokratikus platformon állt, kifejezetten nemzeti és progresszív politikai törekvésekkel. Háborúellenes álláspontja függetlenségi-nacionalista gyökerű. Ellenezte a német szövetséget, és a Monarchia érdekében tett háborús erőfeszítéseket a nemzeti szuverenitás erősítésének feltételéhez kötötte. Újságírói többek között: Lendvai István , Márkus László (rendező) , Pethő Sándor.

Program
[szerkesztés]

A lap első számának beköszöntője a következőképpen fogalmaz: " Politikai hitvallásunk, hogy a cél, melyet a kiegyezés egyrészt Magyarország és Ausztria, másrészt Magyarország és a dinasztia között fennálló érdekkapcsolat biztosítására maga elé tűzött, lehet változhatatlan, de a módok, melyekkel e cél jobban megközelíthető, szükségképpen a változás törvényeinek vannak alávetve."

A lap a nemzeti jobboldali értelmiségi középosztály politikai látásmódját és világnézetét tükrözi. Egy polgári modernizációs programot, amelyben hagyomány és korszerűség szervesen egybeépül és egy polgári nemzeti demokráciában szintetizálódik. Elutasítja a Tisza-féle kormánypolitikát, valamint a szociáldemokraták és Jászi Oszkár Jászi Oszkár politikai irányvonalát is. "Az egyensúlyát vesztett közfelfogás ma két véglet között keres menedéket nálunk a jelen és a jövő problémájával szemben. Az egyik szélsőség azzal fenyeget, hogy maradisággá fajítja és a fejlődéssel ellentétbe állítja a nemzeti eszme ápolását, a másik azzal: hogy rombolásig viszi a modernség és a haladás vágyát. Mi mind a két felfogástól távol állunk. Az ország politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásában együtt akarjuk járni a demokratikus haladás útját más kultúrnépekkel, de nem a magyar nép kipróbált lelki és erkölcsi tulajdonságainak lebecsülésével, vagy aláaknázásával, hanem éppen ezek minél teljesebb és tisztább kifejtésével." - fogalmaz a lap beköszönő számában.

A polgári szabadságjogok kiszélesítése mellett állt, a parasztság gazdasági és társadalmi felemeléséért küzdött. A földbirtokrendszer, a földtulajdonlás arányosításáért lépett föl, örökbérlet vagy szövetkezesítés formájában a parasztság földhöz juttatását akarta. A parasztságot a társadalom kulcsfontosságú rétegének tartotta, abban az értelemben is, hogy soraiból képzelte el a történelmi középosztály kiszélesítését. Egy széles, a társadalom gerincét jelentő erős polgári középosztály kiépítésének elképzelését képviselte.

A nemzeti radikalizmus felerősödése
[szerkesztés]

Károlyi Mihálynak a baloldali pártokhoz való közeledésével, a polgári radikálisokkal és szociáldemokratákkal kialakuló eszmei közösségvállalásával, a lapot egyre nagyobb elvi ellentét választotta el a Függetlenségi Párt baloldali szárnyától. 1917-1918-tól a háború elvesztésének kilátásával szembesülve az egész magyar társadalom és politikai élet radikalizálódott. Ekkorra az Új Nemzedéknél is felerősödött és kizárólagossá vált a nemzeti radikalizmus, amelynek egy korai formáját képviselte. Az őszirózsás forradalom és a Károlyi-kormány (egyértelműsítő lap) alatt, valamint a bolsevista hatalomátvétel alatt ameddig lehetett a rendszer ellenzéki sajtója volt. Éles kritikai hangot ütött meg a Károlyi-kormány időszerűtlen pacifista álláspontjával, a szerb, román, cseh betöréseket eltűrő álláspontjával, a székely hadosztály határvédő harcának akadályozásával szemben.

Betiltása
[szerkesztés]

Miután a Károlyi-kormány a szociáldemokratákra való hatalom átruházása után lemondott, a kormányban a bolsevikok vették át a vezetést, és a Tanácsköztársaság alatt bevezették a diktatúrát. A lapot nem sokkal később betiltották. 1919 márciusától szeptemberig szünetelt a kiadása.

Újraindulása
[szerkesztés]

Szeptembertől, az ellenforradalom győzelmével újraindult. Szeptember folyamán megvásárolta a Központi Sajtóvállalat, és átalakult katolikus napilappá. Akkortól, illetve Milotay távozásával megszűnik a lap addigi profilja. Ugyanazon cím alatt az Új Nemzedék pedig már a korabeli magyar sajtó egy konzervatívabb irányvonalú napilapjaként tartható számon.

Források

[szerkesztés]
  • Magyarország története : Tíz kötetben / készült a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében ; szerkbiz. Pach Zsigmond Pál [et al.]. - 3. jav. kiad. - Bp. : Akad. K., 1984- Bp. : Akad. Ny.
  • Milotay István: Az Új Nemzedék az ellenforradalomban. In: Egyedül Vagyunk: havi szemle. 1940/ 3-4.
  • Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története, 1867-1918 / Szabó Miklós. - Budapest : Új Mandátum, 2003 [Budapest] : Főnix Ny. - 396 p.