Szerkesztővita:Perselus

Üdv a Magyar Wikipédiában! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. Ha bármi kérdésed lenne amire nem találsz választ, akkor a portán, a Kocsmafalon érdeklődhetsz vagy kérdezz nyugodtan a vitalapomon. Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a Felhasználói lapodon. A vitalapokon így írhatod alá hozzászólásaidat: ~~~~ (négy hullám). Ez be fogja helyettesíteni az aktuális dátumot és a nevedet. Sok sikert és jó szerkesztést! nyenyec ☎ 2005. április 30., 18:58 (CEST)

Örülök, hogy csatlakoztál a magyar Wiki csapatához. Jó kis szócikk a Befektetési jegy, pénzügyi témákban eddig igen kukák voltunk. Én kiemeltem a befektetési jegy-ből új szócikként a Befektetési alapot, mivel ez önálló témaként is érdekes. Ennek az általam indított új szócikknek a vitalapjára írtam egy üzenetet neked, kérlek, olvasd el.Üdv és jó munkát kíván--Linkoman 2005. szeptember 27., 20:03 (CEST)

Miért a Ptk?

Hali! Először azt hittem, jogász vagy. De így ha megengeded, kiváncsiskodnék, hogy miért a Ptk és miért nem az Épt. alapján írtad meg az értékpapírt? Üdv Remete 2005. szeptember 28., 11:12 (CEST)

---

A kérdés jó, mivel valóban nem vagyok jogász (bár van ún. jogi szakoklevelem) ezért jogi választ sem tudok adni. Ami az indokaimat illeti:

(1) Épt már nem létezik, helyette jelenleg Tpt (azaz Tőkepiacról szóló törvény van (2001. CXX. tv.) van.

(2) Magyarországon az Alkotmány mellett szinte mindennek az alfája (és sokszor az omegája is) a polgári törvénykönyv. Itt gyakorlatilag az értékpapírokkal kapcsolatban az alapjogviszonyok kerülnek szabályozásra, és az egyes konkrét értékpapírokról már külön törvények, rendeletek írnak. Az Európai Befektetés Elemzők Szövetségének tanfolyamán (EFFAS), amikor értékpapír jogot tanítottak, az okítást szintén a Ptk-val kezdték, ráadásul először nem is az értékpapírokról, hanem a szerződésekről szóló tudnivalókat vettük át, mert az értékpapír tulajdonképpen egy speciális szerződési forma.

(3) A tpt. szűkebb értelemben tárgyalja az értékpapírokat, mint a Polgári törvénykönyv (Ptk.), mert ott csak a tőkepiacokon forgalmazott értékpapírokról van szó. Egyébként a korábbi általad említett Épt. is csak erről szólt. Viszont az értékpapírok közé rengeteg olyan is tartozik, ami említésre sem kerül a Tpt-ben, mert nem tőkepiaci értékpapír, pl váltó, csekk, közraktár jegy stb.

Hát talán ennyi a magyarázat. Perselus 2005. szeptember 28., 17:05 (CEST)

• Mókás, hogy bár közgazdász, sőt, pénzügyes vagy, a jogi szemléletet képviseled és nem a pénzügyi szemléletet. (A váltóval és a csekkel kapcsolatban egyébként igazad van.) De éppen az, hogy Te is speciális szerződési formaként definiálod az értékpapírt (itt), miközben a határidős termékeket arra hivatkozva zárod ki az értékpapírok köréből, hogy nem nevezi a Ptk annak, (jellegzetesen jogászi érvelés) és hogy "igazából egy ügyletfajta, egy szerződés" (ott), mutatja a kollíziót, és azt, hogy a Ptk. gyakorlatilag szinte használhatatlan, ha értékpapírokról (securities) van szó. Meg a Btk is. Ha szigorúan vesszük, egy sima short pozíció kimeríti a csalás fogalmát (anyagi haszonszerzés céljából eladok valamit, aminek nem vagyok a birtokában, bár tény, hogy a tudatos megtévesztés mozzanata hiányzik) És akkor még nem szóltunk az értékpapírkölcsönzésről, amikor kölcsönvett javakat értékesítek. Rendes jogász azonnal rendőrért kiált. Kevés dologban szerencsésebb az angol nyelv a magyarnál, ebben igen, mert az értékpapír szó nagyon kötődik a fizkai tárgyhoz, míg a securities nem. (Sajnos nincs igaza, bár valóban csúnya, annak, aki megrótt Téged azért, mert a "termék" szót használtad, mert még mindíg az a legjobb.) Ezért került a törvénybe a dematerializált értékpapír definíciójaként (kompromisszumként) az, hogy elektronikus jelcsoport, mert a jogászok (IM) nem elégedtek meg azzal(nem értették), hogy az értékpapír fizetési ígéret. De maguk is elismerik, hogy rossz a definíció, ha másért nem, azért mert az elektronikus jelcsoport könnyedén többszörözhető. Üdv. Remete 2005. szeptember 28., 20:58 (CEST)