Szerkesztővita:Pala93/próbalap

ELTE Kulturális Antropológia Tanszék

Tanszék infó:

Az ELTE Bölcsészettudományi karán immáron több mind egy évtizede folyik kulturális antropológus képzés. Az 1990-91-es tanévben Boglár Lajos vezetésével három oktató kivált az ELTE BTK Néprajzi Tanszékéből és a Soros Alapítvány, valamint a Tempus Program támogatásával Magyarországon először beindította a kulturális antropológia oktatást. Csekély infrastrukturális kapacitása ellenére az akkori Kulturális Antropológia Szakcsoportnak sikerült termékeny oktatási együttműködést kiépítenie olyan neves intézmények rokon tanszékeivel, mint a LSE (London School of Economics) a Paris-X-Nanterre, a koppenhágai vagy a müncheni egyetem. Eddig több mint 100 hallgató szerzett kulturális antropológia diplomát. Az "elsők" közül ma már többen a tanszék előadóinak névsorában szerepelnek, mások kapcsolódó területen igen nagy sikerrel kamatoztatják szakmai ismereteiket. A tanszéken képzett terepmunkások a világ minden kontinensén képviseltetik magukat. A kulturális antropológia iránti érdeklődés már a kezdeti periódusba is számottevő volt (évi kb. 80-100 jelentkező), mára a stabil bölcsészhallgatói érdeklődés mellett a kulturális antropológia az oktatási szféra egyéb intézményi rétegeiben (így a gimnáziumi oktatásban) is megjelent.

http://antropologia.tatk.elte.hu/ [2015.07.16.]

Kulturális antropológia mesterképzési szak

Szakigazgató: Prónai Csaba, egyetemi docens

A kulturális antropológia mesterképzés mindenekelőtt ennek a tudománynak a művelésére és oktatására készít fel, egyben olyan elméleti, módszertani, ténybeli ismereteket és szemléletet nyújt, amelyek a társadalmi tevékenységek széles körében alkalmazhatók. Az antropológiai megközelítés a kultúra belülről való leírására, a cselekvő ember saját nézőpontjának feltárására törekszik annak a társadalomnak a viszonyrendszerében, amelynek részese, és ezt a tapasztalatot értelmezi a társadalmi és kulturális folyamatokról kialakított elméletek hálójában. Az érintettek szemszögéből való vizsgálódás, amelynek elsődleges módszere a körükben végzett terepmunka, a kultúrának olyan jelentés-összefüggéseit tárja fel, amelyek alapján más tudományok által meg nem rajzolt, mélyebb, közelibb, hitelesebb képet kap a kívülálló. Korunk társadalmi jelenségeinek vizsgálatában kiemelt szerepet kap ez a látásmód, mert az életmódok és értékrendek hagyományos keretei feloldódtak. A végzettek eséllyel találnak munkát a társadalomirányítás felsőszintű adminisztrációs, igazgatási, területi igazgatási feladatokat ellátó szervezeteiben és intézményeiben, a civil-nonprofit szektorban (egyesületek, alapítványok), kulturális, művészeti, közművelődési, közgyűjteményi és tömegkommunikációs területen.

http://tatk.elte.hu/mesterszakok/kulturantrop [2015. 17. 16.]