Szerkesztővita:Bólya Zoltán
Új téma nyitásaAtlantisz, tanulmányi kirándulás Thérán.
Manapság különböző szóösszetételekben gyakran utalunk Atlantiszra, főleg itt Európában, mint pl. „Atlanti óceán, NATO, transzatlanti”, de filmek, könyvek is szívesen foglalkoznak ezzel a témával!
Felmerül a kérdés hogy semmiféle valóságalapja sem lehet a Platon Kritiaszában elmondott prehistorikus Atlantisz történetnek, miként azt történész körökben leginkább állítják? A görög mondavilág azonban már többször is tanúságot tett „szavahihetőségéről”, tanu erre a Tróját feltáró Schliemann, a Knosszoszt feltáró Evans, és talán Thérát illetően Marinatos is. Mivel családommal már felkerestük Tróját, Knosszoszt, ellátogattunk Santorinire (Thérára) is, hátha látunk, hallunk, olvasunk valami érdekeset erről a történetről. Amint az ma már bizonyított, Kr.e. 1500 körül hatalmas u.n. freatomagmás, robbanásszerű vulkáni katasztrófa pusztított a térségben. Ennek energiája mintegy négyszerese volt a jól ismert Krakatau vulkánkitörésnek, így ez volt az emberi faj kialakulása óta előforduló EGYIK legnagyobb vulkánkitörés! Hihető-e, hogy miközben virágzott a minoszi kultúra (Atlantisz?) és Athén, a hatalmas vulkáni kiporzás, robbanás, földrengés és szökőár semmi nyomot nem hagyott az itt élő népek emlékezetében? Önként adódik a feltételezés, hogy valamelyik későbbi, már ókori feljegyzés, vagy történet erről kellene, hogy szóljon. Miért ne lehetne ez, az egyébként teljesen egyedüli leírás Atlantiszról és katasztrofális megsemmisüléséről Platon Kritiasza? Vagy lehetséges, hogy csupán Platon kitalációja ez az egyébként adatokkal is illusztrált részletes elbeszélés Athénról és Atlantiszról? Az mindenképpen feltűnő egyezés, hogy valami emberfeletti erő vetett véget a görög parton való csatározásuknak, amikor is a (Théra-Atlantisz?) tűzhányó sziget egyetlen éjszaka alatt „elsüllyedt”! Két dolgot vetnék fel fel, természetesen a Kritiaszban írottakkal kapcsolatban. Az egyik a „Heraklész oszlopai”, a másik Athén szerepe Atlantisz megbüntetésében, amely „háborúban részt vettek a Heraklész oszlopain belül és kívül élő népek”. Amennyiben Heraklész oszlopait, amelyekből egyébként négy volt a monda szerint, nem a Peloponnészosz félsziget és Kréta közé, az Égei tenger kijárataként, hanem Gibraltárhoz, tehát a Földközi tenger kijárataként képzeljük el, akkor még az azon is túli Atlantisszal, a távolság miatt elképzelhetetlen az athéniakkal vívott háború! (Amelyet pedig azok „Zeusz megbízásából”, sikeresen vívtak az elfajzott atlantisziak ellen.) Platon szerint viszont „Atlantisz uralma Egyiptomtól Tirréniáig” (Sziciliáig) terjedt! Ez a terület azonban jócskán belül van még Gibraltárhoz képest, onnan elég messze van az Atlanti óceán!
Még az is lehet, hogy az ominózus oszlopokat is, vagy akár az óceánt is az EGET a vállán tartó titánról, Atlaszról nevezhették volna el, (miként az É-Afrikai Atlasz hegységet, ) ha nem keveredik a képbe Heraklész, a hős, aki egyébként vélhetőleg ki sem tette a lábát az Égeikumból, hiszen minden hőstettét ott hajtotta végre! (Az azonban még mitologiai történetnek is fantasztikus, hogy valaki lopott marhákat tereljen Ibériából Görögországba, miként ezt róla olvashatjuk!) Így a „Heraklész oszlopai” elnevezés eredete és használata körüli bizonytalanság a lehetséges helyszínt illetően nagyon is zavaró lehet. Az viszont érdekes, hogy Atlasz (atlantiszi) király testvérének, Eumélosznak a nevét Thérán találták meg egy sziklába vésve. Nem valószínű, hogy az Atlanti óceánról idejött volna városállamot vezetni!
Így a történet eltorzításának árnyéka az azt először leíró egyiptomi (szaiszi) papokra vetül. Mivel ezt ők is csak másoktól, vélhetően a thérai- krétai menekültektől hallották,(„miként ti azt elmondjátok”) nem csoda, hogy feljegyzésében bizonytalanok voltak. Egyiptomban a 10-es számrendszert nem ismerhették, és a nagyobb számok (ezer, tízezer) leírására nemigen volt szükségük, sőt egységes írásjelük sem, így azok könnyen eltéveszthetők voltak. Ezért aztán amikor Szolon (Platon ÜK-nagyapja) pár száz évvel később „visszahozta” Egyiptomból a történetet Athénba, elképzelhető, hogy a „kilencezer évvel azelőtt történt” egyszerű fordítási hiba volt, mint ahogy a minimum „3000 stadionnyi” (kb.600 km.) átmérőjű sziget is az! Ekkora sziget el sem fér az Égeikumban, de még a Földközi tengeren sem, tegyük hát ki az Atlanti óceánra, és nevezzük el róla magát az óceánt is! Az a terület pedig a történet első lejegyzői szerint „Heraklész oszlopain” túl van! A számszerű adatokat Platon Szolóntól átvette, és biztosan nem számolt utána. Neki a történet emberi-társadalmi tanulságai voltak a fontosak, viszont az „elsüllyedt sziget” általa adott leírása eléggé ráillik a Sztrongülosznak (kerek-szigetnek) is nevezett Thérára, melynek fővárosa akár Atlantisz is lehetett. De ha ott volt, hová tűnt el maga Atlantisz? Miért nincs legalább annyi régészeti bizonyítéka, mint a minoszi palotáknak? Aki ma megnézi Thérát, egy hatalmas, 8-10 km átmérőjű kalderát talál a sziget valamikori közepén, amelyben most 400 m mély tengervíz van, és több mint 400 m magas, meredek vulkáni kürtőfal fut körbe, sok km-es megszakításokkal. A kaldera mutatja a mintegy 40 km3 (HÉDERVÁRI) kilövellt KŐZETmennyiség helyét, ami magával vihette az egész akkori települést, ami a sziget közepén lehetett, így abból semmi sem maradhatott a régészek számára. EZT ALÁTÁMASZHATJA MARÓTI ATLANTISZ MAKETTJE, AMELY HIDAKKAL MEGKÖZELÍTHETŐ KIS SZIGETRE ( A MA LÁTHATÓ NEA KAMENI ELŐDJÉRE?) HELYEZTE A VÁROST!
Jelenleg a sziget külső peremén, Akrotiriben (Atlantisz egyik kereskedelmi kikötője?) folyó ásatások a vulkánból lehullott horzsakőréteg alatt a minoszi kultúrával azonos magas fokú civilizáció nyomait találták.(Emeletes házak, freskók, csatornázás, hasonló pecsétlőkövek, használati tárgyak) Így még az is lehet, hogy Atlantisz és Knosszosz együtt alkotta azt a jóléti civilizációt, amelyet a vulkán kitörése elpusztított! Eszerint Platon, könnyen lehet, hogy a két sziget (Théra, Kréta) viszonyainak együttes leírását adta, hiszen az egyikre sem illik rá kizárólagosan, főleg a helyenként nagyságrendileg (GALANOPULOSZ) eltúlzott adatok miatt, mint pl a ” 60.000 db” kb. 4 négyzetkilométeres telek . ( Igy Atlantisz körülbelül a Brit szigethez hasonló nagyságú lett volna!) AZ IS FÉLREÉRTHETŐ, HOGY PLATON SZERINT "ATLANTISZ AKKORA VOLT, MINT ASIA ÉS LYBIA EGYÜTTVÉVE". NYILVÁN NEM A MA ISMERT KITERJEDÉSÜKET KELL ALAPUL VENNÜNK, HANEM CSAK NÉHÁNY PARTMENTI VÁROSÉT. A Kritiászban egyéb utalások is vannak, amelyek a történet helyszínét inkább helyeznék az Égei tengerre, mint az Atlanti óceánra. Ilyen pl. hogy az „ északi szelektől óvták a hegyek a síkságot”. Az Égei tengeren ma is uralkodó a Meltemi nevű északi szél, míg az Atlanti óceánon északnyugati szelek dühöngenek. Más helyen nyári szárazságról esik szó, ami miatt mesterségesen kellett öntözni. Az Atlanti óceán térségében télen -nyáron esik az eső, öntözni nem-igen kell.(Lásd angol pázsit!) Már az is közelségükre, (kölcsönhatásukra?) utal, hogy Platon Athént és Atlantiszt együtt méltatja a Kritiászban! Maga a kitörés igen pusztító lehetett, a nagy távolságra, messze a vulkán láthatóságán túlra eljutó hatalmas cunami és földrengés feldúlta a környező tengerpartokat, Kis-Ázsiát, Athént és Krétát is, (Deukalion) az uralkodó széljárás Egyiptomig vihette a mérgező vulkáni felhőket. (Bibliai tíz csapás?) Hatására a Kritiász szerint hatalmas földcsuszamlások miatt megváltozott Athén közvetlen földrajzi környezete is! („jött egyszer egy éjszaka rettenetes esőzés, földrengés és vízár”) Ez mindenképpen az atlanti-óceáninál közelebbi kataklizmára utal! Azt feltétlen észre kell venni, hogy a történet 9000 évvel azelőttre datálása csak tévedés lehet, hiszen akkor volt vége az utolsó jégkorszaknak, és az emberiség még semmilyen civilizáció létrehozására nem volt képes! Így pl. kizárt dolog, hogy a lakosság teljes számban el tudott volna menekülni a Kritiászban leírt, és az akrotiri freskókon is ábrázolt szép és nagy hajóikon a vulkán dühe elől, hiszen a thérai ásatásokon nem találtak emberi maradványokat, nem úgy, mint Pompeiben. Ha elfogadjuk, hogy az u.n. ”tengeri népek” (Filiszteusok?) a vulkánosság által érintett szigetekről a nyilván jól ismert, de sűrűn lakott Kis-Ázsiába (Palesztinába) menekültek, akkor megint csak lehetetlen az Atlanti óceánra helyezni az eseményeket. Onnan jövet miért nem a közelebbi É-Ny Afrikát választották volna úti célnak? Ez esetben nem kellett volna új hazájukért csatázniuk a fáraó hadaival!
Az akkor ismert világ jóval kisebb volt, mint a későbbi korok egyre táguló világa, így érthető, hogy a kb. tízszeresen felnagyított méretek miatt a sziget valósággal kiszorult a szűkös földrajzi környezetből. Azonban az Atlanti óceán aljzatát az olajfúrások, és katonai okok miatt is jól feltérképezték, ott pár ezer éve elsüllyedt szigetre, nagy erejű vulkáni tevékenységre semmi sem utal. Az ennél is messzebbre, Közép-, vagy Dél–Amerikába való elhelyezés teljes képtelenség, (aminek pedig vannak hívei), ott az Athénnel való katonai konfliktus nem jöhetett volna létre, sőt, hírét sem vehették volna, mi történik az ominózus szigeten! Mindenesetre az utóvulkánosság miatt ismét gyűrű alakot öltő sziget mai lakói láthatóan hisznek abban, hogy a mostani Fira város a régi Atlantisz szigetén áll, és így egyszer talán Platon mégis helyet foglalhat Homérosz, és Herodotosz mellett e bronzkori történet közreadásával!