Szerkesztő:Záhonyi

Záhonyi András bemutatkozása

Iskolák

Madách Gimnázium (Budapest)

érettségi német tagozaton

Budapesti Műszaki Egyetem

Simonyi Károly tanítványa (Elektronfizika, Elméleti villamosságtan, A fizika kultúrtörténete)

Gordos Géza tanítványa (Távközléstechnika, Sztochasztikus folyamatok és rendszerszemlélet)

Miskolci BE (Miskolc)

Losonci Miklós (esztétika)

Bakay Kornél (régészet)

Pap Gábor (Asztrálmitológia, Csontváry festészete, Kazettás mennyezetek)

Végvári József (Mitológia /angolul/)

Gyárfás Ágnes (népmeseelmélet, ősnyelvkutatás)

Kovács Sándor (mezopotámiai kultúra)

Marton Veronika (sumer és akkád nyelv)

Vaisnava Főiskola (Budapest)

szanszkrit nyelv, hindu istenvilág

Testnevelési Főiskola (Budapest)

asztalitenisz edző

2010-től nemzetközi játékvezető

Játékosként jelenleg /2013. november/ a magyar országos kiemelési lista 126. helyezettje.

Nyelvismeret

német. angol (előadói szint)

szlovák, orosz, olasz, francia (mindennapi társalgás)

román, eszperantó (alapszint)

sumer, akkád, szanszkrit (holt nyelvek és írásrendszerek passzív ismerete)

Szótárkészítés

Sumer-akkád-magyar szó- és jeltár (2012)

/2013-ban a világhálóra is felkerült: www.sumer.hu. Ez lehetővé teszi, hogy bárki leellenőrizhesse az eddigi tudományos mezopotámiai írásfejtési eredmények "megbízhatóságát"./

Magyar-német-szlovák-angol asztalitenisz szakszótár (2013)

/Olyan nemzetközi játékvezetők, edzők játékosok számára készült, akik még nem sajátították el megfelelő mértékben az angolt, a sportág hivatalos nyelvét./

Szakmai bemutatkozás

Sikerorientált emberként felvállalja a szakmai vitát akár kora kiemelkedő személyiségeivel is. Másod-nagybátyja Széchenyi-díjas történész, így családjában van hagyománya a tudományos tevékenységnek. Igazi autodidakta módjára ma is naponta több órát kutat és tanul.

A sztochasztikus folyamatok elméletének felhasználásával pontosította az országos távközlési hálózatok zaj- és torzításvédelmére kialakított modellt.

Dr. Neugebauer Jenő: Wolframgyártás c. könyvének egyik szerkesztője (EIVRT, 1982).

Azon törekvése, hogy az ókori feliratokból és a székely-magyar rovásemlékekből egyszerű, a helyhez és a körülményekhez jól illeszkedő neveket, rangokat, használatukra utaló leírásokat olvasson ki, már többször is eredményre vezetett.

Dálnok, Alsószentmihályfalva, Kunágota és Homoródkarácsonyfalvarovásfeliratán a település nevét, a jánoshidai tűtartón magyarul a tű szót (Vékony Gábor a feliratból türkül olvasta ki a „tű”-t),

A Nikolsburgi Ábécé összetett jeleinél egy új hangzósítási lehetőséget talált, mely szervesen illeszkedik a többi rovásírás-emlékben is megjelenő logikus hangérték-rendszerhez.

A penszéki (Svájc, Hunok völgye) gerendafeliraton Szörényi Levente rovásírásos szöveget olvasott ki. Mivel több írásrendszer jeleit használta fel az Illés együttes egykori gitárosa és énekese /a kiolvasott szöveg pedig nehezen nevezhető közérthetőnek/, ezért a svájci Helytörténeti Társaság álláspontjából indult ki. Latin ábécés és latin nyelvű értelmezése a gerendafelirat készítésének dátumát tartalmazza.

A Szigetszentmiklósi agyagtáblákkal kapcsolatban (anyagtechnológiai vizsgálat nélkül) megállapította, hogy azok a 20. században készültek. Készítőjük Kéki Béla írástörténeti könyvéből "másolta ki" a szemléltetési céllal bemutatott néhány ősi kínai jelet, Dáreus perzsa király nevét (perzsa jelekkel), és egy ausztráliai hírnökbot ábráját.

Leírta, hogy Deimel páter sem tudta mindig helyesen felismerni: az írásemlék sumer vagy akkád (babiloni-asszír) nyelvű-e.

(Ennek oka, hogy az asszirológia szakemberei pongyola módon gyakran keverik a kép - és az ékjeleket, az ősibb sumer és a későbbi babiloni-asszír istenségneveket. Így aztán előfordul, hogy asszír szótagírásos szöveget próbálnak meg egyesek ősi sumer fogalomírásos szövegként értelmezni és fordítva. Mindez azért lehetséges, mert Magyarországon sem az akadémiai, sem a szabadegyetemi-népfőiskolai oktatásban nincs szakirányú írástörténész és sumerológus képzés.)

Az akkád király Sarganisarri nevéből „Szargon, a város királya”, Ibnisarri, a csak egy pecséthengeren „felbukkanó” akkád írnok nevéből pedig „a négy világtáj királya” uralkodói címet olvasta ki.

Az egyedüli nem „NIN”-nel kezdődő sumer istennőnév esetében kimutatta, hogy Ereskigal neve egyértelműen Ninkigalnak is olvasható.

Kimutatta, hogy Harmatta János (az iranisztika professzora volt az ELTÉn) sumer nyelvű szövegekben kb. 2000 évvel későbbi akkád istenneveket szerepeltet. (Ez anakronizmus.)

Badiny Jós Ferenc a tatárlakai korongról egy magyar jellegű imát "olvasott ki". Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Badiny a rövid szövegen belül hol "magyarul olvas", hol pedig a kiolvasott sumer szavakat fordítja le magyarra. Emellett egy sorelcsúszás miatt egy jel jelentése kimarad, egy másiké pedig kétféleképpen is belekerül az "imába". Ez az eljárás módszertanilag igen nehezen indokolható (azonban sehogy sem védhető).

Mindezeket az eredményeket a RENDSZERSZEMLÉLET alkalmazásával érte el, melyeket hatékonyan alkalmaz a bölcsészet területén.

Nemrég egy szenzációkeltő lelelteket, írásemlékeket "megtaláló" társulat (vezéralakja Pataky László mérnök, "székely góbé" -- barátai közé tartozott az Arvisura magyar szerzője s a gyorsírás-rovásírás elismert könyvírója) ügyében folytatott sikeres nyomozást. Az esetről a 2014. decemberében megjelent könyve (A tények azonban makacs dolgok) számol be. Könyvében a "hivatásos" és az "amatőr" kutatók bakijait, torzításait gyűjtötte röviden össze, László Gyula (régész), Makkay János (régész) és Mandics György íráskutató könyvei alapján.

Az etruszk feliratok ellenőrzése során kiderítette, hogy az egyik Tarquinia-i freskó birkózási jelenetének felirata (magyarra fordítva: "versenybíró") az eredeti képen nincs is ott. Az egyik bolsenai etruszk tükör részletének átrajzolásán megjelenő, nyillal kiegészített "írás" feliratot pedig feltehetően Szabó Károly "varázsolta" a másolatra.

Külön kitér a Nagyszentmiklósi Kincs edény felirataira. Vékony Gábor ötletét követve (a korsókon italnevek találhatók, több nyelven) magyar étel- és italnevek felbukkanását (pl. pecsenye, gulyás) is elképzelhetőnek tartja.

További célként tűzte ki a magyar nyelvtan szerves megközelítését. Az indoeurópai nyelvek eseteit alapul vevő mai magyar nyelvtan logikátlan, a tanulók számára unalmas /és sok kivételt tartalmaz/. Nem segíti a helyes nyelvhasználat, az önálló gondolkodás fejlődését.

Vallja, hogy a ragozó nyelvekre a gyökrendszer alapján és az analógiás gondolkodásmód alkalmazásával fogalmazhatunk meg közérthető, a teljes rendszert magába foglaló szabályokat.

Jelenleg /2O16-2O17/ Juhász Zoltán öntanuló ("felhő") programjához készítünk nyelvi adatbázist . Ezzel az élő nyelvek közül a görög, az olasz, a szlovák és a magyar elemzésére nyílik majd lehetőség a szógyökök, szóbokrok segítségével (lásd Czuczor és Fogarasi szótárának /1864-1872/ azóta feledésbe merült rendszerét).

Az előbbi nyelvek az ógörög/pelazg, a latin /etruszk/, az ószláv és a turáni/szkíta nyelvek "utódai" -- ezért választottuk első körben ezeket.

Jelenleg F. A. Uxbond angol nyelvű könyvének (Munda-magyar-maori, 1928) fordításán, összefoglalásán dolgozik. Célja, hogy táblázatos szógyűjteménye segítségével a hivatásos nyelvészek reálisan tudják majd értékelni a könyvben található szóösszehasonlításokatásokat.

o Könyvek

Ősi titkok nyomában (2005) - a mezopotámiai kultúráról

Hol vagy, Mezopotámia? (2006) - a tanulmányok társszerzője

XY a betű neve (2008) - a székely-magyar rovásírásról

Gondolatok a Magyar Szent Koroná"ról és a kereszténységről (2010) - őszintén a magyar hagyományokról, egy konferenciakötet kimaradt előadásairól

Jókairól -- Krúdy módra és Mikszáth szemével (2011) – az irodalmi kísérlet célja, hogy bemutassa: Jókai Mór egyazon életeseményét, tettét gyökeresen eltérő módon is lehet magyarázni. (Külön-külön mindkét nagynevű írótársnak elhisszük, amit mond. Egymás mellett viszont már elgondolkozhatunk: az egyiknek talán nincs teljesen igaza...)

A tatárlakai csillagóra (2011) - a Fríg Kiadó felkérésére.

A tények azonban makacs dolgok (2014, kiadója a Rovás Alapítvány).

Tatárlaka és Tordos üzenete (2018) -- Mandics György társszerzójeként

Nomád nemzedék (tanulmány a Kőrösi Csoma Sándor KE 2019-es konferenciakötetében (címe: Kórösi Csoma Sándor -- tegnapi és mai magyarság). Kovászna, KCsSKME, 2019).

Honlapok

wwww.ping-pong.lapunk.hu

www.c3.hu/~zahonyia

www.sumer.hu

www.facebook.com/andras.zahonyi

ELŐADÁSai (cím, rövid összegzés)

Tatárlaka üzenete (A kb. 6500 éves tartariai korong és tábla feliratainak eddig olvasatai, csillagászati megközelítései)

A sumer és az akkád kultúra (írásemlékek, istenvilág, csillagászati ismeretek)

Rokonaink-e a sumerok?

Rovásírást minden számítógépre!

Őfelsége, a Magyar Szent Korona

A Nagyszentmiklósi Kincs (története, a feliratok eddigi olvasási kísérletei)

Kettős, hármas... hon(vissza)foglalás (László Gyula elméletének továbbgondolása)

Beszélő szavak (a magyar nyelv szógyökei, szóbokrai -- összevetve más élő nyelvekével)

A tények azonban makacs dolgok (az akadémiai tudomány és a nemzeti érzelmű kutatók bakijai, félreértelmezései)

Nomád nemzedék (a táncházmozgalomról -- egy újságíró és lelkes táncházas szemével)

A nyelvi gyök(ér)rendszer működése a magyarban és más nyelvekben (görög, olasz, szlovák)

Elérhetőség

azahonyi(kukac)freemail.hu