Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Xing/Khmertervezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Az Angkorvat

A khmer nyelvű nevek (és közszavak) átírására a magyar Wikipédiában – a helyesírási irányelvnek megfelelően és a keleti nyelvekre vonatkozó akadémiai helyesírással összhangban (illetve az OH.ajánlásai alapján) – a magyaros átírást használjuk. A khmer írás bráhmi írástípus egyik fajtája, szótagírás, de ettől eltérően a mássalhangzókat nem egy u.n. öröklött, bennfoglalt (inherens) 'a' követi, hanem két öröklött magánhangzó, az 'a' és az 'o' létezik.

Egységes helyesírása a 20. század közepéig nem volt, 1938–1942 között a királyi könyvtár gondozásában jelent meg az első hivatalos értelmező szótár.

A khmer írás jellegzetessége, hogy a nyelv minden fonémáját megpróbálja leképezni, tehát a kiejtés szerinti írásmódot követi. A khmer írás jelenlegi formája ma már nagy eltérést mutat az eredetileg alapjául szolgáló „boromat” írástól. Világosan megkülönbözteti a rövid és hosszú e, é, o, ó hangokat (a hosszú magánhangzók főleg a szanszkrit és páli eredetű szavakban fordulnak elő) és elkülöníti a nyílt és zárt 'e' hangokat is.

Az 'f' hang jelölésére 'hv' jelkombinációt használja

  • Az átírás csak a magyar helyesírás szerinti betűket használja, ezeket feleltetjük meg a magyarhoz leginkább hasonló fonémáknak, ezért az átírás magyaros közelítő; Ennek megfelelően az átírás nem jelöli a khmer szavak zenei hangsúlyát, vagy az egyes magánhangzók eltérő képzését sem.
  • megtartja az ai és au kettőshangzók írását;
  • a szó végi á és í mindig rövid;
  • a magyar gyakorlatban már meghonosodott nevek hagyományos formáját megtartjuk akkor is, ha ezek nem felelnek meg az átírási gyakorlatnak, a meghonosodott írásmód tekintetében a Keleti nevek magyar helyesírása és az OH. művek példaanyaga és a szójegyzéke a mérvadó;
  • dny írandó dzsny helyett;
  • a /n/̐ és /ṁ/ nazális betűk (anuszvára) lejegyzésére csak az m és n betűket használjuk, így a magyar nyelvben automatikus részleges hasonulást kihasználva n-et írunk a palatalizált hangok előtti ny, a torokhangok előtti ng helyett;

A khmer szavakat háromféleképpen írhatjuk át magyarosra. Átírhatjuk a khmer írásjegyek alapján, a nemzetközi fonetikai ábécé (továbbiakban csak: IPA) szerinti átírásukból, illetve alapul vehetjük az angolos átírásbeli változatukat is. A legtöbb hang magyaros és angolos átírása megfelel az IPA szerintivel. Az alábbi táblázatok a kivételeket mutatják be, illetve az egyéb átírási tudnivalókat, szabályokat.

Magánhangzók átírása
Khmer írásjegy Nyugaton Magyaros átírásban, 1. helyzetben Magyaros átírásban, 2. helyzetben
a á ó
aa á
ឣិ e öi i
ឣី ei í í
ឣឹ oe ö ü
ឣឺ eu öü ű
ឣុ o o u
ឣូ au ou ú
ឣួ uo
ឣួវ uov öv üv
ឣើ ae áö ő
ឣឿ ue á ó
ឣៀ éa vagy ie
ឣេ ey éj é
ឣែ e áé e
ឣៃ ai áj üj
ឣោ ao áo ó
ឣៅ aw áv üv
ឣុំ om om um
ឣំ am ám um
ឣាំ am ám oöm
ឣះ aah áh éáh
ឣិះ eah éh ih
ឣុះ oh oh uh
ឣេះ eh éh ih
ឣោះ aoh áh uöh

Mássalhangzók

[szerkesztés]
Khmer írásjegy mellékjegyként kezdő hangérték végső hangérték[1]
្ក k k
្ខ kh k
្គ k k
្ឃ kh k
្ង ng ng
្ច ty ty
្ឆ tyh nincs [2]
្ជ ty ty
្ឈ tyh nincs [2]
្ញ ny ny
្ដ d t
្ឋ th t
្ឌ d t
្ឍ th t
្ណ n n
្ត t, d t
្ថ th t
្ទ t t
្ធ th t
្ន n n
្ប b, p p
្ផ ph p
្ព p p
្ភ ph p
្ម m m
្យ j j
្រ r - , r[3]
្ល l l
្វ v v
្ស sz h
្ហ h nincs [2]
- l nincs [2]
្អ - nincs [2]
  • Mivel a /ʔ/ jel az IPA szerint rövid szünetet jelez két hang között, ezért kötőjellel helyettesítjük.

(Például: /aʔksɑː/ → á-kszá)

  • A "ʰ" a mássalhangzókat hehezetessé teszi.

(/cʰ/ = tyh, /tʰ/ = th, /kʰ/ = kh, stb.)

  • A "khmer" szó rosszul rögzült alaknak minősül ezen átírási tervezet szerint.

ជើងឯក [cəəŋ aek] → Työöng Ek (angolosban: Choeung Ek)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. P, t, ty és k hangoknak végső helyzetben nincs hangértéke.
  2. a b c d e nem fordul elő
  3. Ha szó végén áll, akkor Kambodzsa nagyrészében hangsúlytalan, nem írjuk át, kizárólag az ország északi részén ejtik, "r" hangként.

Források

[szerkesztés]