Szerkesztő:Xia/Wikimania2013

Beszámoló a 2013-as hongkongi Wikimániáról.

Nyitóbeszédek

A Wikimániát Daniel Lai, a hongkongi kormány információs felelőse nyitotta meg, aki üdvözölte a mozgalmat a régió informatikailag egyik legfejlettebb városában. Ezt követően Okamoto Makoto a saveMLAK wikiről tartott előadást. A projektet a 2011-es japán földrengést követően hozták létre a könyvtárak, múzeumok, archívumok és közösségi házak kárfelmérésére és az újjáépítés követésére. Több mint kétszáz önkéntes dolgozik a szócikkek létrehozásán és karbantartásán.

Jimmy Wales nyitóbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a Wikipédia nem hátrál meg a kínai cenzúra előtt és felhívta a figyelmet az újságírás mai állapotára, miszerint manapság az újságok elbulvárosodtak és nem a hírek, tények közlésére, hanem értéktelen, semmitmondó információmorzsákra fókuszálnak. Úgy vélte, a Wikipédiának (és a társprojekteknek, mint a Wikinews) fontos szerepe van abban, hogy pontos, kielégítő és naprakész információt közöljön.

Előadások

A Wikipédia és az internet cenzúrája a szárazföldi Kínában

A kínai nagy tűzfal miatt számos weboldal korlátozottan, vagy egyáltalán nem jelenik meg a kínai felhasználók számára
Emiatt klónokat készítettek, pl. a Facebook klónja a Renren, a Twitteré a Weibo, a Wikipédiáé a Baidu enciklopédia.
A Wikipédia jelenleg szerkeszthető Kínából, azonban bizonyos, "érzékeny tartalmú" szócikkek nem jelennek meg, a Wikipédia céljai ugyanis ellentétesek a kínai kormányzatéval
Az Aranypajzs projekt nem csak az internetet pásztázza, de például az adatáramlást is figyeli a repülőtereken, hotelekben stb.
Egy új törvény alapján hamarosan minden weboldal üzemeltetőjének, létrehozójának személyigazolvánnyal kell majd igazolnia magát, nem lehet ezentúl anonim módon regisztrálni.
Az internetes játékokat is ellenőrzik, előzetesen mindegyiket be kell jelenteni az információs hivatalnak, ahol vagy engedélyezik, vagy betiltják; pl. a World of Warcraft nem ment át a cenzúrán
A projekthez szorosan kapcsolódik a rendőrség, melynek feladata a törvény betartatása
Nem csak központilag felügyelik az internetet, de a helyi önkormányzatoknak is joga van specifikus határozatokat hozni, de akár az egyetemek, intézmények maguk is szigoríthatnak a szabályokon. Emiatt pl. előfordul, hogy egyes kínai egyetemeken elérhető a Wikipédia, máshol azonban egyáltalán nem, vagy fizetni kell érte külön.
Kínában mintegy 0,6 milliárd internetfelhasználó van, a kínai Wikipédiát az elmúlt 3 hónapban azonban csak 7500-an szerkesztették.
A Wikimédia Alapítvány tervezi a https biztonságos böngészés végleges bevezetését a Wikipédián is, ez azonban végérvényesen ellehetetleníti majd a kínai Wikipédiát, mivel Kínában tilos a https használata átlag weboldalaknak (akadályozná a cenzúrázást).

Wikipedia Bootcamp Tajvanon

Új szerkesztők számára tartanak helybeli mentorálást, kéthetente, általában egy kávézóban. Külön feliratkozó oldal van, ahol az újoncok beszámolnak arról, mit csináltak az előző hónapban, milyen témákon dolgoztak, milyen cikkeket írnak meg. Nehézségeik abból adódnak, hogy kevesen jönnek el az ilyen találkozókra és nehéz megfelelő helyet találni, ahol van wifi és zavartalanul lehet dolgozni - a helyi könyvtárak például nem segítőkészek.

Hogyan tegyük a wikizést jókedélyű élménnyé

Az IdeaLab a metawikin azért jött létre, hogy itt lehet bemutatni az ötleteket a Wikimédia projektek jobbá tételére.
Az enwikin például megvalósult egy továbbfejlesztett mentorálás-projekt, a Teahouse (Teaház/Teázó), ami újoncok segítésével foglalkozik, de kicsit másképp, mint a hagyományos mentorálás. A jelentkezők a Teaházon belül profilt hoznak létre, kérdéseket tehetnek fel, és mind az újoncok, mind a mentorok kitűzőket szerezhetnek. Az elemzések szerint a projekt segít megtartani az új szerkesztőket, különösen a nőket.

B-A-D: Banners - Accessibility - Design

A Wikipédiát uraló mindenféle figyelmeztető dobozok és feliratok helyett, amiket senki nem olvas el amúgy sem, hatékonyabb módszer lehetne az úgynevezett tooltip használata, azaz amikor valaki bizonyos linkre viszi az egeret, egy buborékban jönne fel a megfelelő utasítás/figyelmeztetés.
Egyszerűbb dizájnra lenne szükség, és kevesebb utasításra: egyes oldalakon a követendő utasítások végeláthatatlan hosszúak, egyszerűbb szabályrendszer kellene, pl. az enwikin a Tudtad-e rovatba való jelöléshez két oldalnyi utasítást kell elolvasni, számos ablakot nyitva tartani, három-négy helyre külön elhelyezni a jelölést, csak bizonyos formátumban megengedett, de minde manuális, hosszadalmas és elveszi az új szerkesztők kedvét a közreműködéstől.

Wiki Makes Video

Ez különösen nagyon érdekes előadás volt, a statisztika szerint összesen az enwikin a cikkek 0,1%-ában van illusztrációként videó (4000 videó). Rengeteg mindent lehetne illusztrálni jó minőségű videóval, pl. táncokat, mozgásokat, munkavégzési folyamatokat, ételek készítését, stb.
Problémák: a szerkesztők nem tudják, hogy lehet jó videót készíteni, a meglévőek silány minőségűek, pedig nem kell hozzá profi kamera sem. Ugyancsak probléma, hogy jelenleg csak ogv/ogg formátumot támogatja a mediawiki, a konvertálás nehézkes, nem mindenki válallja be az ezzel járó plusz munkát és a formátum meg is nehezíti a videó terjesztését más platformokon.
A Wiki Makes Video projektet azért hozták létre, hogy segítsen az érdeklődő szerkesztőknek megtanulni, hogyan lehet jó illusztrációs videót készíteni a Wikipédia számára.
A legegyszerűbb videókészítési technika az úgynevezett BBC 5 Shot method (példa):
- először a kezeket veszik
- aztán az arcot
- majd egy széles shot következik
- "váll fölötti" felvétel
- oldalról vagy szokatlan helyről felvett felvétel
Ezen felül a BBC paródiafilmjében azt is bemutatják, hogyan kell hírspotot készíteni BBC-módra.
Fontos, hogy a videó végén legyen kredit és CC-licenc feltüntetve

Kiemelt cikkek fordítása közösségi fordítással

Ez szintén egy érdekes kezdeményezés, a kiemelt cikket egy speciális fordító felületben részekre szabdalják (ez lehet mondat, szakasz stb.) (megj.: a translatewiki is hasonló módon működik), majd az egyes részeket aki akarja, lefordítja. Megint mások feladata a wikiformázás adaptálása, a helyi wikin a témában jártas szerkesztők pedig a helyileg jellemző információt adják hozzá, ha van.
Felmerülő lehetséges problémák: nem lesz a végső szöveg teljesen egynemű, a különféle írói/fordítói stílusok miatt, esetleg valakinek a végén át kell néznie?
Egyébként ez a modell több más projektben is kiválóan működik, a viki.com legális közösségi feliratfordításra használ hasonló eszközt

Cégek bevonása a Wikipédia szerkesztésébe

Nagy port kavart előadás volt, sokan ellenzik, hogy a cégek bármilyen szerepet játsszanak a Wikipédián. Az előadó érve ezzel szemben az volt, hogy a cégek így is, úgy is szerkesztik a wikit, ezt sem megelőzni, sem megtiltani nem lehet, viszont ha a GLAM-hez hasonlóan lennének olyan szerkesztők, akik segítik az egyes cégeket eligazodni a Wikipédia szabályaiban, akár gyümölcsöző is lehetne a kapcsolat. Nagyobb cégek esetében például értékes anyagokra (Wikiforrásba való technikai dokumentációkra pl.) illetve képekre lehetne szert tenni. Pozitív példák is vannak, az LG Group Flickr-fiókjának összes képe például CC-BY licencű, és elég sokat használ fel belőlük a Commons.
A felmerülő problémák között olyanokat említettek a hozzászólók mint hogy a források nem lesznek pártatlanok a szócikkekben, vagy nem lesznek semlegesek a cikkek - ezek azonban kiküszöbölhetőek a Wikipédia hagyományos járőrözési módszereivel, ahogy eddig is, és a cégeknek is meg lehet magyarázni, hogy nem elég a saját forrás.

A panorámaszabadság (FOP) jogi kérdései

Ezen kép kapcsán kirobbant jogi vitáról volt szó, ahol egy amerikai művész Izraelben nyilvános helyen felállított szobrát fényképezte le egy Wikipédista. A műalkotás Amerikában jogvédett, Izraelben azonban panorámaszabadság van. A szerzői jog tulajdonosának kérésére a WMF a képeket a Commonsból eltávolította.
Több probléma felmerül a panorámaszabadsággal, pl. melyik ország törvényei érvényesek, ahol a mű készült, amelyiknek a művész az állampolgára, ahol kiállították a műtárgyat, ahol a fénykép készült, ahol a fényképet publikálják? Mi számít de minimisnek, hol van az eredetiségi küszöb? Némelyik országban a jogi megfogalmazás sem egyértelmű. Mi történik, ha a műalkotást elszállítják más országba? Ráadásul országonként változó, hogy mennyi ideig védett egy mű.
Lehetséges megoldásként felmerült, hogy a problémás képeket más országban lévő szervereken kellene tárolni, de ez a WMF jogász szerint nem kielégítő megoldás. Másik felvetés az volt, hogy a Youtube gyakorlatát követve lehessen a megtekintő IP alapján szűrni, ha egy országban nincs FOP, a kép nem jelenne meg az onnan érkező megtekintéseknél. (Ez szvsz nagyon nehezen kivitelezhető)
A konklúzió az lett, hogy a FOP kérdése rendkívül bonyolult és rövid időn belül nem számíthatunk mindenkit kielégítő megoldásra. Gyakorlatilag eseti elbírálást igényel.

Személyes élmények

Rengetegen voltak résztvevők, jó volt ismerkedni más szerkesztőkkel, és az is kiderült, hogy gyakorlatilag minden wiki ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint mi, néhol pedig sajátos, az ország jellegéből adódó problémák is felmerülnek. Találkoztam koreai szerkesztőkkel, akik azt mondták, hogy náluk nem nagyon van kultúrája a közösségi szerkesztésnek, különösen mivel a helyi cégeknek van saját online enciklopédiájuk, nem is egy. A Hong Kong Polytechnic University helyszínnek szerintem kiváló volt, bár a teremelosztás nem mindig felelt meg az érdeklődési szintnek, több előadásról is lemaradtam az időbeosztás és a terem szűkössége miatt, míg más előadásokon hatalmas előadóban lézengtünk öten-hatan. Több olyan helyivel is megismerkedtem, akik nem szerkesztik a Wikit, csak eljöttek megnézni, mi ez a banzáj, és ott ragadtak. Összességében úgy vélem hasznos volt számomra az idei Wikimánia, különösen felkeltette az érdeklődésem a Wiki Makes Video projekt, illetve a cégekkel kapcsolatos gondolatmenet, hisz az OTRS kapcsán én is találkozom szerkesztő/szerkeszteni akaró cégekkel.

A Wikipédiához nem kapcsolódó személyes élményeimről a blogomon írtam.

Képek

Képeim egy része felkerült a Commonsba, a többi a Flickrön megtekinthető, mindegyik CC-BY-SA licencű.