Szerkesztő:Xia/Brigádmunkapad/Koreai kiejtési szabályok
WP:KOREAI kiegészítése
[szerkesztés]Indoklás
[szerkesztés]Jelen pillanatban a WP:KOREAI hiányos, körvonalakban a Keleti nevek magyar helyesírása kiadványra támaszkodik, de az abban foglaltak sok kérdésre nem adnak választ. A koreaiban elterjedt a hasonulás, különféle pozíciókban, ami miatt a magyaros átírás kurtán-furcsán hat a nyelvet ismerők számára. A Dél-Korea által hivatalosan elfogadott angolos átírás is követi a legszignifikánsabb hasonulásokat az átírás során.
Az átíráshoz javasoljuk a {{hangugeo}}
(?) sablon használatát a bevezetőben, és a {{kínai}}
(?) mintájára {{koreai}}
sablon bevezetését az elterjedtebb angol átírás, valamint a hangul eredeti feltüntetéséhez, a további, idegen nyelvű forrásanyagok keresésének könnyítéséhez, mivel az átírásból gyakran nehéz visszafejteni az eredeti hangult vagy az angolos átírást, lásd példának a 글 (cikk) és a 굴 (kagyló) szavakat, melynek magyaros átírása mindkét esetben kul, míg az átdolgozott angolos átírása geul és gul.
Hasonulási szabályok
[szerkesztés]Az alábbi szabályokkal egészítenénk ki az irányelvet:
- szóvégi ㄷ (d), ㅅ (sz), ㅈ (cs), ㅊ (csh), ㅌ (th), ㅎ (h) → t, kivéve, ha magánhangzó követi, olyankor az eredeti hangértéke számít: 꽃 kkot, de: 꽃을 (kocshul)
- szó végén 이 (i) előtt a ㅌ(th) és ㄷ (d/t) hangból ㅊ (csh) illetve ㅈ (dzs) lesz: 같이 kathi helyett kacshi[* 1], 굳이 kuti helyett kudzsi[* 2]
- szóvégi ㅍ → p, magánhangzó előtt rendesen ph
- szóvégi ㅋ → k, magánhangzó előtt rendesen kh
- ㄺ (lg), ㅄ (bsz), ㄵ (ncs), ㄶ (nh), ㄳ (ksz), ㄽ (lsz), ㄾ (lth), ㄼ (lb), ㅀ (lh) → az első betűt írjuk szó végén, kivéve, ha magánghangzó követi: 읽다 ilda, de 읽으세요 ilguszejo
- ㄻ (lm), ㄿ (lph) → a második betűt írjuk, kivéve, ha magánhangzó követi.
- ㄴ (n) és ㅁ (m):
- ㄱ (k), ㅋ (kh) + ㄴ/ㅁ: ㅇ (ng) → 막내 makne helyett mangne
- ㄷ (d), ㅅ (sz), ㅈ (cs), ㅊ (csh), ㅎ (h), ㅌ (th) + ㄴ/ㅁ: ㄴ (n) → 있는 issznun helyett innun
- ㅂ (b), ㅍ (ph) + ㄴ/ㅁ: ㅁ (m) → 갑니다 kapnida helyett kamnida
- ㄹ(l) + ㄴ(n) = hosszú ㄹ (l): 신라 Sinla helyett Silla
- ㅅ (sz), ㅆ (ssz) + 이 (i) = s → 시간 szigan helyett sigan
Pontosítás
[szerkesztés]Az irányelv pontatlansága miatt egyéb hibák is felmerültek. Jelen pillanatban az átíró a következő hibákat véti:
- ㄱ /k/ illetve /g/ + {j} félhangzós magánhangzók (ㅕ /jo/, ㅖ /je/, stb.) esetében {kj} betűkapcsolatot feltételez. Csakhogy a {j} itt nem mássalhangzó, és a kiejtésben magánhangzót, illetve zöngés mássalhangzót követően a zöngés párt, a {gj}-t alkalmazzák. Lásd például: 가경전, a mi átírónk szerint kakjongdzson, kiejtésben azonban [kagjondzson][* 3], és az átdolgozott koreai átírás is ezt tükrözi.
- a ㄱ /k/ illetve /g/ + {w} félhangzós magánhangzók (ㅘ /va/, ㅙ /ve/, stb.) esetében {kv} betűkapcsolatot feltételez. A fentiekhez hasonlóan a {v} itt nem mássalhangzó értéket tölt be, tehát magánhangzó és zöngés mássalhangzó után {gv}-t kellene írnia. Lásd például: 불광 [* 4], aminek kiejtése [pulgvang] lenne helyesen.
Átírási táblázat
[szerkesztés]Hangul | ㄱ | ㄲ | ㄴ | ㄷ | ㄸ | ㄹ | ㅁ | ㅂ | ㅃ | ㅅ | ㅆ | ㅇ | ㅈ | ㅉ | ㅊ | ㅋ | ㅌ | ㅍ | ㅎ | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átírás | Szókezdő | g | kk | n | t | tt | r | m | p | pp | sz | ssz | - | cs | ccs | csh | kh | th | ph | h |
Szóvégi | k | k | n | t | - | l | m | p | - | t | t | ng | t | - | t | k | t | p | t |
következő kezdőgyök → | ㅇ | ㄱ | ㄴ | ㄷ | ㄹ | ㅁ | ㅂ | ㅅ | ㅈ | ㅊ | ㅋ | ㅌ | ㅍ | ㅎ | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
előző véggyök ↓ | k | n | t | r | m | p | sz | cs | csh | kh | th | ph | h | ||
ㄱ | k | g | kk | ngn | kt | ngn | ngm | kp | ksz | kcs | kcsh | k-k | kth | kph | kh |
ㄴ | n | n | n-g | nn | nd | ll | nm | nb | nsz | ndzs | ncsh | nkh | nth | nph | nh |
ㄷ | t | d | tk | nn | tt | nn | nm | tp | tssz | tcs | tcsh | tkh | t-th | tph | th |
ㄹ | l | r | lg | ll | ld | ll | lm | lb | lsz | ldzs | lcsh | lkh | lth | lph | lh |
ㅁ | m | m | mg | mn | md | mn | mm | mb | msz | mdzs | mcsh | mkh | mth | mph | mh |
ㅂ | p | b | pg | mn | pd | mn | mm | pb | psz | pcs | pcsh | pkh | pth | p-p | ph |
ㅅ | t | sz | tk | nn | tt | nn | nm | tp | tsz | tcs | tcsh | tkh | t-th | tph | th |
ㅇ | ng | ng- | ngg | ngn | ngd | ngn | ngm | ngb | ngsz | ngdzs | ngcsh | ngkh | ngth | ngph | ngh |
ㅈ | t | cs | tk | nn | tt | nn | nm | tp | tsz | tcs | tcsh | tkh | t-th | tph | th |
ㅌ | th | th, csh | tk | nn | tt | nn | nm | tp | tsz | tcs | tcsh | tkk | t-th | tph | thh |
ㅎ | h | h | kh | nn | th | nn | nm | ph | hsz | csh | tcsh | tkh | tth | tph | th |
Kivételek
[szerkesztés]Az átírási szabályok alól akadnak egyedi kivételek, például a 첫 cshot („első”) szóval kezdődő kifejezések: 첫사랑 cshotszarang[* 5] és nem csosszarang, 첫애인 cshodein és nem cshoszein. Ugyanilyen kivétel még például a 맛없다 madobtta[* 6], masobtta helyett, vagy amikor az ㅅ (sz/s) birtokos kapcsolatban jelenik meg: 나뭇잎 namunip[* 7] („falevél”) és nem namusip.