Szerkesztő:Whoami/John Archibald Wheeler

John Archibald Wheeler (1911. július 9. - 2008. április 13.) vezető amerikai elméleti fizikus . Mint Einstein egyik későbbi munkatársa, megpróbálta megvalósítani Einstein látomását, az egyesített térelméletet. Tőle származik a fekete lyuk és a féregjárat kifejezés, valamint az "it from bit" mondás is.

Korai évek

Az Amerikai Egyesült Államok Florida államában, Jacksonville városban született Mabel Archibald és Joseph Wheeler négy gyemeke közül a legidősebbként. Mindkét szülő könyvtáros volt. Az apa eredetileg fémművesként kezdte pályáját, később képezte át magát könyvtárosnak. Gyermekkorában államról államra jártak, attól függően, hogy a papa hol kapott munkát. Megfordultak Floridában, Kaliforniában, Ohioban, Washingtonban, Marylandben, és Vermontban. John a tudománnyal az édesapja által hazahozott könyveken keresztül ismerkedik meg. Olvassa Sir John Arthur Thomson An Outline of Science és Franklin Jones Mechanism and Mechanical Movements c. könyvét. Az ezekből szerzett tudás segítségével különböző tárgyakat készít: kombinációs zárat, ismétlőpisztolyt és összeadógépet, mindezt fából.[[1]] 1926-ban, 16 évesen végzi el a Baltimore City College középiskolát, majd 1933-ban, 21 évesen doktorál a John Hopkins Egyetemen. Disszertációját Karl Herzfeld felügyelete alatt készíti, témája a hélium abszorpciós és diszperziós tulajdonságainak elmélete.

A magfizika befolyása alatt

Beszélhetsz olyan emberekről, mint Buddha, Jézus, Mózes vagy Konfuciusz, de az a dolog, ami meggyőzött arról, hogy ezek az emberek léteztek, a Bohrral való beszélgetések voltak.

— John Wheeler Niels Bohrról

Egy év múlva Koppenhágába utazik, hogy Niels Bohrral dolgozzon. 1938-ban a fizika professzora a Princeton Egyetemen. Bohrral 1976-tól 1986-ig az austini Texas Egyetem Elméleti Fizika Intézetének igazgatója. Igen nagy figyelmet fordított az oktatásra: miután híres lett sem hagyta abba az oktatást és előadásokat tartott alsóbb éves hallgatóknak, mivel szerinte a legfontosabbak mindíg a fiatal elmék. Doktori témavezetője volt a később Nobel-díjas Richard Feynmannak, a relativitás elméletében kitűnő Kip Thornenak vagy a kvantummechanika sokvilág-értelmezését kidolgozó Hugh Everettnek.

Wheeler számos fontos eredménnyel járult hozzá az elméleti fizika fejlődéséhez. 1937-ben bevezette az S-mátrixot, mely a részecskefizika nélkülözhetetlen eszközévé vált. Niels Bohrral és Enrico Fermivel együtt az atommaghasadás elméletének úttörői. 1939-ben Bohrral kidolgozzák az atommag cseppmodelljét és azt a maghasadás folyamatára alkalmazzák.

A II. Világháború alatt több más vezető fizikussal együtt megszakítja akadémiai karrierjét, hogy csatlakozzon a Manhattan-tervhez, melynek célja az amerikai atombomba kifejlesztése volt. Wheeler Hanfordban kapott feladatot, ahol reaktorokat építettek, hogy a bomba számára plutóniumot állítsanak elő. Még azelőtt, hogy az első atommáglyát beüzemelték volna, felismeri, hogy az ún. reaktormérgek felgyülemlése megszakítja a folyamatban lévő nukleáris láncreakciót. Helyesen állapítja meg (a felezési idők kiszámítása útján), hogy ebből a szempontból a Xe-135 izotóp a leglényegesebb. A Manhattan-terv után csatlakozik a világ első hidrogénbombájának kifejlesztését célzó Matterhorn-tervhez.

Kozmológia és relativitáselmélet

Miután a Matterhorn-tervből kiszáll, visszatér a Princeton Egyetemre, hogy folytassa akadémiai karrierjét. 1957-ben, miközben az általános relativitáselmélet kiterjesztésén fáradozik, bevezeti a féreglyuk fogalmat, mellyel a téridő különleges csatornáit jelöli.

Az 50'-es években elindítja a geometrodinamika programját. A program célja, hogy minden fizikai jelenséget, úgy mint a gravitációt vagy az elektromágneséget, mind fizikailag, mind ontológiailag a görbült téridő tulajdonságaira vezessen vissza. Azáltal, hogy a geometrodinamika szisztematikusan egyesítette az anyag és a tér fogalmát, az elméletre sokany úgy gondoltak, mint Descartes és Spinoza természetfilozófiájának folytatására. Ugyanakkor számos fontos fizikai jelenséget, mint a fermionok (elektronok, müonok, stb.) vagy a gravitációs szingularitásokat a modell nem volt képes megmagyarázni. Mindezek miatt Wheeler felhagyott az elmélet kidolgozásával a 70'-es években.

A kísérletek hiánya miatt évtizedeken az általános relativitáselméletet a fizika kevésbé tiszteletre méltó elméletének tartották. Mialatt a princetoni iskolát vezette Wheelernek döntő fontosságú szerep jutott abban, hogy az elméletről szőtt kép megváltozott. Tanítványival együtt az általános relativitáselmélet aranyéveiben számos jelentős hozzájárulást tettek.

Munkája az általános relativitáselméletben felölelte a gravitációs kollapszust is: tőle származik a fekete lyuk elnevezés, melyet a NASA Goddard Űrtudámányi Intézetében tartott előadása alkalmával használt először. Úttörő volt a kvantugravitáció elméletének kifejlesztésében: Bryce deWitt-tel felállítják a Wheeler-DeWitt egyenletet, melyben szereplő kvantumállapotot Wheeler nevezi el az Univerzum hullámfüggvényének.

Recognizing Wheeler's colorful way with words, characterized by such confections as "mass without mass", the festschrift honoring his 60th birthday was fittingly entitled Magic Without Magic: John Archibald Wheeler: A collection of essays in honor of his sixtieth birthday, Ed: John R. Klauder, (W. H. Freeman, 1972, ISBN 0-7167-0337-8).

John Wheeler was the driving force behind the voluminous general relativity textbook Gravitation, co-written with Charles W. Misner and Kip Thorne. Its timely appearance during the golden age of general relativity and its comprehensiveness made it the most influential relativity textbook for a generation.

A fizikai törvények jellege

In 1979, Wheeler spoke to the American Association for the Advancement of Science (AAAS), asking it to expel parapsychology, which had been admitted ten years earlier at the request of Margaret Mead. He called it a pseudoscience (Gardner 1981:185ff). His request was turned down, and the Parapsychological Association remained a member of the AAAS.

Többször gondolkozott azon, hogy a fizika törvényei evolúciós folyamat eredményei, melyet a biológiai szelekcióhoz hasonló folyamatok kormányoznak. "Hogyan bukkanhat elő valami a semmiből?" kérdezi a tér és az idő létezése kacsán. Bevezeti a "Participatory Anthropic Principle" (PAP) fogalmát, mely az Erős Antropikus Elv egy verziója.

Tanítványai

1997-ben elnyerte a Wolf-díjat.

Jegyzetek

http://blogs.physicstoday.org/newspicks/2008/04/john_wheeler_19112008.html