Szerkesztő:Viloris/próbalap4
| Viloris/próbalap4 |
A Pollice Verso (latin: elfordított hüvelykujjal) Jean-Léon Gérôme francia festő 1872-ben készült festménye, amely a győztes gladiátornak címzett római gesztust ábrázolja. A festményen a Colosseum nézői, köztük a Vesta-szüzek lefelé tartott hüvelykujjukkal jeleznek a győztes murmilló felé, míg a legyőzött retiarius kezét felemelve könyörög kegyelemért.
Történelmi hitelesség
[szerkesztés].jpg)
A festmény szinte azonnal vitát váltott ki azzal kapcsolatban, hogy mennyire pontos Gérôme a nézőket lefelé mutató hüvelykujjal történő ábrázolása. Egy 1879-ben megjelent 26 oldalas pamflet bizonyítékokat közölt a festmény pontossága mellett és ellen, köztük egy 1878. december 8-án kelt levelet magától Gérôme-tól.[1]
.jpg)
A vita továbbra is rendezetlen maradt. A pollice verso kifejezéssel leírt gesztus pontos leírása nem ismert. Az ókori Rómából származó történelmi, régészeti és irodalmi feljegyzések alapján továbbra is bizonytalan, hogy a hüvelykujjat felfelé vagy lefelé fordítva, vízszintesen tartva, vagy a kéz belsejébe rejtve jelezték a pozitív vagy negatív véleményt.[2][3] Gérôme festménye nagyban népszerűsítette azt az elképzelést, hogy a felfelé tartott hüvelykujj az életet, a lefelé tartott hüvelykujj pedig a halált jelentette a legyőzött gladiátor számára.
Gérôme Colosseum ábrázolása pontos rajzokon alapul, a gladiátorok páncélzata a Pompejiben találtak mintáját követi, bár a murmillo páncélzatában vannak pontatlanságok.[4] A halált követelő, vérszomjas Vesta-szüzek ábrázolását az ókori keresztény szerző, Prudentius egy passzusa ihlette, aki helytelenítette az arénában zajló vérengzést.
Hatása
[szerkesztés]Ez a festmény és Gérôme más festményei (köztük a korábbi Ave Caesar! Morituri te Salutant) már a némafilmkorszaktól kezdve nagy hatással voltak a későbbi filmkészítőkre: fontos alapanyagul szolgáltak az ókori jelentek életre keltése során. A festmény ihlette Ridley Scott Gladiátor (2000) című filmjét azt a jelenetét, ahol Commodus felemelt hüvelykujjával kegyelmez meg Maximusnak.[5] A festmény katalizátorként hatott Scottra; a film producerei megmutatták neki a festmény reprodukcióját, még mielőtt elolvasta volna a forgatókönyvet, Scott így emlékszik vissza: „Ez a kép a Római Birodalomról beszélt nekem, annak teljes dicsőségében és gonoszságában. Akkor és ott tudtam, hogy rákattantam”.
Szobor
[szerkesztés]Harmincas éveiben Gérôme szobrászattal kezdett foglalkozni. Első munkáját a Pollice Verso című festmény ihlette: a nagyméretű bronzszobor egy gladiátort ábrázolt, aki a lábát az áldozatán tartja. A szobrot először az 1878-as párizsi világkiállításon mutattak be a nagyközönségnek. 1909-ben, Gérôme halála után veje, Aimé Morot szintén a festmény nyomán készítette el szoborcsoportját, amely Gérôme szobrának új öntvényéből és Morot Gérôme-t munka közben ábrázoló portrészobrából állt. Morot szobra a párizsi Musée d’Orsay-ban található.
Galéria
[szerkesztés]-
Galdiátorok, bronze, 1878, by Jean-Léon Gérôme; photogravure Goupil c. 1892 -
Gérôme Sculpting "The Gladiators": Monument to Gérôme, 1909, by Aimé Morot, Musée d’Orsay -
-
Ave Caesar! Morituri te Salutant, 1859, by Jean-Léon Gérôme, Yale University Art Gallery -
Tanulmány a legyőzött gladiátor alakjához (krétarajz)
.jpg)
_01.jpg)
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Jean-Léon Gérôme: "Pollice Verso".: To the Lovers of Truth in Classic Art, this is Most Respectfully Addressed .. 1879. Hozzáférés: 2024. július 28.
- ↑ Edwin Post (1892. november 23.). „Pollice Verso”. American Journal of Philology 13, 213‑225. o. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
- ↑ James Grout. The Gladiator and the Thumb.
- ↑ Köhne, Eckart, Cornelia Ewigleben, Ralph Jackson. Gladiators and Caesars: the Power of Spectacle in Ancient Rome. University of California Press, 31. o. (2000)
- ↑ Spier, Christine: Thumbs Up or Thumbs Down? Looking at Gérôme’s "Pollice Verso". blogs.getty.edu/iris , 2010. augusztus 6. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
