Dans un article publié dans la revue American Journal of Psychotherapy, le Sablon:DrSablon:Lien[1] propose d'établir un profil des troubles de la personnalité schizoïde. Il y intègre les caractéristiques cliniques classiques à des connaissances plus récentes concernant ce trouble. Elles sont classées dans un tableau selon six zones du fonctionnement psychosocial qui sont désignées en fonction de leur aspect « manifeste » ou « caché » (en anglais « overt » et « covert »). Selon Sablon:Dr Akhtar, « ces désignations ne relèvent pas du conscient ou de l'inconscient mais dénotent, selon toute apparence, des aspects contradictoires de cette personnalité qui sont phénoménologiquement plus ou moins aisément discernables » et dont « le mode d'organisation souligne la centralité de la division et de la confusion identitaire chez la personnalité schizoïde »[1].
Caractéristiques cliniques du trouble de la personnalité schizoïde selon Akhtar
Caractéristiques
Zones
manifestes
cachées
Autodésignation
conciliant
stoïque
non-compétitif (refuse le combat avec autrui)
autonome
manque d'assurance
sentiment d'infériorité ou de se sentir exclu de vie (sociale)
auto-dévalorisation
inauthentique
dépersonnalisé
impression d'être vide, d'agir comme un robot
fantasmes d'omnipotence
grandiloquence (sentiment de supériorité)
Relations interpersonnelles
replié/renfermé
distant
a peu d'amis proches
imperméable aux émotions d'autrui
peur de l'intimité
très délicat, hypersensible
profondément curieux d'autrui
envie d'amour, d'être aimé, apprécié, populaire
envieux de la spontanéité chez les autres
profond besoin d'établir des relations avec les autres
capable de fusion avec des personnes familières sélectionnées avec soin
très vulnérable à la frustration
Adaptation sociale
préfère des activités solitaires et récréatives
marginal ou éclectique lorsqu'il est en groupe
vulnérable aux mouvements ésotériques en raison d'un grand besoin d'appartenir
tend à être paresseux et indolent
manque de clarté dans ses objectifs
affiliation ethnique lâche
potentiellement capable de réaliser un travail régulier
plutôt créatif, il peut apporter des contributions uniques et originales
capable d'une endurance sans limite dans ses domaines d'intérêt
Salman Akhtar 1987-ben az American Journal of Psychotherapy című folyóiratban megjelent cikében[1] a skizoid személyiségzavarok profiljának létrehozását javasolja. Ebben a hagyományosan ismert klinikai jellemzők mellett a személyiségzavarral kapcsolatos újabb ismereteket is számba veszi. Ezeket egy olyan táblázatba rendezi, amely a pszichoszociális működés hat zónáját mutatja meg „nyílt” illetve „rejtett” (angolul overt és covert) aspektusa szerint különválasztva. Akhtar szerint „ezek a megjelölések nem a tudatoshoz vagy a tudattalanhoz kapcsolódnak, hanem az adott személyiség fenomenológiailag többé-kevésbé könnyen észrevehető, látszólag ellentmondó aspektusait jelölik”, és ezek „szerveződési módja aláhúzza a megosztottság illetve az identitászavar középponti mivoltát a skizoid személyiségben”
A skizoid személyiségzavar klinikai jellemzői Akhtar szerint
Jellemzők
Zónák
nyílt
rejtett
Önmeghatározás
engedékeny
sztoikus
nem-kompetitív (visszautasítja a másokkal való megmérkőzést)
autonóm
önbizalomhiányos
alacsonyabbrendűség érzése vagy a (társadalmi) életből való kirekesztettség érzése
cinikus
hiteltelen
elszemélytelenedett
üresség érzete, mintha egy robot lenne
mindenhatósággal kapcsolatos fantáziák
fennsőbbrendűségi érzés
Interperszonális kapcsolatok
visszahúzódó
tartózkodó
kevés közeli barátja van
érzéketlen mások érzelmeire
fél az intimitástól
nagyon sérülékeny, túlérzékeny
nagyon kíváncsi másokra
vágyik a szerelemre, hogy szeressék, értékeljék, népszerű legyen
irígyli mások spontaneitását
erős vágy a másokkal való kapcsolatra
képes „feldobódni” gondosan kiválasztott ismerős személyek társaságában
nagyon érzékeny a frusztrációra
Társadalmi alkalmazkodás
a magányos elfoglaltságot és kikapcsolódást részesíti előnyben
csoportban marginális vagy eklektikusan barátságos
az ezoterikus mozgalmak hatnak rá a valahova tartozás érzése miatt
hajlamos a lustaságra, tétlenségre
világos célok hiánya
laza etnikai azonosulás
potenciálisan képes rendszeres munka végzésére
kimondottan kreatív, egyedi és eredeti dolgokat képes létrehozni
képes korlátlan kitartásra az érdeklődési területein belül
Szerelem és szexualitás
aszexuális, néha párkapcsolat nélküli
romantika hiánya
idegenkedés a szexuális pletykáktól és célozgatásoktól
titokban tartja érdeklődési körét
lehetséges erotománia
kényszeres perverziókra való hajlam
Etika, normák és ideálok
sajátos erkölcsi és politikai meggyőződések
hajlam a lelki, misztikus és parapszichológiai kérdések iránti érdeklődésre
morális labilitás
időnként feltűnően amorális, máskor altruista és önfeláldozó
a gyilkosságot képes erkölcsi szükségszerűségnek felfogni
hatnak rá a drámai történelmi események (háborúk, népirtások)
Kognitív stílus
szórakozott
elmerül a képzeletében
beszéde akadozó és homályos
váltakozik az ékesszólás és a gondolatok megfogalmazására való képtelenség között
autisztikus gondolkodásmód
ingadozások a külső valósággal való éles érintkezési mód és az én hiper-reflektivitása között