Szerkesztő:Vicu88/próbalap

Stratégiaorientált projektciklus

1. Projektciklus[szerkesztés]

A projektciklus a teljes projektfolyamat koncepcionális kerete ^[1], amely magába foglalja, de egyben el is határolja egymástól a projekt egyes önálló szakaszait. A projektciklus alapján feltárhatóak és értelmezhetőek az általánosan előforduló tevékenységelemek a projektben.

2. A stratégiaorientált projektciklus elméleti előzményei[szerkesztés]

A kutatók a projektorientált stratégiai gondolkodás, illetve a stratégiaorientált projekttervezés térnyerése után sem törekedtek arra, hogy a projektciklus ábrázolásában megjelenjen ez a szemlélet. A különböző szerzők szakaszokra bontják a projektfolyamatot, az egyes szakaszokat lineárisan ábrázolják az idő függvényében. Cleland ^[2] a projektciklus négy fázisát különbözteti meg. Az első fázis magába foglalja a megvalósíthatóság értékelését, az alternatívák kialakítását, a javasolt megoldás megfogalmazását, a projekttervek kidolgozását és a projektcsoport összeállítását. A második fázis az elvárt projekteredmény és a projekt, mint munkafolyamat részletes terveinek elkészítését foglalja magában. A harmadik szakasz a projekteredmények létrehozását, az ehhez kapcsolódó beszerzéseket, a szükséges próbákat és módosításokat tartalmazza. Az utolsó, negyedik szakasz pedig a működésbe helyezésre és a betanításra, valamint az átadás-átvételre és a projektcsoport megszüntetésére terjed ki. Gido és Clements^[3] is hasonlóképpen ábrázolja a projektciklust. A munkaráfordítás költségei azonban náluk nem szimmetrikusan alakulnak a négy szakasz mentén, hanem a harmadik végén (teljesítés) a legjelentősebb. A következő fázisokat különböztetik meg: igény meghatározása, javasolt megoldás kialakítása, projekt teljesítése, projekt lezárása. A különböző elnevezés ellenére a szakaszok tartalmát illetően sok a közös elem a Cleland féle megközelítéssel. A leglényegesebb különbség, hogy Gido és Clements a külső projektek esetében szükséges egyes tevékenységelemeket is tekintetbe veszi (pl. ajánlati felhívás, ajánlatbenyújtás).

3. A stratégiaorinetált projektciklus[szerkesztés]

A korábbi elméleti modellek közös problémája, hogy nem tükrözik a projektvezetésben meghatározó stratégiaorientált szemléletmódot, így a modellek alapján nem érzékelhető a projektek stratégiához való kötődése sem a projektek kialakítási fázisában, sem a teljesítés során. Grundy és Brown^[4] az ábrázolásmód és a projektfolyamat szakaszainak felosztása, tartalma tekintetében is a korábbiaktól eltérő szemléletet képviselnek. Megkülönböztetik a szervezet működését befolyásoló projekt fogalmát és a stratégiai projekt fogalmát. Stratégiának azokat a projektterveket tekintik, amelyek átütő jellegű és jelentős mértékű változást hoznak létre egy szervezetben. Nem különítik el azonban a stratégiaalkotás folyamatát a projektfolyamattól. Az általuk alkalmazott projektciklus-ábrázolás az egyes, általuk szinteknek nevezett szakaszok közötti logikai kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Öt különböző szintet különböztetnek meg, s ezek között is az első a projektbehatárolás. Ez a létrehozandó projekteredmény tartalmi megfogalmazását, a főbb célkitűzéseket és a meghatározó érintett érdekcsoportok azonosítását foglalja magában. A második szint a stratégiaalkotás. A megfogalmazott tevékenységtartalom szerint alapvetően megfelel a stratégiaalkotás klasszikus feladatának. A harmadik szint a projekttervezés, ekkor történik meg a projekt teljesítésére vonatkozó részletes idő-, erőforrás- és költségtervezés, illetve a kockázatelemzés. A negyedik szint a projekt teljesítése és az ehhez kapcsolódó projektkontroll. Az utolsó szint pedig az értékelés és a tanulságok összefoglalása, amely során kiderül, hogy a projekt milyen mértékben érte el a kitűzött célokat. Grundy és Brown modellje érzékelteti a projektek és a stratégia kapcsolatát, továbbá felhívja a figyelmet a teljesítés közbeni változások lehetőségére, és rámutat a változásokkal összefüggő döntések stratégiai kapcsolatára. A projektvezetők számára a stratégiaorientált projektvezetési szemléletmód szempontjából egy általánosan orientáló modellre van szükség, ennek az igénynek a kielégítését szolgálja a stratégiaorientált projektciklus modell.

4. Stratégiaorientált projektfolyamat[szerkesztés]

A projektorientált szemléletmód szerint a projektciklus középpontját a szervezeti stratégia képezi. A projektfolyamat^[5] egészének olyan koncepcionális keretét adja, amelynek alapján a folyamat lényegi összefüggései értelmezhetőek, miközben a folyamat és a folyamatnak a stratégiával való összefüggései szempontjából is feltárja a kritikus döntési pontokat. A kritikus döntési pontok a projektfolyamat egyes fázisainak a határoló elemei is. A stratégiaorientált projektfolyamatot a projektkialakítás, az odaítélés, a teljesítés és az utóelemzés fő tevékenységfázisaira bontja, s ezeket három alapvető, kritikus döntési pont választja el egymástól, miközben maga a ciklus az első fázissal a szervezet stratégiájából indul ki és az utolsó szakaszban oda is tér vissza. A projektkialakítás fázisába tartozó tevékenységek stratégiai meghatározottsága azért nyilvánvaló, mert a projektet, mint a stratégia megvalósításának építőelemeit, értelemszerűen a szervezeti stratégia alapján alakítjuk ki. Ebben a szakaszban kerül sor a projektötletek tartalmi-terjedelmi behatárolása és a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, mely megalapozza a teljesítésre kiválasztott projektötlet melletti döntést, és így közvetlenül elvezet a ciklus első kritikus döntési pontjához. Jól kvantifikálható projekteknél (pl. új létesítmény megvalósítására irányuló beruházási projekt) ezek a tevékenységek egzakt módon végezhetőek el, a döntés eredményeként kiválasztott projektváltozat is ugyanúgy megfogalmazható. Kevésbé kvantifikálható projektek esetén sokkal nehézkesebb válnak a projektkialakítás fázis tevékenységei, miközben szükség van a részletes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére. Így a részletes és az operatív működési szakaszra értelmezett várható hatásokat is feltáró megvalósíthatósági tanulmányok jelentősen növelhetik a projekt egzakt megfogalmazhatóságát. Ezzel csökkenhet annak az esélye, hogy a teljesítés során a projekt eltér a kitűzött céloktól. Az odaítélés szakasza csak a külső projektek esetében része a projektciklusban foglalt folyamatnak. Ekkor történik meg a projekt teljesítési stratégiájának kialakítása. A szakasz további tevékenységeit a kialakított projektstratégia határozza meg. Az lezáró kritikus döntési pontban hozott döntés eredményeként alakul ki az elérendő eredményért (teljesség, minőség, funkcióképesség stb.), a teljesítés időtartamáért és költségeiért való felelősség allokációjának, illetve az előbbiekkel összefüggő kockázatok allokációjának konkrét módja és formája. A teljesítés során végzett tevékenységeket a projekteredmény tartalma határozza meg. Jól kvantifikálható projekteknél ez a szakasz kevesebb stratégiai vonatkozást foglal magába, azonban növekszik a jelentősége a teljesítés fázisában a stratégiával való egybevetésnek, amint kevésbé kvantifikálható projektek kerülnek előtérbe. Egy kutatási és fejlesztési projekt számos elágazási lehetőséget kínál a teljesítés során, amelyek döntési kényszert is jelentenek, amely döntések csak az adott helyzetben tehát a teljesítés során hozhatóak meg. A teljesítés során a stratégiával összhangban lévő projekteredmény megszületése csak akkor következhet be, ha minden ilyen döntést megelőzi az elágazási lehetőségek egybevetése a stratégiai célokkal. Ellenkező esetben a résztvevők a saját érdekeik szerint befolyásolhatják a döntéseket, így a stratégiától eltérő irányba terelhetik a projekteredményt. Különösen külső projektek kapcsán nagy ennek a veszélye. A projekteredmény elfogadására vonatkozik a fázist lezáró döntési pont, amely az utolsó lehetőség arra, hogy a hibás közreműködői teljesítést vagy a megfogalmazott elsődleges projektcéloktól eltérő teljesítést ne fogadjuk el. A hiba vagy az eltérés mértékétől függően a stratégiai célok meghiúsulása következne be. Ezt követően a projekteredmény a szervezet operatív működésének része lesz, miközben kezdetét veszi az utóelemzés a projektciklus utolsó szakasza. Ebben a fázisban történik a projektfolyamat egészének vizsgálata és a projekt sikerességének értékelése is. A startégiaorientált projektciklus modell az utóelemzés szakaszban visszatér a projekt kiindulási alapjául szolgáló szervezeti stratégiához.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Görög Mihály. A projekttervezés mestersége. Budapest, Aula Kiadó (2003)
↑ Cleland, D. I.Project Management. Strategic Design and Implementation.McGraw-Hill, New York.(1994)
↑ Gido, J.-Clements, J.P. Successful Project Management. International Thomson Publishing.Cincinnati/Ohio.(1999)
↑ Grundy, T.-Brown, L. Strategic Project Management.Thomson Learning, London.(2002)
↑ Szűcs István-Grasselli Norbert.A projektmenedzsment elmélete és gyakorlat. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház(2007)