Szerkesztő:Vergilius/próbalap
A fizikában integrálható rendszereknek nevezzük a matematikailag egzaktul, közelítés nélkül leírható rendszereket. Ezeknek a rendszereknek fontos tulajdonsága, hogy a szokásos megmaradási törvényeken (tehét a tömeg-, az energia-, a lendület- és a perdületmegmaradáson) kívül számos egyéb megmaradási törvény érvényes bennük, mely megmaradási törvények összessége elegendő a rendszer működésének teljes és precíz leírására.
A klasszikus mechanikában ez azt jelenti, hogy a rendszer mozgásegyenleteit megoldva egzaktul ki lehet fejezni az egyes testek térbeli pozícióját az idő függvényében.
Az Ising-modell a fizikában a ferromágnesség legegyszerűbb modellje.
A szilárdtestfizika egyik alapkérdése, hogy milyen mechanizmusok hozzák létre egyes fémek, fém-oxidok ferromágneses viselkedését.
A statisztikus fizika alapkérdése, hogy hogyan jönnek létre a fázisátalakulások.
Az Ising-modell egy adott kristályrács pontjaiban rögzített, spinnel rendelkező részecskékből áll, melyek spinje két ellentétes irány – "fel" vagy "le" – valamelyikébe állhat be. A kristályrács szomszédos pontjaiban elhelyezkedő részecskék kölcsönhatnak egymással: spinjeik vagy ugyanabba az irányba, vagy ellentétes irányba mutatnak, s e két állapot közül az egyik energiája alacsonyabb. Ha a megegyező irányú konfiguráció alacsonyabb energiájú az ellentétes irányú konfigurációnál, akkor a kölcsönhatás ferromágneses jellegű; ellenkező esetben a kölcsönhatás antiferromágneses jellegű.
Története
[szerkesztés]Egzakt megoldások.
Definíciója.
[szerkesztés]A klasszikus statisztikus fizikában az Ising-modell lehetséges konfigurációit az ... halmaz írja le, ahol ... a ....-dik spin állása.
A kvantummechanikában az kvantum-Ising-modell...
Külön jelző nélkül az Ising-modell alatt a klasszikus Ising-modellt értik.
Ferromágneses fázis
[szerkesztés]Blokkskálázás. Fázisátalakulás hiánya egy dimenzióban. Mermin–Wagner-tétel (?).
Kapcsolat egyéb statisztikus fizikai modellekkel
[szerkesztés]Térelméleti leírás, szabadfermion-modell, Heisenberg-modell.
Források
[szerkesztés]- Kertész János, Zaránd Gergely, Deák András: Statisztikus Fizika. BME Természettudományi Kar, http://tankonyvtar.ttk.bme.hu, 2013.
- John Cardy: Scaling and Renormalization in Statistical Physics. Cambridge University Press, Cambridge, 1996. ISBN 9781316036440
- Leo Kadanoff: Statistical Physics: Statics, Dynamics and Renormalization. World Scientific, Singapore, 2007. ISBN 9789810237646
- Patrik Fazekas!!
[[Kategória:Fizikai alapfogalmak]] [[Kategória:Matematikai fizika]] [[Kategória:Fizika]] [[Kategória:Matematika]]