Szerkesztő:Valkais/Indium-ón-oxid
Az indium-ón-oxid (angolul: Indium tin oxid: ITO) indium, ón és oxigén háromkomponensű összetétele, változó arányban. Az oxigéntartalomtól függően kerámiaként vagy ötvözetként írható le. Az indium-ón-oxid jellemzően oxigénnel telített készítményként fordul elő, amelynek összetétele 74 tömeg% In, 8 tömeg% Sn és 18 tömeg% O. Az oxigénnel telített kompozíciók annyira jellemzőek, hogy a telítetlen kompozíciókat oxigénhiányos ITO-nak nevezik. Vékony rétegben átlátszó és színtelen, ömlesztett formában sárgás-szürkés árnyalatú. A spektrum infravörös tartományában fémszerű tükörként működik.
Az ITO indium és ón vegyes oxidja, olvadáspontja 1526 és 1926 °C között van (1800–2200 K), az összetételtől függően. A leggyakrabban használt anyag egy oxid, amelynek nagyjából In4Sn az összetétele (4 rész indium,1 rész ón). Az anyag egy n-típusú félvezető, nagy, 4 eV körüli sávszélességgel . Az ITO átlátszó a látható fény számára és viszonylag vezetőképes. Kis elektromos ellenállása ~10 −4 Ω ·cm és a belőle létrehozott vékony film optikai áteresztőképessége 80%-nál is nagyobb lehet. [1] Ezeket a tulajdonságok nagyon előnyösek az érintőképernyős alkalmazásokban, például mobiltelefonokban.
Gyakori felhasználásai
[szerkesztés]Az indium-ón-oxid (ITO) egy optoelektronikai anyag, amelyet széles körben alkalmaznak mind a kutatásban, mind az iparban. Az ITO számos alkalmazáshoz használható, például lapos kijelzőkhöz, intelligens ablakokhoz, polimer alapú elektronikához, fotovoltaikus vékonyfilmekhez (napelem), szupermarketekben a fagyasztók üvegajtóihoz és helyiségek ablakaihoz. Ezen túlmenően, az üvegfelületekhez készült ITO vékonyrétegek hasznosak lehetnek az üvegablakok okozta hőveszteség csökkentéséhez.[2]
Az ITO-ból hajlékony elektrolumineszcens fényforrások (lámpák) gyártásához is használják.[3] Ezenkívül az ITO vékony filmeket elsősorban tükröződésmentes bevonatként, valamint folyadékkristályos kijelzők (LCD) és elektrolumineszcenciás céljára használják, ahol a vékony filmeket vezető, átlátszó elektródákként használják. [4]
Az ITO-t gyakran használják átlátszó vezető bevonat készítésére olyan kijelzőkhöz, mint a folyadékkristályos kijelzők, OLED -kijelzők, plazmakijelzők, érintőpanelek és E-papír alkalmazások. Az ITO vékony filmjeit szerves fénykibocsátó diódákban (OLED), napelemekben, antisztatikus bevonatokban és EMI- árnyékolásokban is használják. A szerves fénykibocsátó diódákban az ITO-t használják anódként (lyuk-forrás réteg a félvezetőben). [[Kategória:Képernyőtechnika]] [[Kategória:Indiumvegyületek]] [[Kategória:Oxidok]]
- ↑ Chen (2013). „Fabrication of Highly Transparent and Conductive Indium–Tin Oxide Thin Films with a High Figure of Merit via Solution Processing”. Langmuir 29 (45), 13836–13842. o. DOI:10.1021/la4033282. PMID 24117323.
- ↑ Kim (1999. december 1.). „Electrical, optical, and structural properties of indium–tin–oxide thin films for organic light-emitting devices”. Journal of Applied Physics 86 (11), 6451–6461. o. DOI:10.1063/1.371708.
- ↑ Straue (2012. február 1.). „Tape Casting of ITO Green Tapes for Flexible Electroluminescent Lamps”. Journal of the American Ceramic Society 95 (2), 684–689. o. DOI:10.1111/j.1551-2916.2011.04836.x.
- ↑ Du (2014. április 24.). „Highly transparent and conductive indium tin oxide thin films for solar cells grown by reactive thermal evaporation at low temperature”. Applied Physics A 117 (2), 815–822. o. DOI:10.1007/s00339-014-8436-x.