Szerkesztő:Tombenko/Etna forrópont

Az Etna forrópont az Etna tűzhányó alatt lévő köpenyfeláramlás neve. Egyike a legaktívabb forrópontoknak, a felette lévő vulkán gyakran tör ki. Maga a vulkán sokáig rejtélynek számított, ugyanis, bár közel van az Ión lemez alábukási ívéhez, Szicília szigetén nincs geológiai nyoma szubdukciós vulkanizmusnak.

Felfedezése

Elsőként 1996-ban Tanguy feltételezte, hogy az Etna alatt a szokványos alábukás helyett egy köpenyfeláramlási zóna van. C. Chiarabba és munkatársai kimutatták, hogy az Etna alatti anyagmozgás nagymértékben hasonlít más forróponti vulkánokéhoz.^[1]

Jegyzetek

↑ C. Chiarabba, A. Amaro, E. Boschi, F. Barberi (2000. 5). „Recent seismicity and tomographic modeling of the Mount Etna plumbing system”. JOURNAL OF GEOPHYSICAL RESEARCH 105 (B5), 10923—10938. o. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)

Források

C. Chiarabba, A. Amaro, E. Boschi, F. Barberi (2000. 5). „Recent seismicity and tomographic modeling of the Mount Etna plumbing system”. JOURNAL OF GEOPHYSICAL RESEARCH 105 (B5), 10923—10938. o. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
Pierre Schiano, Roberto Clocchiatti, Luisa Ottolini, Tiziana Busà (2001. augusztus 30.). „Transition of Mount Etna lavas from a mantle-plume to an island-arc magmatic source”. Nature 412 (2001-08-30), 900—904. o. DOI:10.1038/35091056. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
Díaz-Moreno, A., Barberi, G., Cocina, O. et al. (2018). „New Insights on Mt. Etna’s Crust and Relationship with the Regional Tectonic Framework from Joint Active and Passive P-Wave Seismic Tomography.”. Surv Geophys 39, 57–97. o. DOI:10.1007/s10712-017-9425-3.

[plumbing-1] C. Chiarabba, A. Amaro, E. Boschi, F. Barberi (2000. 5). „Recent seismicity and tomographic modeling of the Mount Etna plumbing system”. JOURNAL OF GEOPHYSICAL RESEARCH 105 (B5), 10923—10938. o. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)

[1]