Szerkesztő:Thuluviel/margó
Legyen az rendezett pár az ún. modális Kripke-keretstruktúra, ahol
- az a világok halmaza,
- az pedig egy tetszőleges binér -n értelmezett alternatívareláció.
- Ha egy világot egy alternatívareláció köt össze -vel, azt mondjuk, hogy alternatívája -nek, és így jelöljük: .[1]
A függvényt[2] nulladrendű modális nyelv kiértékelésének hívjuk az frame-en, és így azon világok halmaza, melyben a atomi formula igaz.
Az nyelv Kripke-modelljén vagy interpretációján az rendezett párt értjük.
Tetszőleges modális formulák értékélése. Azt, hogy formula igaz az modell világában, a következőképpen jelölhetjük; (vagy szokás még jelölni így is: ), és a következőképpen definiáljuk:
- a.cs.a., ha minden -ra.
- a.cs.a., ha nem .
- a.cs.a., ha és .
- a.cs.a., ha van olyan világ, hogy és
|
|
Tegyük föl, hogy van olyan modell és egy világ, amely cáfolja K-t. Ezek szerint:
A operátor miatt más lehetséges világokat is meg kell majd vizsgálnunk. és miatt csak úgy lehetséges, ha van egy olyan világ, amely elérhető -ből , és
Ugyanakkor és szerint ugyanezen világban ezek teljesülnek:
Azonban , és ellentmondásosak, így a feltevést megcáfoltuk, és bizonyítást nyert, hogy K valóban érvényes formula.
Magamnak info:
- K tétele Ruzsánál p. 323 a feltételes modális generalizálás törvénye
- Ez azt mondja ki, hogy K-érvényes formula bármely f.m.g.-ja is K érvényes.
- Ez a tétel K-érvényes, de nem K^n érvényes. (Ezért is lesz axióma!;)
- Ez azt jelenti, hogy ha nem N-beli v világról beszélünk, „akkor A hamissága v-ben nem cáfolja az A formula K^n érvényességét.” K^n és K közt az a különbség, hogy K^n érvényes valami csakkor, ha érvényes az összes normál világban, és K-érvényes valami, ha igaz az összes világban.
- nemnormál világok csak agyament kalkulusokhoz kellenek, pl. S2 és S3-hoz. A nemnormál világokban minden lehetséges és semmi sem szükségszerű. K mint axióma maga után vonja, hogy W=N.
- K Ruzsánál:
- KS Ruzsánál
Magamnak info: normál modális kalkulus: Ahol minden levezethető formula modális generalizáltja is levezethető, azaz ahol érvényes a modális generalizálás törvénye.
Magamnak info: standard modális kalkulus: az (ms) szinguláris alapformula (\box (p \supset p)) nélkül felépíthető normál kalkulusok.
Képek | |||
---|---|---|---|
A modális logika története
[szerkesztés]Arisztotelész modális logikája
[szerkesztés]Arisztotelész kategorikus szillogisztikája után, a négy kategorikus szillogizmus modális elemzésére is kísérletet tesz. Ezen fejtegetések a Herméneutikában és az Első Analitikában találhatók, és változatosságuk miatt megértésük jelentős erőfeszítést igényel.[4]
Kíváncsiak lehetnénk arra, hogy mitől lesz igaz Arisztotelész szerint egy igaz egy szükségszerű vagy lehetséges kijelentés, azonban Arisztotelész erre az alapvető szemantikai kérdésre nem ad választ, és ez meg is nehezíti az ő - és az értelmezők - dolgát.
A modális elemzést valószínűleg a lényegi és esetleges tulajdonságok megkülönböztetése motiválta. Lényegi (idegen szóval attribútum) egy tulajdonság, ha viselője ennek elvesztésével megszűnne az lenni, ami. Ebből következően esetleges vagy járulékos az a tulajdonság, amelyre ez nem igaz. Például az, hogy az emberek 120 évnél fiatalabbak, járulékos tulajdonság, de az, hogy halandóak, már attribútum.
A különbség a de re és de dicto állításokban köszön vissza. Előbbi szerint a modalitást a dologról, illetve annak tulajdonságáról állítjuk, míg az utóbbi szerint ezt a modalitást a kijelentésről, melyben a dolog szerepel (lásd lentebb). A modális szillogizmusok esetében nagyon változó, hogy de re vagy de dicto olvasatban állnak-e meg, de sejteni lehet, hogy a de re olvasat dominál. Furcsa módon előfordulnak azonban az Arisztotelész által felállított szillogizmusok közt olyanok is, amelyek egyik értelmezésben sem helytállóak. Ez a két típusú modalitás azonban nem csak Arisztotelésznél okoznak bonyodalmat; Komoly vitákat produkálnak majd mind a középkorban, mind a 20. században.
Középkori modális logika
[szerkesztés]Modern fejlemények
[szerkesztés]Ahhoz, hogy milyen szemantikával álljunk hozzá a modális rendszerek elsőrendű bővítéséhez - és így a Barcan-sémához is -, BF igazságfeltételének közelebbi vizsgálatát is igényli:
- Tegyük fel, hogy .
- Eszerint, ha , akkor: .
- Az egy alkalmas értékelésekor:
- Ebből viszont, mivel , következik a következő is: , De csak akkor, ha azon értéke, melyet az előző értékeléskor felvett, a világ kvantifikációs tartományában is jelen van!.
Ezért van az, hogy ha a kvantorok világonkénti változását megengedjük, a Barcan formula érvénytelenedik.
- ↑ Mondják ezt () még úgy is, hogy
- egy világból elérhető , vagy
- -ből látszik , vagy
- rákövetkezője , vagy
- megelőzője
- ↑ A -t szokták -val is jelölni, Pl. Ruzsa és Ferenczi.
- ↑ lsd: Logikai szintaxis és szemantika II. 322.o. 7.Tétel
- ↑ Nagyon problémás például, hogy bár tisztázza az általa használt három modális operátor, a ' szükségszerű ', ' lehetséges ' és ' esetleges ' viszonyát a Herméneutika, 13. fejezetében, később mégis felcserélve használja a lehetségest az esetlegessel, és csak a kontextus alapján lehet beazonosítani az operátorokat.