Szerkesztő:Tgr/reklám

Mi nem reklám?

Legelőször is érdemes sorra venni, hogy mik azok a megközelítések, amik népszerűek, de nem működnek.

• Nem reklám valami pusztán attól, hogy cégről, vállalatról, szolgáltatásról, termékről vagy egyéb "reklámozható" dologról szól.
• Nem reklám valami pusztán attól, hogy a lap léte az adott személynek/cégnek bevételt okozhat. (Ez egy semmitmondó és használhatatlanul általános tulajdonság - ha mondjuk Új-Zélandnak a megnövekedett turizmus révén bevételt okoz is, hogy van róla szócikk, attól még a szócikk nyilván nem lesz reklám. Azt most ne boncolgassuk, hogy a tipikusan havi néhány százas-néhány ezres látogatottságú Wikipédia cikkek mekkora forgalmat gerjeszthetnek.)
• Nem reklám valami pusztán attól, hogy a feltétlenül szükséges mértékben tartalmaz olyan linkeket, amik közvetlenül is növelik a forgalmat. (Tipikusan ilyen egy link egy vállalatról szóló szócikkben a vállalat weblapjára. Tipikusan nem ilyen egy link egy könyvről szóló szócikkben a könyv egyik árusítójára - erre valók az automatikus ISBN linkek.)
• Nem reklám valami pusztán attól sem, hogy csak a pozitívumokat sorolja fel, vagy a választéknak csak egy részét tartalmazza (feltéve, hogy hivatkozásokkal és semleges nézőpontból megírva teszi). Az ilyen cikk nem elfogult, hanem félkész, és ez egy wikicikknél természetes állapot. Akinek nem tetszik, beleírhatja a hiányzó dolgokat. (Lásd még: en:WP:NPOVT: An article can be written in neutral language and yet omit important points of view. Such an article should be considered an NPOV work in progress, not an irredeemable piece of propaganda. Often an author presents one POV because it's the only one that he or she knows well. The remedy is to add to the article — not to subtract from it.) Ha viszont valaki egy cikkből módszeresen távoltartja a negatívumokat vagy versenytársakat, az már lehet reklám.
• Nem reklám valami pusztán attól, hogy öncikk. Egy karaktersorozat vagy reklám, vagy nem – abszurd volna azt mondani, hogy attól függően reklám, hogy ki gépelte le.
• Nem járható megközelítés az sem, hogy mi volt a célja vagy a szándéka a szöveg írójának. Egyrészt ezt legfeljebb találgatni lehet, és az is erősen szubjektív, ezért is lett a Wikipédia alapelve az, hogy a szöveggel kell foglalkozni, és nem azzal, ki írta. (Lásd még az ad hominem érvelési hibát.) Ha a szerző és nem a szöveg tulajdonságaira alapozzuk a szabályozást, az nem jobb szöveget, hanem jobb álcázást fog eredményezni.
  Másrészt egy reklámokkal foglalkozó irányelv pont akkor lenne a legsikeresebb, ha azokat, akiknek valamiért önérdekük egy cikk megírása, rákényszerítené a színvonalas, a Wikipédia elvárásainak megfelelő munkára, nem egyszerűen csak elüldözné.

Ízléstől és szóhasználattól függően lehet úgy is érteni, hogy a fentiek némelyike reklám, de nem feltétlenül üldözendő. A lényeg az, hogy ezek a kritériumok nem alkalmasak annak eldöntésére, hogy egy szócikkel baj van-e.

Mi reklám?

Első közelítésben: reklám az, amikor egy szócikk valamilyen üzleti előny megszerzése végett a Wikipédia céljával összeegyeztethetetlen módon mutatja be a tárgyát. Ez elég semmitmondó, és részben az előző pontnak is ellentmond (nincs értelme egy szócikket szándékok és nem a tartalom alapján megítélni), mégis érdemes végiggondolni, mert a lényeg benne van: a Wikipédiának van egy célja (színvonalas, megbízható és semleges lexikonná válni, amely bárki számára hozzáférhető), és a reklám annyiban probléma, amennyiben ütközik ezzel a céllal. Vagyis a problémát könnyebb onnan közelíteni, hogy mik a jó szócikk ismérvei, mint hogy a rosszat honnan ismerjük fel. Erre pedig számos irányelvünk van (némelyik nem túl jó állapotban, de egy lépésben nem lehet megváltani a Wikipédiát ): egy jó szócikknek semleges nézőpontból kell íródnia, megbízható források alapján ellenőrizhetőnek kell lennie, a témája lexikonba illő és nevezetes kell hogy legyen, a szövegének követni kell a formai és a stilisztikai útmutatót, a képeinek a képhasználati útmutatót. Ennek fényében a reklám általános meghatározása helyett érdemesebb az alábbi két kérdést feltenni:

1. van-e olyan eset, amikor egy cikk megfelel az összes fentinek, és mégis reklám?
2. indokolt-e külön kezelni (és ha igen, hogyan) azokat a szócikkeket, amelyek a fenti irányelvek egyikébe ütköznek, és reklámnak véljük őket, a többi olyan szócikktől, ami az adott irányelvbe ütközik, de nem véljük reklámnak?

Mit nem fednek le a meglévő irányelvek?

Ennek megválaszolásához megpróbálkozom egy tartalmasabb definícióval: reklám az, ami

• a valósnál pozitívabb képet igyekszik kialakítani az olvasóban, vagy
• a valósnál nagyobb jelentőséget igyekszik tulajdonítani a reklámozott dolognak, vagy
• aránytalan mértékben próbálja felhívni a figyelmet a reklámozott dologra,

és ezáltal ütközik a Wikipédia céljaival, amely lexikonként igyekszik a dolgokat a valóságnak megfelelően, kiegyensúlyozottan és arányosan bemutatni.

Az első egy nagyon általános probléma, ami egyáltalán nem korlátozódik a klasszikusan reklámnak gondolt dolgokra (termékek, szervezetek): egy személyt, egy eseményt, egy ideológiát, egy elméletet, gyakorlatilag bármit lehet a valósnál kedvezőbb fényben feltüntetni. Ezzel foglalkozik a Wikipédia három fő tartalmi irányelve (semlegesség, ellenőrizhetőség, megbízhatóság), ezekhez túl sok mindent nem is lehet hozzátenni.

A második problémának két része van: egyrészt a szócikkek tartalma mennyire félrevezető valaminek a jelentőségét illetően (ez még mindig a semleges nézőpont kérdésköre), másrészt mennyiben túlozza el valaminek a jelenlétét egy-egy szócikk puszta léte? Ha például van százezer cipőbolt Magyarországon, és ebből véletlenszerűen kiválasztunk hármat, és azokról cikket írunk, akkor ezzel nyilván a valóságosnál sokkal jelentősebbnek állítjuk be őket ill. aránytalan mértékben hívjuk fel rájuk a figyelmet. Ez a nevezetesség kérdésköre, amivel egy egész irányelvcsalád foglalkozik több-kevesebb sikerrel – ha aggódunk a reklámok miatt, akkor érdemes átnézni ezeket, esetleg megírni a hiányzóakat, de külön reklám-szabályozásnak itt sincs sok értelme.

Marad a harmadik kérdés, tehát hogy mi van, ha aránytalan mértékben próbálja a szócikk felhívni a figyelmet a reklámozott dologra? Ha a szöveg tartalmával vagy a szócikk puszta létével teszi ezt, arról az előbbiekben már volt szó; marad az az eset, amikor linkekkel történik a reklámozás. Ennek (ahogy a linkeknek is) két fajtája van:

• reklámozás belső linkekkel: egy (termékről, szolgáltatásról, pártról stb.) szóló terméket úgy próbálnak feljebb nyomni a keresőtalálatok között (illetve általában szembeötlőbbé tenni), hogy egy csomó másik cikkbe belinkelik (a "Lásd még" szakasz különösen alkalmas erre). Ilyen problémánk tudtommal nem nagyon szokott lenni, ezt bőven elég eseti alapon kezelni.
• reklámozás külső linkekkel: cégek, szolgáltatások, weblapok stb. belinkelése, amikor az adott link nem különösebben releváns a szócikkre nézve, vagy önkényesen lett kiválasztva egy csomó lehetséges link (pl. vetélytárs cég) közül. Ez rendszeresen előfordul, bár vita viszonylag ritkán van belőle, de azért nem árt, ha egy irányelvben meg van fogalmazva, hogyan járunk el ilyenkor.

Az en:WP:SPAM jó kiindulópont ehhez. Én a következőket venném be egy ilyen irányelvbe:

• szócikkben soha ne legyen külső link, csak az infoboxban és a források / irodalom / külső hivatkozások között.
• forrásoknál a következő szempontok alapján választunk: 1. megbízhatóság, 2. eredetiség (pl. ha B lap A laptól vette át a hírt, akkor inkább A-t linkeljük), 3. népszerűség (ha pl. linkelhetnénk az Indexet meg a mucsaröcsögei hírharsonát is, akkor inkább az Indexet linkeljük), színvonal (stílus ill. felhasználói élmény).
• a külső linkek relevancia és/vagy minőség szerint legyenek sorrendbe téve (pl. első a hivatalos honlap, aztán a nemhivatalos honlap, aztán az egyéb említések). Ha egyikből sem látszik, hova való az új link, akkor legalulra kell tenni.
• a külső hivatkozások szakasz linkjeinek számát tartsuk alacsonyan, ritkán kell egy szócikkbe öt-tíznél több. Inkább linkeljünk olyan lapokra, amik maguk is összegyűjtötték a fontosabb linkeket (pl. ha van hozzá igényes lap.hu oldal, akkor arra).

Indokolt-e a reklámok megkülönböztetett kezelése?

Szerintem az esetek nagy részében nem. A formázatlan termékbemutató cikk nem jelent automatikusan nagyobb problémát, mint a formázatlan matematikai cikk; az elfogultság legalább akkora probléma egy történelmi cikknél (sőt!) mint egy autómárkát bemutatónál. Ha ezeknél nem találunk ki kacifántos törlési eljárásokat, akkor a reklámoknál sem indokolt.

Amiben érdemes a reklámot külön kategóriaként kezelni, az leginkább a kommunikáció (ha valaki a saját termékéről ír, nagyjából lehet tudni, hogy mire kell felhívni a figyelmét, ezért jól jön egy ilyen célú userlapsablon).

Esettanulmányok

• Mi számít reklámnak?
• Auchan, Auchan kettő