Szerkesztő:Tgr/Népszabadság-interjú

A Veszélyben a Wikipédia? (Fülöp Hajnalka, Népszabadság, 2012. augusztus 6.) cikkben felhasznált interjú szövege

Úgy hallottam, olvastam, egyre kevesebb a szerkesztő, nincs már meg az újdonság varázsa, igaz ez?

A szerkesztők száma mintegy 4-5 éve folyamatosan csökken; ez a tendencia mostanában javult, de nem szűnt meg teljesen. A fogyás oka, hogy az utóbbi években nehezebb lett szerkesztővé válni: a Wikipédia szerkesztését kipróbálók ugyan nincsenek kevesebben, mint régen, de sokkal nagyobb részük adja fel néhány tucat szerkesztés után, kevesebben válnak törzstaggá. A régi szerkesztők közben folyamatosan távoznak - ez önmagában természetes jelenség minden internetes közösségnél, az emberek folyamatosan cserélődnek, ahogy megváltozik az érdeklődésük, kevesebb lesz a szabadidejük vagy más hobbikat találnak; a távozásukat a folyamatosan beáramló új szerkesztők ellensúlyoznák, és ha ezt a beáramlást valami megzavarja, akkor a közösség fogyatkozni kezd.

Hogy miért kevésbé vonzó a Wikipédia az újonnan érkezett szerkesztő számára ma, mint régen, arra sokféle elképzelés van, és kevés biztosat lehet tudni; a két legvalószínűbb ok az elavult technológia és a zártabb szerkesztői közösség. A Wikipédia szerkesztői felülete eléggé fapados, miközben a Facebook és más közösségi oldalak felfutásával a felhasználók jelentősen magasabbra teszik a mércét, mint öt éve. Ugyanakkor a Wikipédia szerkesztőinek kialakult egy "profi", nagy gyakorlattal rendelkező magja, akik nehezen viselik a fogalom nélküli kezdőket, akiknek a hibáit javítgatni kell, és egyre türelmetlenebbek velük szemben, egyre kevesebb időt szánnak például arra, hogy egy rossz szerkesztés kitörlése után elmagyarázzák, mi volt vele a baj, vagy hogy írjanak néhány bíztató szót; így az újonnan érkezettek számára a beletanulás kevésbé pozitív élmény, mint régen. Ez a fajta bezárkózás általában bekövetkezik az internetes közösségekben a méret növekedésével, a kis műhelyből nagyüzemmé válással, és a közösség hosszú távú sikere múlhat azon, hogy tudnak-e tenni ellene.

Részletesebb adatok és elemzések a szerkesztői aktivitás változásairól

Mennyire aktiv a szerkesztői lelkesedés, tényleg van-e ezzel probléma, és mi várható?

Én úgy látom, a szerkesztők ma sem kevésbé lelkesek, mint régen; a gond a korai időszakban van, az első néhány napon vagy héten, amikor az új szerkesztőnek még nem volt alkalma megtapasztalni, milyen érzés a Wikipédia szerkesztésébe bekapcsolódni, ezért még lelkesednie sincs miért. A probléma valós, bár a híradások gyakran túlhangsúlyozzák (könnyebb hírként eladni, hogy bármelyik pillanatban elfogyhatnak a Wikipédia szerkesztői, mint azt, hogy ha semmi nem változna, 10-15 múlva elfogyhatnának); mind a Wikipédiát üzemeltető alapítvány, mind a szerkesztőközösség számos úton próbálkozik a folyamat megfordításával, így jelenleg nem lehet megmondani, milyen irányt vesz a jövőben.

Milyen a hazai wikipédiás közösség? Kik a legaktívabb szerkesztők? (arányok: ffi, nő, fiatal, idősebb, isk. végzettség) - vannak erre statisztikák?

Kifejezetten magyar adatok sajnos nincsenek. A nemzetközi felmérések szerint a szerkesztők mintegy 10%-a nő (az arány elég rossz, de évente mintegy 1%-ot javul), 65%-uk végzett el legalább egy egyetemet, a koreloszlásuk viszonylag egyenletes (az átlagéletkor 32 év); a legaktívabb szerkesztők átlagban valamivel idősebbek. Érzésre a magyar közösség sem tér el ettől.

Pontos adatok 2011 első félévéből (18-21. oldal)

Ön hogyan látja a közösséget, mi a célja, mik a legnagyobb kihívások ezzel a feladattal kapcsolatban?

A Wikipédia célja az, hogy bárki szabadon hozzáférhessen az emberiség tudásának teljességéhez. Ez egy ambiciózus cél, és a legnagyobb kihívás az, hogy az emberiség tudása fantasztikusan nagy; a Wikipédia ennek a tudásnak csak tárgymutatója és kivonata szeretne lenni, de még ez is óriási vállalkozás, és csak úgy érhető el, ha mind a tartalma, mind a szerkesztőgárdája exponenciális növekedésre képes. A korai években ez így is volt: az egyre több tartalom egyre több olvasót, az egyre több olvasó egyre több szerkesztőt, az egyre több szerkesztő egyre több tartalmat eredményezett egy öngerjesztő folyamatban. Jelenleg ez a folyamat nem működik, és a legnagyobb kihívás ennek a helyreállítása.

(A másik legnagyobb kihívás az, hogy a tudás közvetítésének jogi szabályozását foglyul ejtették azok a cégek, amik az információk tárgyi formában való továbbítására alapozták az üzleti modelljüket, és az internet térnyerésével egyre inkább feleslegessé válnának; de ez a téma messzire vezetne.)

Mi okozza a legnagyobb feladatot jelenleg?

Vonzóbbá és barátságosabbá tenni a - régi és új - szerkesztők számára a Wikipédiát (illetve egyáltalán felhívni rá az emberek figyelmét, hogy ők is szerkeszthetik, és szükség van rájuk - a többség még ma is azt hiszi, hogy fizetett szerkesztők készítik; az open source mentalitás, hogy bizonyos dolgok attól működnek, hogy a felhasználóik összefognak és működtetik őket, még nem szivárgott be a köztudatba). Ez részben a kezelőfelület és a mögötte lévő szoftver fejlesztését jelenti, de ez nagyobb szervezettséget és erőforrásokat igénylő feladat, amit leginkább a Wikipédiát üzemeltető alapítvány tud hatékonyan végezni. A mi feladatunk megismertetni az emberekkel a Wikipédiát, és jobban odafigyelni, hogy barátságosak és segítőkészek legyünk egymással - az internetes kommunikáció személytelen volta felnagyítja a negatívumokat, a közömbös hangnem gyakran barátságtalannak, a bosszús ellenségesnek hat. Ezt részben személyes találkozókkal, szerkesztői összejövetelekkel lehet ellensúlyozni, ami szintén a fontos céljaink között szerepel.

Mi a cél a távolabbi jövőben, és mire van szükségük ehhez?

A cél az, hogy a Wikipédia minél több ember számára minél hasznosabb legyen. Ez a "népszerű" témákban jól halad, a "fontos" témákban nem annyira; például műszaki, orvosi, jogi kérdésekben kevesebb az információ, és kevésbé használható - van, amikor a "többnyire igaz" nem elég. A Wikipédiának több szakértő szerkesztőre lenne szüksége, és olyan eszközökre, amik az olvasó számára láthatóvá teszik, hogy az adott információ mennyire megbízható, és miért az (milyen régi, ki ellenőrizte, milyen forrásokon alapul).

Szeretnénk továbbá jobban integrálni a Wikipédiát más olyan rendszerekbe, amik szintén a tudás átadásának célját szolgálják; jobban együttműködni egyetemekkel, könyvtárakkal, múzeumokkal. A múltban ezt nehezítette, hogy a Wikipédia majdnem kizárólag internetes, az előbbiek pedig majdnem kizárólag fizikai kapcsolattal dolgoztak; a jövőben talán mindkettő változik majd.