Szerkesztő:Texaner/Beszámoló Finnugor-szeminárium
Az Finn-ugor Wikipédiák első szemináriumát augusztus 22 és 24 között rendezte az Észt Wikimédia Egyesület Tartuban. A szeminárium hosszú szervező munka után az Alapítvány támogatásával jött létre. A téma részben a 2015-ös mexikói Wikimánia előkészítésében is szerepet kapott. 2015-ben a Wikimánia kiemelt témái között szerepel a kis lélekszámú nyelvek Wikipédiáinak helyzete és sajátosságai.
Utazás
[szerkesztés]A WME támogatásával Rigán rekesztől utaztam Tartuba. Budapest-Riga útvonalon az AirBaltic közvetlen járatával oda augusztus 21-én vissza augusztus 27-én. A Riga-Tartu közötti nagyjából 220 km-es utat pedig autóbusszal. Rigában rokonoknál szálltam meg, Tartuban a szállásköltségeket a szervezők állták.
A szeminárium
[szerkesztés]A szemináriumon az észt szervezőkkel együtt 18-an vettünk részt.
Első nap
[szerkesztés]A szeminárium első napjára Tartuban a Tartui Egyetem Filozófiai fakultásának épületében került sor. Az első nap programja A Finnugor Wikipédiák helyzetéről hangzottak el előadások az egyes Wikipédiák képviselőinek előadásaiban. Ez a nap nyilvános volt azaz nyilvánosan meghirdetésre került az egyetem hirdetőtábláin és a tartui városi programújságban. Ennek megtelően főleg délelőtt közel 40-en vettek részt az előadásokon.
A délelőtti program
[szerkesztés]Sven-Erik Soosaar (Észt WE): A finnugor Wikipédiák helyzete
[szerkesztés]Az előadásban Sven-Erik ismertette a különböző finn-ugor nyelvű Wikipédiák statisztikáit. A valós adatok mindenki számára elérhetők a http://stats.wikimedia.org/HU/Sitemap.htm lapon. A különböző nyelveket különböző szempontok alapján hasonlította össze.
A három önálló országgal rendelkező nyelv Wikipédiája a szócikkszámot tekintve lényegesen nagyobb mint a többi. Azonban ha a beszélőkkel számával normalizált szócikkszámot tekintjük akkor a magyar Wikipédia csak a 7.-8. helyet éri el. A felhasználók (letöltések) számát tekintve viszont a nagy nyelvek Wikipédiái lényegesen látogatottabbak és a magyar még ezek közül is kiemelkedik.
A perspektívákat illetően két szempontot emelt ki az előadó. Az egyik a WMF kis nyelvekkel kapcsolatos stratégiáját amely kiemelten fontosnak tartja a Wikipédiát mint a nyelvi kultúra megőrzésének eszközt a kihalásra ítélt kis nyelvek esetén. A másik a 2015-ös Wikimánia, ahol a kis Wikipédiákkal kapcsolatos kérdések külön szekciókban kapnak helyet. Ezért a finnugor együttműködésben támogatni kell minden erőfeszítést ami segítheti a részvételt ezekben a szekciókban. (Ebben mi sajnos a nyelvi eltérések és a nyelvész wikipédisták hiánya miatt aligha tudunk részt venni.)
Kaarel Vaidla (Észt WE) az Észt WE működése
[szerkesztés]Kaarel az Észt Wikimédia Egyesület munkáját ismertette. Az észt egyesületnek 35 tagdíjat fizető tagja van, az évente kétszer megrendezett egyesületi gyűlésen általában 20-22 fő vesz részt. Az egyesület a szervező munkáját elsősorban az egyetemi oktatók, tanárok, újságírók és nyugdíjasokra összpontosítja. Igyekszik minél jobb kapcsolatok kiépítésére különböző intézményekkel és önkormányzatokkal. Ezt követően ismertette a munkatervük a legfontosabb területeit:
- Társprojektek (Wiktionary, Wikiversity) támogatása
- Részvétel nemzetközi együttműködésekben
- Intézményközi kapcsolattartás (GLAM)
- Cikkíró versenyek szervezése
- Minority translate A kis nyelvek számára készített fordítást támogató eszköz megírásának szponzorálása. (Ösztöndíj, két fő wikipédista programozó számára a programírás idejére.)
Magyar Wikimedia Egyesületről
[szerkesztés]Jack Rueter (Kone Alapítvány, Finnország[1]) Opensource nyelvi technológiák az uráli nyelvek kutatásában
[szerkesztés]Az előadás az uráli nyelvekhez kutatásáról és a kutatáshoz kapcsolódó nyílt forrású kódú nyelvi szoftverek kidolgozásával kapcsolatos eredményekről és problémákról szólt.
A kihalás határán lévő kis nyelvek kutatása ugyan eddig is folyt azonban a kutatási eredmények szótárak, szógyűjtemények a szerzői jogi nehézségek miatt nem vagy nehezen érhetők el. (Vagy egyáltalán nem került kiadásra vagy nagyon alacsony példányszámban.) A nyelvi anyag összegyűjtésére két alapvető módszert használnak a terepi munkát ebben az esetben az élő nyelvet beszélőkkel lefolytatott interjúkat használják, ennek hátrány, hogy nincs minőségi kontroll (nyelvhelyesség, nyelvhasználat stb.), másik lehetőség „irodalmi” nyomtatott szövegek feldolgozása, digitalizálása. A kutatáshoz a Tromso-i egyetemen a számi nyelv kutatására használt Giellatekno infrastruktúrát [2] veszik igénybe. Ez nyílt, nyelvfüggetlen, szabályalapú szoftver segítségével kétnyelvű szótárakat lehet összeállítani, morfológiai ellenőrzéseket végezni, nyelvi ellenőrző programot építeni stb.
a Finn Nemzeti könyvtár „Finn Kindred Language Digitization” projekttel együttműködve az uráli kisebbségi nyelvek morfológiai analízisét végzik [3], 1930 előtti ingrian, veps, mari, moksha, eryza, shoksha, udmurt, komi és nyenyec nyelvű. újságok és más periodikák szkennelésével (A szkennelés eredménye kereshető pdf fájlok). A projektet a Jack Rueter vezette csoport a Wikipédiák nyelvi analízisével támogatja ez segítséget nyújt az élő nyelv bevonására a kutatásba és a 2 nyelvű szótrak mellet többnyelvű szótárak összeállítására.
Kimberli Mäkäräinen (Számi Wikipédia) A számi nyelvű Wikipédia projektek
[szerkesztés]A fejlesztésért folyó erőfeszítésekről beszélt.
A délutáni program
[szerkesztés]Az ebédszünetet követően meglátogattuk Sebők Tamás magyar származású amerikai nyelvésznek a könyvtárát. A könyvtárát (kb. 5000 kötet) Sebők professzor végrendeletében a Tartui Egyetemnek ajándékozott. Most folyik a zömmel szakkönyveket (angol és német nyelven) tartalmazó könyvtár feldolgozása, katalogizálása. Magyar nyelven kevés leginkább dedikált szépirodalmi mű van a könyvek között.
Jüvä Sullőv a Vőro Vikipeediä helyzete
[szerkesztés]Jelene Filippova a karél nyelvek helyzete
[szerkesztés]Ez az előadás a karjalai nyelvekről ([1]) és a vepsze ([2]) nyelvről szólt. Ezt a két nyelvet elsősorban a Karél köztársaságban beszélik azonban a beszélők száma pár tízezerre tehető és ők is hatalmas területen szétszórtan élnek. A szétszórtságon kivűl a Wikipédiák kialakulását illetve növekedését az internetellátottság hiánya is nagyban akadályozza.
A helyzetükről és a problémáikról az Oma Mua karjalai és a Kodima vepsze újságok szerkesztői beszéltek.
Egységes karjalai nyelvről nem beszélhetünk hivatalosan is 4 külön karjalai nyelvet (nyelvjárást) tartanak nyilván. A világ egyetlen karjalai nyelvű folyóirata az Oma Muaa 1990-tól jelenik meg. A folyóirat legfontosabb feladata a karjalai nyelv írásbeliségének megerősítése. A karjalai nyelvet beszélők többsége nem találkozott írott karjalai szöveggel és az idősebb korosztály a latin betűket sem ismeri. Ebben a munkában szeretnék az újság szerkesztői a Wikipédiát is felhasználni. A karjalai Wikipédia jelenleg inkubátorban van. Felmerült az igény, hogy botok és a Wikidata segítségével közísmereti cikkek készüljenek például a botanika, zoológia, geográfia stb. területén.
A vepsze nyelv annak ellenére, hogy a beszélők száma joval kissebb mint a karjalai nyelveké (4-5000 körüli) a karjalainál jobb állapotban van. Ennek oka, hogy a 20. század 80-as éveiben veszpe anyanyelvű értelmiségiek elkezdtek érdeklődni ősi nyelvük után és megalakították a Szentpétervári Veszpe Kulturális Társaságot és sikeresen rögzítették az írásbeliséget (latin ábécét használva). 1986-ban elérték hogy az eredetileg orosz nyelvű Kipina folyóiratban néhány oldal veszpe nyelven is megjelenjen. Jelenleg a Kodima cimű folyóiratnak van veszpe nyelvű kiadása (évente 4 szám, számonként 25 oldal), van körülbelül 5 veszpe nyelvű honlap, és a veszpe Wikipédiának több mint 3000 szócikke van. Karéliában 4 általános iskolában veszpe nyelvű oktatás is van.
Vasti Nikiolajev a mari Wikipédiák problémái
[szerkesztés]A mari nyelvet elsődlegesen a Mari Köztársaságban beszélik mintegy 450 000 (2010) A lakosság 75% született mari. Az anyanyelv oktatása és tanulása nagyon vissza szorult, jelenleg a gyerekek alig 30% tanulja a marit mint anyanyelvet. Különösen szűkös azoknak a száma akik igényesen beszélik a nyelvet annak különböző formáit.
A mari nyelvnek két változata van a hegyi mari és a mezei mari mind a két nyelvi változat saját Wikipédiával is rendelkezik. Az előadás napján (2014.08.21) a Mezei-mari Wikipédiának 6017 a Hegyi-mari Wikipédiának pedig 7131 szócikke volt. Ez szócikkszám a nyelvet beszélők számára normalizálva nagyobb mint a magyar nyelvű Wikipédia szócikkszáma. Az előadó a hegyi-mari wikipédia adminisztrátora, így elsősorban ennek a Wikipédiának a helyzetéről számolt be. A Hegyi-mari Wikipédia 2006-ban indult 2009-ben került ki az inkubátorból.
A mari Wikipédia problémái azonos a kis Wikipédiák problémáival. A beszélők és az önkéntes szerzők zöme nem rendelkezik megfelelő nyelvismerettel (nyelvtan, stilisztika stb.) Ráadásul sok közöttük aki nem anyanyelvként hanem tanult nyelvként használja a mari nyelvet.
Az előadásokat követően városnéző sétára került sor, majd buszra szálltunk és elbuszoztunk a Vaska tóhoz ahol egy tóparti turistaházban folytatódott a program.
Második nap
[szerkesztés]Délelőtti program
[szerkesztés]A kicsi (és nagy) Wikipédiák problémáit vettük sorra.
- A szerkesztők hiánya
- A szerkesztők lemorzsolódása, kiégése.
- Konfliktusok
- Nyelvminőség, nyelvtudás hiánya
- A célközönség nem ismeri a Wikipédiát
- Minőségi hiányosságok
- Nyelvi problémák (karakterkészlet, rögzített nyelvtan, lexikonok, szótárak hiánya)
Délutáni program
[szerkesztés]Bemutatásra került a „Minority Translate” program. És tesztelés céljából mindenki hozzákezdett a program használatához, a késő estébe belenyúló szerkesztések eredményeként a különböző nyelveken 140 új szócikk került fordításra illetve megírásra (Én 4 szócikkel járultam hozzá ehhez a teljesítményhez.
Harmadik nap
[szerkesztés]Találkozó Lett Wikipédistákkal Rigában
[szerkesztés]Megjegyzések
[szerkesztés]Végezetül szeretnék két a 19 század második feléből származó keresztszemes párnavéget közzétenni. Ezek a hímzések a népi kultúra legősibb rétegeiből jönnek és több mint száz évesek! Az ősanyák egymástól több ezer kilométerre akik kihímezték ezt a két párnavéget aligha az internetről töltötték le a mintát.