A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feladat:
x
d
y
−
(
y
3
−
y
)
d
x
=
0
{\displaystyle xdy-(y^{3}-y)dx=0}
és
y
(
2
)
=
1
{\displaystyle y(2)=1}
kezdeti érték.
x
d
y
=
(
y
3
−
y
)
d
x
{\displaystyle xdy=(y^{3}-y)dx}
Itt a következő lépés az lenne, hogy leosztok
y
3
−
y
{\displaystyle y^{3}-y}
-nal, de itt meg kell vizsgálni a következőt:
y
3
−
y
≠
0
{\displaystyle y^{3}-y\neq 0}
y
(
y
2
−
1
)
≠
0
{\displaystyle y(y^{2}-1)\neq 0}
Ebből:
y
≠
0
{\displaystyle y\neq 0}
és
y
≠
±
1
{\displaystyle y\neq \pm 1}
Tehát a további vizsgálatot nem folytathatom, mivel a kezdeti érték y = 1
Az
y
≡
0
{\displaystyle y\equiv 0}
és
y
≡
±
1
{\displaystyle y\equiv \pm 1}
függvények megoldásai az diffegyenletnek, ebből nekünk az
y
≡
1
{\displaystyle y\equiv 1}
függvény kell a kezdeti érték miatt.
Feladat (félrenézett):
x
d
y
−
(
y
3
+
y
)
d
x
=
0
{\displaystyle xdy-(y^{3}+y)dx=0}
és
y
(
2
)
=
1
{\displaystyle y(2)=1}
kezdeti érték.
Átalakításokkal eljutsz:
d
y
y
3
+
y
=
d
x
x
{\displaystyle {\frac {dy}{y^{3}+y}}={\frac {dx}{x}}}
alakhoz.
∫
1
y
3
+
y
d
y
=
∫
1
+
y
2
−
y
2
y
(
y
2
+
1
)
d
y
=
∫
1
+
y
2
y
(
y
2
+
1
)
−
y
2
y
(
y
2
+
1
)
d
y
=
∫
1
y
−
y
y
2
+
1
d
y
{\displaystyle \int {\frac {1}{y^{3}+y}}\,dy=\int {\frac {1+y^{2}-y^{2}}{y(y^{2}+1)}}\,dy=\int {\frac {1+y^{2}}{y(y^{2}+1)}}-{\frac {y^{2}}{y(y^{2}+1)}}\,dy=\int {\frac {1}{y}}-{\frac {y}{y^{2}+1}}\,dy}
Majd
u
=
y
2
+
1
,
d
u
=
2
y
d
y
{\displaystyle u=y^{2}+1,du=2ydy}
helyettesítéssel:
ln
|
y
|
−
1
2
∫
1
u
d
u
=
ln
|
y
|
−
1
2
ln
|
u
|
+
ln
c
=
ln
|
y
|
−
1
2
ln
|
y
2
+
1
|
+
ln
c
,
c
∈
R
+
{\displaystyle \ln \vert y\vert -{\frac {1}{2}}\int {\frac {1}{u}}\,du=\ln \vert y\vert -{\frac {1}{2}}\ln \vert u\vert +\ln c=\ln \vert y\vert -{\frac {1}{2}}\ln \vert y^{2}+1\vert +\ln c,c\in \mathbb {R} ^{+}}
Tehát
ln
|
y
|
−
1
2
ln
|
y
2
+
1
|
+
ln
c
=
ln
|
x
|
{\displaystyle \ln \vert y\vert -{\frac {1}{2}}\ln \vert y^{2}+1\vert +\ln c=\ln \vert x\vert }
ln
|
y
|
−
ln
y
2
+
1
+
ln
c
=
ln
|
x
|
{\displaystyle \ln \vert y\vert -\ln {\sqrt {y^{2}+1}}+\ln c=\ln \vert x\vert }
ln
|
c
y
y
2
+
1
|
=
ln
|
x
|
{\displaystyle \ln {\bigg |}{\frac {cy}{\sqrt {y^{2}+1}}}{\bigg |}=\ln \vert x\vert }
|
c
y
y
2
+
1
|
=
|
x
|
{\displaystyle {\bigg |}{\frac {cy}{\sqrt {y^{2}+1}}}{\bigg |}=\vert x\vert }
Behelyettesítve
y
(
2
)
=
1
;
(
x
=
2
,
y
=
1
)
{\displaystyle y(2)=1;(x=2,y=1)}
:
|
1
c
1
2
+
1
|
=
|
2
|
→
c
=
2
2
{\displaystyle {\bigg |}{\frac {1c}{\sqrt {1^{2}+1}}}{\bigg |}=\vert 2\vert \rightarrow c=2{\sqrt {2}}}
(
2
2
)
2
y
2
y
2
+
1
=
|
x
|
{\displaystyle {\sqrt {\frac {(2{\sqrt {2}})^{2}y^{2}}{y^{2}+1}}}=\vert x\vert }
8
y
2
y
2
+
1
=
|
x
|
{\displaystyle {\sqrt {\frac {8y^{2}}{y^{2}+1}}}=\vert x\vert }
8
y
2
y
2
+
1
=
x
2
{\displaystyle {\frac {8y^{2}}{y^{2}+1}}=x^{2}}
1
−
1
y
2
+
1
=
x
2
8
{\displaystyle 1-{\frac {1}{y^{2}+1}}={\frac {x^{2}}{8}}}
1
y
2
+
1
=
1
−
x
2
8
{\displaystyle {\frac {1}{y^{2}+1}}=1-{\frac {x^{2}}{8}}}
1
y
2
+
1
=
8
−
x
2
8
{\displaystyle {\frac {1}{y^{2}+1}}={\frac {8-x^{2}}{8}}}
y
2
+
1
=
8
8
−
x
2
{\displaystyle y^{2}+1={\frac {8}{8-x^{2}}}}
y
2
=
8
8
−
x
2
−
1
{\displaystyle y^{2}={\frac {8}{8-x^{2}}}-1}
y
2
=
8
8
−
x
2
−
8
−
x
2
8
−
x
2
{\displaystyle y^{2}={\frac {8}{8-x^{2}}}-{\frac {8-x^{2}}{8-x^{2}}}}
y
2
=
−
x
2
8
−
x
2
{\displaystyle y^{2}={\frac {-x^{2}}{8-x^{2}}}}
y
=
−
x
2
8
−
x
2
{\displaystyle y={\sqrt {\frac {-x^{2}}{8-x^{2}}}}}