Szerkesztő:Tösö8/Cirill betűs kazak nevek átírása
A cirill betűs kazak nyelv átírására a magyar Wikipédia helyesírási irányelve értelmében az úgynevezett magyaros átírást írja elő. A rossz átírású cikkeket a {{kazakátír}}
sablonnal jelöljük meg. Ez a Rossz cirill átírású cikkek kategóriába gyűjti őket, a tökéletesítendő cikkeket ott találhatod.
Figyelem! Ez az átírási útmutató kifejezetten a cirill kazak nevek átírására készült, e nevek magyaros átírására igen kevés forrás áll rendelkezésre (pl. a KNMH kazak részének bevezetője), az ilyen nevek átírását esetenként külön meg kell vizsgálni.
Átírási táblázat
[szerkesztés]A kazak cirill ábécé 42 betűből áll, 33 az orosz ábécéből származik, melyhez hozzáadták a Ә, Ғ, Қ, Ң, Ө, Ұ, Ү, Һ, І betűket (az Ұ helyett 1957-ig a Ӯ-t használták). A Ё, Ц, Ч, Ъ, Ь és Э betűk csak orosz, a В, Ф, Х, és Һ csak más idegen eredetű szavakban fordulnak elő. A Щ csak három eredendően kazak szóban (ащы keserű, тұщы sótalan, кеще hülye) illetve az ezekből képzett szavakban, kifejezésekben fordul elő. (Ezeket a betűket az alábbi táblázat sötétebb háttérrel különbözteti meg.)
A cirill betűs kazak nyelv átírása alapvetően szabályszerű, eltérések jellemzően az orosz eredetű szavakban fordulnak elő. Általános céllal a következő táblázat használható.
Tudnivalók:
- Ha egy betű átírása nem minden hangkörnyezetben azonos, azt az általában: szó jelzi; a speciális esetekben szükséges átírás ilyenkor a lábjegyzetben érhető el.
- A hiányt jelző gondolatjel (–) azt jelzi, hogy az adott betű a magyar (ill. a latin) átírásban jelöletlen marad.
- Egyes cirill betűk alakilag egybeesnek bizonyos latin betűkkel, de ezekre is csak a cirill alakra keresve lehet rátalálni a táblázatban. Ilyenek (előbb a cirill, aztán a hasonló alakú latin betűt megadva): А а (nem A a), В (nem B), и (nem u), М (nem M), Н (nem H), О о (nem O o), Р р (nem P p), С с (nem C c), Т (nem T), т (nem m), Х х (nem X x), Ё ё (nem Ë ë). Minimális különbség fedezhető fel a következő betűknél: К (nem K), У у és Ү ү (nem Y y), һ (nem h) Ь (nem b); valamint a З з betű (nem 3-as számjegy).
- Érdemes figyelembe venni, hogy a cirill betűk némelyikének dőlt betűs írása jelentősen eltér az álló formától: г – г, д – д, и – и, й – й, т – т.
(A 2021. évi kazak oszlopban zárójelben, dőlttel a latin ábécében nem szereplő betűkre alkalmazott betűpárok szerepelnek.)
nagy-
betű |
kis-
betű |
magyar átírása | 2021. évi
kazak[1] |
1995. évi | IPA | magyar példa |
А | а | A a | A a | a | [ a ] | Svájc |
Ә | ә | A a | Ä ä | a̋ | [ æ ] | [angol: cat (macska)[2]] |
Б | б | B b | B b | b | [ b ] | bab |
В | в | V v | V v | w | [ v ] | víz |
Г | г г | általában: G g[3] | G g | g | [ g ] | gép |
Ғ | ғ | G g[4] | Ğ ğ | ġ | [ ɣ ] | [arab, szuahéli: ghali (drága)[5]] |
Д | д д | D d | D d | d | [ d ] | dugó |
Е | е | általában: E e[6] | E e | e | [ e ] | eb |
Ё | ё | általában: Jo jo[7] | (İo io) | ë | [ jo ] | jog |
Ж | ж | Zs zs | J j | ž | [ ʒ ] | zsír |
З | з | Z z | Z z | z | [ z ] | zár |
И | и и | I i | İ i | i | [ ɯj ] [ ɪj ] | itat |
Й | й й | J j | İ i | ĭ | [ j ] | jég |
К | к | K k | K k | k | [ k ] | kút |
Қ | қ | K k[4] | Q q | ķ | [ q ] | [arab: Qur’ān (Korán)[8]] |
Л | л | L l | L l | l | [ l ] | ló |
М | м | M m | M m | m | [ m ] | már |
Н | н | N n | N n | n | [ n ] | nő |
Ң | ң | N n | Ñ ñ[9] | ņ | [ ŋ ] | ring |
О | о | O o | O o | o | [ o ] | orr |
Ө | ө | Ö ö | Ö ö | ô | [ ø ] | öböl |
П | п | P p | P p | p | [ p ] | pára |
Р | р | R r | R r | r | [ r ] | róka |
С | с | Sz sz | S s | s | [ s ] | szép |
Т | т т | T t | T t | t | [ t ] | tó |
У | у | általában: V v[10] | U u | u | [w]/[uw]/[yw]/[u] | vet, szuvas, ivadék |
Ұ (Ӯ) | ұ (ӯ) | U u | Ū ū | u̇ | [ ʊ ] | ugrik |
Ү | ү | Ü ü | Ü ü | ù | [ ʏ ] | ül |
Ф | ф | F f | F f | f | [ f ] | fa |
Х | х | H h | H h | h | [ x ] | hideg |
Һ | һ | H h | H h | ḥ | [ h ] | ház |
Ц | ц | C c | – | c | [ ts ] | cica |
Ч | ч | általában: Cs cs[11] | – | č | [ tʃ ] | csal |
Ш | ш | S s | Ş ş | š | [ ʃ ] | só |
Щ | щ | általában:SS ss[12] | – | ŝ | [ ʃʃ ] | tessék |
Ъ | ъ | – | – | " | – | – |
Ы | ы | I i | Y y | y | [ ɯ ] | ti ; [Török: kayık (csónak)[13]] |
І | і | I i | I ı | ì | [ ɪ ] | lift |
Ь | ь | általában: –[14] | – | ' | – | – |
Э | э | E e | – | è | [ ɛ ] | heg |
Ю | ю | általában: Ju ju[15] | (İu iu) | û | [ju]/[jy] | lyuk, melyik |
Я | я | általában: Ja ja[16] | (İa ia) | â | [ja]/[jɑ] | jár (rövid á-val) |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Новый казахский алфавит на латинице
- ↑ elöl képzett, alsó-legalsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó
- ↑ az oroszból származó -огo és -его végződésekben: v
- ↑ a b KNMH 238. o.
- ↑ zöngés veláris (hátul képzett) réshang
- ↑ oroszból átvett szavak esetén szó elején, magánhangzó (а, е, ё, и, о, у, ы, э, ю, я), illetve ъ vagy ь után: je
- ↑ oroszból átvett szavak esetén д, н, т, ж, ч, ш és щ után: o
- ↑ zöngétlen nyelvcsap-zárhang; mint a [k], de hátrább, a torokban képzett
- ↑ О некоторых вопросах перевода алфавита казахского языка с кириллицы на латинскую графику Скачать 10. dokumentum
- ↑ egy szótagú szavak végén uv (pl. су szuv (víz)), több szótagú szavak végén mássalhangzó után iv (pl. бару bariv (menni)), orosz eredetű szavakban u
- ↑ az oroszból származó -ична végződésben: s
- ↑ kazak szavakban hosszú s (шш), oroszból átvett szavakban scs, az oroszból származó -ична végződésben: s
- ↑ hátul képzett, felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó; mint az [u] lapos ajkakkal ejtve
- ↑ о előtt: j
- ↑ д, н, т után: u
- ↑ д, н, т után: a
Források
[szerkesztés]- ↑ KNMH: Ligeti Lajos – Terjék József: Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest: Akadémiai. 1981. 229–258. o. ISBN 963 05 2080 X
- Hadrovics László – Zoltán András: A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1985. ISBN 963 05 3499 1
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Cirill betűs szláv nevek átírása
[[Kategória:Átírás]]
[[Kategória:Átírási_irányelvek]]
[[Kategória:Cirill eredetű ábécék]]
[[Kategória:Fonetika]]
[[Kategória:Kazak kultúra]]
[[Kategória:Latin eredetű ábécék]]