Szerkesztő:Tösö8/Átírás kazakról
Alcím: Hozzászólás az átírások örökzöld vitájához – Dimash Kudaibergen nevének írása/átírása, az "sh" okán.
Előrebocsátom: vitatni lehet, megjegyzéseket lehet rá tenni, de vitatkozni nem fogok senkivel. A kazak betűk átírásáról sem, noha sokan lehetnek, akik járatosabbak nálam a kazakban.
Álláspontom szerint elsődlegesen a magyar helyesírás szabályai ("törvény") követendők, a wiki útmutatói ((végrehajtási) "kormányrendelet") másodlagosak – még ha a wiki nem is így gondolná. Ugyanakkor ágálok az angolszász dominancia ellen.
Magam is – az oroszokhoz hasonlóan – Gyimas Kudajbergen Ajtbajevként írnám Dimash nevét. Ha mondjuk 3-4 évvel ezelőtt készült volna ez a szócikk, valószínűleg így lenne a wikin is. De azóta nagyot fordult vele a világ, és latin betűsen ő maga Dimash-ként írja a nevét. Hogy ez angolszász átírás lenne részéről, kétlem, mert büszke kazakként általa kimondottan is a kazak kultúra terjesztője kíván lenni. (Erre a New York-i Arnau koncertjének másodlagos címe is utalhat. Az Arnau kazakul ajánlást jelent, az Envoy angolul követet, küldöttet – még ha mellékesen az Arnauhoz hasonló jelentéssel is bír.) Vagyis a kazak bevezetés alatt álló latin betűs írásmódja szerint írja: Dimash Qudaibergen (Monogramjaként is a DQ-t használja.) A Q szintén megfelel a latinosított kazak Қ-nak.
A magyar helyesírás szabályai szerint (AkH12 [1]) (a félkövér kiemelések tőlem.):
202. c) pont: "A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel, lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók." Hogy mik azok a bizonyos esetek...? Mindenesetre a "más átírási rendszer" fogalmának a 637-es elnöki rendelet szerinti átírás (rendszerként is; amiben kettős betűként jelen van az sh) – szerintem – teljes mértékben megfelel, és ezt "egyes társadalmi szervezetek és vállalatok már alkalmazzák" – 2019-ben! (Ld. az MTI-től 2019.04.03-án átvett hírben) Ez esetben viszont a latin betűs nevek írására vonatkozó
214. pont kerül elő: "A latin betűs írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot, például: Cervantes, Chopin... "
A 218. végén pedig ez áll: "Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg, hagyományos formájában használjuk." – Bármely magyar nyelvű oldalon is kizárólag Dimash alakban találkoztam a nevével.
A 220. pedig azt mondja: "Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyaros átírás szabályait akadémiai kiadványok tartalmazzák." – A kazak esetében nem tudok ilyenről. Az oroszban is meglévő betűk átírására forrásnak tekinthető a Hadrovics-Gáldi-féle Orosz-magyar szótár – akadémiai kiadvány, hisz' az Akadémiai Kiadónál jelent meg. (Ugyanezt hozza – bár a Hadrovics-Gáldi lábjegyzetei nélkül – a Транслитерация русского алфавита Magyar oszlopa.)
Az oroszból hiányzó, de kazakban meglévő karakterekre vonatkozóan az Országos Idegennyelvű Könyvtár átírási segédlete is csak végszükség esetén alkalmazható szó szerint latin átírásokat hoz, mert pl. az Ö-t, az Ü-t nem ismeri. Az Ө[Ö]-t Ô-vel íratja latinra, az Ү[Ü]-t U-val. A Ғ-t egy kalap alá veszi a Г-vel, a Қ-t a К-val, az Ң-t az Н-nel. A E[je],Ё[jo], И[ji], Ю[ju], Я[ja] esetében utalás sincs arra, hogy az előtte álló mássalhangzót meglágyítja, amitől pl. a D, N, T-ből így Gy, Ny, Ty lesz.
A 202 c) és 218 pontjával összhangban áll a Wikipedia irányelve:
"Csak akkor alkalmazzuk a művésznévre a származásával összhangban képzett magyaros átírást, ha nem alkot jelentős mértékben valamilyen latin betűs néven (pl. ...).
Viszont ha a művész aktívan és jelentős mértékben alkot valamilyen latin betűs néven (például lemezborítókon, filmek stáblistájában stb. általában így szerepel a neve, illetve a saját nyelvén készült honlapján is ezt használja), akkor a cikkekben is az általa preferált latin betűs alakot használjuk művésznévként (pl. ...)"
A fentiek szellemében a magyar szócikkben a Dimash alakban írt neve megfelel a vonatkozó magyar helyesírási szabályoknak és a Wikipedia irányelvének, a Kudaibergen alak csak részben, mert a kezdő Қ betű helyett Q-nak kéne lennie. Noha manapság a Dimash Kudaibergen alak tekinthető közismertebbnek, a YouTube csatornáján is így írja[2], mégis úgy gondolom, hogy idővel (legkésőbb 5 év múlva) ez változni fog, és a világ – köztük mi, magyarok – is el fogja fogadni az általa használt Qudaibergen írásmódot (bár ebben ő maga sem tűnik következetesnek), és itt, a wikin is átíródik. A kiejtést követő átírás szerinti Gyimas Kudajbergen alakban – bármennyire szívem szerint való lenne is – a kutya se találná meg.
A további kazak tulajdon- és köznevek átírására vonatkozóan eddig összegereblyézett átírásokat kiindulásként összefésültem az alábbi táblázatba.
Kazak ábécé | Orosz ábécé | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
nagy-
betű |
kis-
betű |
betű-név | IPA | átírása az НҚА 637 szerint[3] | átírása a magyar
betű-készlettel |
nagy-betű | kis-betű | IPA | magyar példa | átírása aГОСТ [4]7.79 2000 [5] szerint | IPA2 | H-G 1989[6] |
А | а | a | [a]/[ɑ] | a | a | А | а | /a/ | Svájc | a | a | a*1 |
Ә | ә | ә | [æ] (Angol: cat, tab, rabbit.) | á | ae[7](æ helyett) | |||||||
Б | б | бе | [b] | b | b | Б | б | /b/, /bʲ/ | baba | b | b / bʲ | b |
В | в | ве | [v] | v | v | В | в | /v/, /vʲ/ | víz | v | v / vʲ | v |
Г | г | ге | [g] | g | g | Г | г | /g/, /gʲ/ | gép | g | g / gʲ | g |
Ғ | ғ | ға | [ɣ]/[ʁ] ([ɣ] Arab, szuahéli: ghali (drága) Zöngés veláris (hátul képzett) réshang; Hasonlít a francia [ʁ]-hez) / ([ʁ] Francia: Paris, német: Riemann Zöngés nyelvcsap-réshang; A torok hátsó részében képezzük, de pergetés nélkül.) | ǵ | h (esetleg r? vagy hr?) | |||||||
Д | д | де | [d] | d | d | Д | д | /d/, /dʲ/ | dugó | d | d / dʲ | d |
Е | е | йе | [e] | e | je | Е | е | /je/ vagy / ʲe/ | jel | e | jɛ / ʲe | je |
Ё | ё | йо | [jo] | ? | jo | Ё | ё | /jo/ vagy / ʲo/ | jog | yo | jo / ʲo | jo*2 |
Ж | ж | же | [ʒ] | j | zs | Ж | ж | /ʐ/, /ʑ/ | zsír | zh | ʒ / ʓ | zs |
З | з | зе | [z] | z | z | З | з | /z/, /zʲ/ | zár | z | z / zʲ | z |
И | и | ый | [ɯj]/[ij]/[i] | ı | i | И | и | /i/ | itt | i | i | i |
Й | й | қысқа и | [j] | ı | j | Й | й | /j/ | jég | j | j | j |
К | к | ка | [k] | k | k | К | к | /k/, /kʲ/ | kút | k | k / kʲ | k |
Қ | қ | қа | [q] (Arab: Qur’ān (Korán). Zöngétlen nyelvcsap-zárhang. Mint a [k], de hátrább, a torokban képzett.) | q | q | |||||||
Л | л | эл | [l] | l | l | Л | л | /l/, /lʲ/ | ló | l | l / lʲ | l*3 |
М | м | эм | [m] | m | m | М | м | /m/, /mʲ/ | már | m | m / mʲ | m |
Н | н | эн | [n] | n | n | Н | н | /n/, /nʲ/ | nő | n | n / nʲ | n |
Ң | ң | эң | [ŋ] (Angol: sing; Veláris (hátul képzett) orrhang.) | ń | ng[8] (ŋ helyett) | |||||||
О | о | о | [o] | o | o | О | о | /o/ | orr | o | o | o |
Ө | ө | ө | [ø] | ó | ö | |||||||
П | п | пе | [p] | p | p | П | п | /p/, /pʲ/ | pára | p | p / pʲ | p |
Р | р | эр | [r] | r | r | Р | р | /r/, /rʲ/ | róka | r | r / rʲ | r |
С | с | эс | [s] | s | sz | С | с | /s/, /sʲ/ | szép | s | s / sʲ | sz |
Т | т | те | [t] | t | t | Т | /t/, /tʲ/ | tó | t | t / tʲ | t | |
У | у | ұу | [w]/[uw]/[yw]/[u] | ý | u | У | у | /u/ | ugrik | u | u | u |
Ұ | ұ | ұ | [ʊ] (Angol: show, foot Hátul-középen képzett, középső-felső nyelvállású magánhangzó.) | u | u | |||||||
Ү | ү | ү | [ʏ] | ú | ü | |||||||
Ф | ф | эф | [f] | f | f | Ф | ф | /f/, /fʲ/ | főz | f | f / fʲ | f |
Х | х | ха | [x]/[χ] ([χ] Mint Bach, de de hátrább, a torokban képezve.) | h | h | Х | х | /x/, /xʲ/ | Ahmed | x | x / ç | h*4 |
Һ | һ | һа | [h] | h | h | |||||||
Ц | ц | це | [ʦ] | ? | c | Ц | ц | /ts/ | cica | cz / c | ʦ | c |
Ч | ч | че | [ʧ] | ch | cs | Ч | ч | /tɕ/ | csal | ch | tʆ | cs |
Ш | ш | ша | [ʃ] | sh | s | Ш | ш | /ʂ/ | só | sh | ʃ | s |
Щ | щ | ща | [ʃʧ]/[ʃː] | ? | scs | Щ | щ | /ɕː/ | séta | shh | ʆ | scs |
Ъ | ъ | жуандық белгі | - | – | " | Ъ | – | ʺ | –*5 | |||
Ы | ы | ы | [ɯ]/[ɣ]
([ɯ] Török: kayık (caïque) Hátul képzett, felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó.) / ([ɣ] Mint az [u], lapos ajkakkal ejtve; hasonlít az [ʊ]-hoz. / Ld. Ғ-nél is.) |
y | y (vagy i) | Ы | ы | /ɨ/ | ti | y’ | ɨ | i*6 |
І | і | і | [i]/[ɪ] ([ɪ] Angol: meaning, rabbit.) | i | i | |||||||
Ь | ь | жіңішкелік белгі(сі) | - | – | ' | Ь | ь | / ʲ/ | – | ʹ | ʲ | –*7 |
Э | э | э | [e] | ? | e | Э | э | /ɛ/ | heg | è | ɛ | e |
Ю | ю | йұ | [ju]/[jy] | ? | ju | Ю | ю | /ju/ vagy / ʲu/ | lyuk | yu | ju / ʲu | ju |
Я | я | йа | [ja]/[jɑ] | ? | ja | Я | я | /ja/ vagy / ʲa/ | jár | ya | ja / ʲa | ja |
Az átírása a magyar betűkészlettel oszlopban alkalmazott jelölések:
félkövér: a kazak НҚА 637 szerintivel megegyező átírás
félkövér dőlt: a kazak НҚА 637 szerintitől eltérő vagy abból hiányzó betű átírása az oroszból történő átírás szerint
dőlt: a kazak НҚА 637 szerinti átírásban igen, de a magyar és az orosz betűkészletben nem szereplő betű "helyettesítése" a magyar ábécé betűjével
A Hadrovics-Gáldi-féle nagyszótárban szereplő lábjegyzetek:
*1 Az orosz a hangszíne a röviden ejtett magyar á-nak felel meg.
*2 A két ponttal megkülönböztetett ё ejtése ж ч ш és щ után o.
*3 Kemény ejtése megközelíti a magyar l ejtését olyan szavakban, mint talp.
*4 Ejtése megfelel a német ch-nak olyan szavakban, mint Bach, ach.
*5 „Kemény jel”, melynek külön hangértéke nincs. Olyan összetett szavakban, amelyeknek első tagja kemény mássalhangzóra végződik, második tagja pedig e, ё ю vagy я-val kezdődik, azt jelöli, hogy a e, ё ю vagy я hang nem lágyítja az előtte álló mássalhangzót, pl. oтъeзд.
*6 Ejtését akkor kapjuk, ha ajkunkkal magyar i-t, nyelvünkkel pedig magyar u-t ejtünk, pl. быстро. Magyarra i betűvel írjuk át.
*7 „Lágy jel”, melynek külön hangértéke nincs, csak az előtte álló mássalhangzó lágy ejtését (palatalizáltságát) jelöli, pl. путь.
A folyó beszédben az egyes hangok ejtését a környezetükben levő más hangok és a szó hangsúlya is befolyásolják; az idevágó szabályok ismertetése azonban a részletes hangtanba tartozik. (Egy példa tőlem: язы́к átírva: jazik, kiejtve: jizík.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A magyar helyesírás szabályai
- ↑ Dimash Kudaibergen YouTube csatornája
- ↑ Az НҚА 637 szerinti átírást alkalmazó konvertáló oldal
- ↑ Az orosz nemzeti (állami) szabvány (ГOсударственный CTандарт, GOSZT) rövidítve – mint nálunk az MSz
- ↑ A ГOCT szabvány 1. táblázatában megadott "A" változat szerint
- ↑ Hadrovics-Gáldi, p.1008, 1. AZ OROSZ ÍRÁS, Magyar átírása és ejtése
- ↑ Ld.Betűhelyettesítés
- ↑ Ld.Betűhelyettesítés
Források
[szerkesztés]- Правила транслитерации кирилловского письма латинским алфавитом
- Hadrovics László – Gáldi László: Orosz-magyar szótár II. kötet ("Hadrovics-Gáldi"); Akadémiai Kiadó, 1989 – ISBN 963-05-533-3
- Százmilliárdokba kerül lecserélni egy ország ábécéjét, a kazahok most mégis meglépik