Kut-al-Amara ostroma az első világháborúmezopotámiai frontjának az egyik fontos csatája volt, mely a mai Irak területén található Kut-al-Amara városát védő brit-és indiai csapatok, továbbá az őket ostromló török erők között zajlott 1915. decemberétől a következő év április 29-éig. Az ostromot megelőzően a Charles Townshend tábornok vezette indiai 6. hadsereg egységei 1915. márciusában több mint 110 kilométert nyomultak előre a Tigris és az Eufrátesz mentén, majd ezt követően folytatták az előrenyomulást Bagdad irányába. Szeptemberben az indiai katonák három napi harc árán bevették Kut-al-Amarát, de Townshend a csapataival nem akart továbbnyomulni, mert az angol utánpótlási vonalak túlságosan megnyúltak. A Mezopotámiában tartózkodó csapatok parancsnoka, John Nixon tábornok azonban mindenáron előre akart nyomulni, s megsemmisíteni a török egységeket. November 22-én Townshend 12 000 katonával támadást intézett a Bagdadtól délre csoportosuló török erők ellen. A november 25-éig tartó, rendkívül kegyetlen körülmények közt zajló csata mindkét félnek jelentős veszteségekkel járt. A nagy veszteségek miatt az indiai csapatoknak vissza kellett vonulniuk Kutba, melyet nemsokkal később a német Colmar von der Goltz („Goltz pasa”) és a török Nureddin pasa vezette török erők ostrom alá vettek. Az öt hónapig tartó ostrom során a várost a britek többször is megpróbálták felmenteni, de minden próbálkozás sikertelen maradt. A városban rekedt katonák 1916. április 29-én adták fel a várost. A város megmaradt védői megadták magukat, de a 13 000 hadifogoly közül csak 3000 tért vissza Nagy-Britanniába.
Az Oszmán Birodalom 1914-es háborúba való belépését követően angol irányítással hadműveletek kezdődtek Mezopotámiában. 1914. november 6-án angol és indiai csapatok szálltak partra a Perzsa-öböl bejáratánál, Fao térségében, a brit olajérdekeltségek védelmének céljából. A térségben állomásozó török erőket meglepetésként érte az angolok megjelenése, ezért eleinte nem tudtak hatékony ellenállást tanúsítani. November 21-ére az indiai katonák bevették Baszrát, s decemberre sikerült elfoglalni Qurna városát is. Az térség olajmezői így biztonságba kerültek, azonban a csapatok parancsnoka, Sir John Nixon tábornok és elöljárói jelentősebb győzelmet akartak elérni, ezért a szélsőséges körülmények között is folytatták a csapatok az előrenyomulást. 1915. márciusára mintegy 110 kilométerrel szorították vissza a török erőekt a támadók. 1915. április 12-14. között a létszámfölényben lévő török erők megtámadták a Shaiba környékén állomásozó angol erőket, s megpróbálták visszafoglalni az elvesztett Baszrát. A támadást a brit és indiai csapatok visszaverték, majd a Charles Townshend vezette 6. indiai hadosztály katonái három napi kegyetlen harcot követően elfoglalta Kut-al-Amara városát.
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}