Szerkesztő:Szondy György/próbalap

{{Szondy István infobox

| név             = Szondy István

| kép             = SzondyIstván.jpg

| képméret        = 10 KB

| képaláírás      = Szondy István

| típus           = jpg

| születési név   = Szondy István

| születés dátuma = 1898 március 10. (Törökszentmiklós) 

| halál helye     = 1977 július 5.(Budapest) 

| sírhely         = Budapest, Farkasréti temető

| nemzetiség      = magyar

| házastárs       = Bakk Ilon

| munkái          =

| weboldala       = 

| wikicommons     = 

<nowiki>}}< nowiki>

Bevezetés:

Szondy István, szövegíró, 1898.03.10.-én született Törökszentmiklóson. A középiskolát szülőhelyén végezte. 1926-ban jött Budapestre, csaknem húsz évig magántisztviselő volt, majd állami szolgálatba lépett. 1977.07.05.-én halt meg, Budapesten.

Biográfia

Már diákkorában írogatott verseket, de nótaszövegeket csak 1934 nyarán kezdett írni. Akkoriban két hétig vendégeskedett a Morvay család szigetszentmiklósi otthonában. Morvay Károly fiatal nótaszerző is otthon töltötte a vakációt, így csakhamar sor került a nótázásra, sőt a nótaszerzésre is. Abban az időben született tíz nótájuk közül a Badacsonyi kéknyelűt c. csárdást hamar megkedvelték a nótabarátok. A kottája is rövidesen megjelent, s akkoriban a nótaénekesek színe-java hanglemezre énekelte. Nagy népszerűségét bizonyította, hogy két évvel később, amikor Szondy István Badacsonyba utazott, egy kéregető cigánygyerek ezt a csárdást húzta a vonaton.

Az első siker után egyre-másra születtek újabb szövegei. Elsősorban egyéni hangú, ötletes, fordulatos csárdásai tatszettek a korabeli zeneszerzőknek, így fennmaradt nótái között viszonylag kevés hallgató akad.

Sikeres szerzeményei: Andris meg én, Azt hazudtam az asszonynak, Galamb száll a Hortobágyon, Gyalogút kocsiút, Három kakas, Kék a szemed mint az ég, Mecseken Mecseken, Rakamazi csárdás.