Szerkesztő:Szobonyai/James George Frazer
| Sir James George Frazer | |
 | |
| Sir James George Frazer 1933-ban | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | Sablon:Birth date Glasgow, Skócia, Egyesült Királyság |
| Elhunyt | 1941. május 7. (87 évesen) Cambridge, Anglia, Egyesült Királyság |
| Nemzetiség | Skót |
| Iskolái | University of Glasgow (MA 1874) |
| Pályafutása | |
| Kutatási terület | Mitológia, összehasonlító vallástudomány |
| Hatással volt | Jack Goody, Ross Nichols, Bronisław Malinowski |
Sir James George Frazer OM FRS FRSE FBA (/ˈfreɪzər/Sablon:IPAc-en; 1854. január 1. - 1941. május 7.) Skót szociális antropológus, a modern mitológia -, azösszehasonlító vallástudomány[1] korai szakaszának nagy hatású alakja. Gyakran tekintik a modern antropológia egyik alapítóatyjának.
A leghíresebb munkája, Az Aranyág (1890), a mágikus és vallásos hitek hasonlatosságait dokumentálja, részletezi, a világ minden tájáról. Frazer feltételezte, hogy az emberi hit három szakaszon haladt keresztül: a primitív mágiát a vallás váltotta fel, aminek a helyébe pedig a tudomány lépett.
Magánélete
[szerkesztés]Glasgow (Skócia) - ban született, apja Daniel F. Frazer, vegyész, anyja Katherine Barna.[2]
Frazer a Springfield Academy-n Helensburgh-i Larchfield Academy-n folytatott tanulmányokat. További iskolái: University of Glasgow , valamint a Trinity College, Cambridge, ahol kitüntetéssel szerezte meg klasszika diplomáját (disszertációját évekkel később Platón Idea Elméletének Növekedése címmel publikálta). Egész életében foglalkozott a klasszikával. A Trinity után a Middle Temple-n, tanult jogot, de sosem praktizált.
Négyszer ítálták neki a Title Alpha ösztöndíját, élete jelentős részében az iskola tagja volt, egy évet kivéve, 1907.-1908. közt, amit a University of Liverpool-on töltött. 1914-ben lovaggá ütötték, és egy nyílvános szociális antropológia előadássorozatot kereszteltek el róla a Cambridge, Oxford, Glasgow, Liverpool egyetemekenalakult1921-ben.[3]1930-tól ha nem is vak, de súlyosan látássérült volt. Ő és a felesége, Lily, Cambridge-ben haltak meg néhány órával egymást követően. Az Ascension Parish temetőben Cambridge-ben, Angliában vannak eltemetve.
A húga, Izabella Katalin Frazer, a matematikus John Steggall FRSE felesége.[4]
Munkássága
[szerkesztés]A mítosz és vallás tanulmányozása lett a szakterülete. Olasz- és Görögországi látogatásokon kívül Frazer nem utazott gyakran. Elsődleges adatforrásai ősi történetek voltak, valamint olyan kérdőívek, amiket misszionáriusok és birodalmi tisztségviselők postáztak neki a világ minden tájáról. Frazer szociális antropológia iránti érdeklődését E. B. Tylor a Primitív Kultúra (1871) művének olvasása keltette fel, valamint bibliatudós barátja William Robertson Smith bátorította, aki az Ótestamentum elemeit hasonlította össze a héber folklórral.
Frazer volt az első tudós, aki részletesen írt a mítoszok és rítusok közti kapcsolatról. Elképzelései az "Év-Király" éves áldozatáról nem terepi tanulmányok révén születtek. Mégis, az Aranyágat, a tanulmányat az ősi kultuszokról, rítusokról és mítoszokról, beleértve a köztük és a korai kereszténység közti párhuzamokat, a mai napig tanulmányozzák a modern mitográfusok a részletes információi miatt.
Az első kiadás két kötetben jelent meg 1890.-ben. A harmadik kiadás 1915-ben készült el, tizenkét kötetre bővült, 1936.-ban egy tizenharmadikkal egészült ki. 1922.-ben publikált egy egykötetes rövidített változatot, amit javarészt a felesége, Lady Frazer válogatott, amiből néhány a kereszténységről szóló vitatott részt kihagytak. A munka hatása jóval túlmutatott az akadémia határain, pszichológusok és pszichiáterek újabb munkáit is inspirálta. Sigmund Freud gyakran idézte a Totemizmus és Exogámiá-t a saját Totem, Tabu: Hasonlóságok a vadak és neurotikusok pszichés élete közt című művében.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Mary Beard, "Frazer, Leach, and Virgil: The Popularity (and Unpopularity) of the Golden Bough," Comparative Studies in Society and History, 34.2 (April 1992:203–224).
- ↑ BIOGRAPHICAL INDEX OF FORMER FELLOWS OF THE ROYAL SOCIETY OF EDINBURGH 1783 – 2002. The Royal Society of Edinburgh (2006. július 1.). ISBN 0 902 198 84 X
- ↑ Address to Sir James George Frazer on the occasion of the foundation, in his honour, of the Frazer Lectureship in Social Anthropology in the Universities of Oxford, Cambridge, Glasgow and Liverpool (1920).
- ↑ BIOGRAPHICAL INDEX OF FORMER FELLOWS OF THE ROYAL SOCIETY OF EDINBURGH 1783 – 2002. The Royal Society of Edinburgh (2006. július 1.). ISBN 0 902 198 84 X
[[Kategória:1854-ben született személyek]] [[Kategória:1941-ben elhunyt személyek]] [[Kategória:Glasgow-iak]] [[Kategória:Skót költők, írók]]