Szerkesztő:Szécsényi Péter/próbalap

Hollai Hehs Ottó

Született: 1933 április 10, Budapest
Nemzetisége: magyar
Foglakozása: publicista, közíró, színész, fizioterapeuta
Házastárs: Mária, (elhunyt) Anna ( 77) Gyermek: Mártha (48)

Családja:

Anyja; Fodor Erzsébet ( 1901-1998 ) Hajdú megyei földmíves családból származott. Apja családja, aradi polgári család. Nagyapja, id.Hehs Aladár, mint laptulajdonos, Trianonig szerkesztette a Monarchia magyar nyelvű, „Hadsereg” című, katonai szakfolyóiratát. Apja, ifj. Hehs Aladár, az I. Világháborúban apja lapjának haditudósítója, pályafutását, mint újságíró folytatja. A húszas évek végén feleségével és leánygyermekével Budapestre költöznek, Ottó fia már itt születik. ifj. H. Aladár a harmincas évek elején aktívan részt vesz egy németbarát, nemzetiszocialista, de ugyanakkor legitimista, királyhű politikában. 1932-33-ban pártot alapít, „Nemzetiszocialista Néppárt Legitimista Mozgalom” név alatt. A pártnak nincs jövője, de mint újságíró a jobboldalon marad, a hungaristákkal, a Szálasi féle radikális mozgalommal azonban nem ért egyet, bírálja őket.1942-ben „Nyilaskereszt e a Magyarság útja ?” című politikai pamfletjében a válasz egy határozott Nem . Talán ez az írás mentette meg később a halálbüntetéstől, 1945-ben a GPU letartóztatja és átadja a magyar ÁVH- nak, 1946-ban, koncepciós perben, mint háborús bűnöst 10 évre ítélik.

Életútja:

H. Ottó elemi iskoláit Budapesten végezte el, és itt kezdte el a gimnáziumot. Budapest ostroma , és apja letartóztatása után, édesanyjával, és nővérével Aradra menekül.Középiskoláit az itteni Katolikus Gimnáziumban, (később Magyar Vegyes Liceum) fejezi be, de az utolsó két évről, politikai okokból eltanácsolják a gimnáziumból, és csak magánúton tud leérettségizni. 1947-be harmadmagával „Törekvő Ifjúság „című diáklapot szerkesztett, de a közben „felnövő” kommunista hatalom a lapot betiltja. 1945-48 között, párhuzamosan középiskolai tanulmányaival, az „Aradi Városi Színház” gyermekszínésze, ahol nővére Hollai Edda néven színésznő, azóta használja ő is a Hollai előnevet. 1952-ben a bukaresti Filmművészeti Főiskolán felvételezik, de ezt követően letartóztatják és 1955-ig politikai elítélt, büntetését román Gulág hírhedt börtöneiben üli le. ( Jilava, Duna-csatorna, Nagyenyed. Oneşti stb.) Szabadulása után, ahogy ez szokás volt, a román államvédelem (szekuritate) „közreműködésre” szólítja fel, ami rehabilitációját egyengetné. H.Ottó minden együttműködést a kommunista hatalommal kategorikusan visszautasít, és ezzel minden lehetőség, a kultúra területén való tevékenykedésre, lezárult számára.1956-ban ismét letartóztatják, és magyar, fegyveres forradalmi csoport megszervezésével vádolják, de megfelelő bizonyítékok hiányában ejtik a vádat. A szecuritáte zsarolása és ellenőrzése azonban szigorú marad. 1955-1974 között bábszínész, bútorgyári munkás, kisegítő tanár, alkalmi munkás, könyvelő. 1958-ban megnősül, felesége fiatalon, 1968-ban leukémiában meghal. 1974- ben sikerül az NSZK-ba emigrálnia, ahol nyugdíjazásáig, mint fizioterápeut dolgozott. Második, szintén erdélyi származású feleségével már itt házasodik

Kulturális, és publicisztikai Munkássága

Még a hatvanas, hetvenes években az aradi magyar művelődési életben igyekszik szerepet vállalni, kisebb nagyobb sikerrel. Irodalmi esteket rendez, a helyi színházi csoport tagja. A Bukarestben megjelenő magyar nyelvű „„Művelődés” folyóirat közli néhány írását. A román Országos Rendezői Iroda (OSTA) versenyvizsgáján, még 1956-ban, mint előadóművész működési engedélyt szerez, de ahogy már említettük, mint volt politikai elítélt semmi esélye nincs a kultúra területén dolgozni. A román államvédelem (sekuritáte) állandó zaklatása miatt, hazatérne Magyarországra, de honosítását visszautasítják,akkor határozza el, hogy nyugatra emigrál. 1990-ben Németországból segélyakciókat szervez Romániának és ismét írni kezd. A nyolcvanas években, a müncheni Magyar Katolikus Misszió, és a Széchenyi Kőr keretében, előadásokon, irodalmi esteken szerepel. Az utóbbi negyedszázadban, több száz írása jelent meg. A „Romániai Magyar Szó”-nak, annak megszűnéséig; munkatársa, de közöl a kolozsvári „Krónika”, ” Szabadság”, az aradi „Nyugati Jelen” és a pozsonyi „Új Szó” napilapokban is. 1992 óta a Budapesten megjelenő „Kapu” folyóirat munkatársa 2002 óta rovatvezetője) 1993-ban visszakapta magyar állampolgárságát, tagja a MÚOSZ-nak (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) és a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek. ( IFJ)

Ismertebb, megjelent írásai:

• Skizofrén világunk- Kapu (1992)
• Az írott szó ereje- Romániai Magyar Szó (1993)
• Egységben az erő- Kapu (1994)
• Az iszlám, mint politikai tényező- Kapu (1995)
• Kultúráink összeférhetetlensége- Romániai Magyar Szó (1996)
• Tiszta vizet a NATO pohárba - Új Magyarország (1996)
• Parlamenti gondolatok a kommunista győzelemről. - Új Magyarország (1996)
• A bizalmatlanság hálójában- Romániai Magyar Szó (1998)
• Hollywood a németek ellen- Kapu .(1997)
• Politika és becsület- Napi Magyarország (1998)
• Mi lesz veled Európa ? - Romániai Magyar Szó ( 1999)
• Veszélyes játék Európával - Kapu (2004)
• A hajó tele van,talán mégis elsüllyed ? – Kapu ( 2005 ) ( A változó Európa)
• Új pénz, itt a mennyország ? – Kapu (2006)
• A haldokló Nyugat- I.-II. Kapu ( 2008 )
• A pártról (pártokról) – nyugati szemmel – Szabadság. ( Kolozsvár,2008)
• A haldokló Nyugat- I.-II. Kapu ( 2008 )
• Jönnek a sárgák. - Kapu ( 2008
• Szétmarcangolt társadalom, Kapu (2009
• Változó világhatalmi viszonyok- Kapu-(2010)
• „Sírni szeretnék”- Új Szó- Pozsony ( 2010)
• Isten,természet és a szupertechnika- Kapu-(2011)
• A román politika tévelygése Szabadság- ( Kolozsvár (2012)
• Európa generációs problémái (I.-II) –Kapu-(2012
• Emlékezzünk a kommunizmus bűneire és áldozataira - Szabadság ( Kolozsvár 2012)
• Európa generációs problémái (I.-II) –Kapu-(2012
• Nyugati szemmel pártokról és pártoskodásról Szabadság ( Kolozsvár ) 2012
• Portugál szél. - Krónika ( Kolozsvár 2013)
• Európa, lesznek e még víg esztendők .- Kapu-(2013)
• Emigrációs hangok: Vissza- és előre tekintve - (I.-II) Nyugati Jelen (Arad,2013 )
• A magyar út –Szabadság -( Kolozsvár 2013)
• Szobrokat emelünk, aztán ledöntjük - Nyugati Jelen . ( Arad, 2013 )
• Zsákutcában az Európa-politika –Kapu (2014)
• Az ukrán válság háttere (I.-II.) Nyugati Jelen ( Arad, 2014 )
• Zavaros világpolitika –Kapu- (2014)
• Világunk a politika béklyójában I.-II. Nyugati Jelen (Arad 2014)
• Van e megoldás korunk egyik legnagyobb problémájára? –Magyar Nemzet (2015)
• Néhány szó a populizmusról –Krónika – ( Kolozsvár, 2015 )
• Mélyponton a román-magyar kapcsolat ( I.-II.) Nyugati Jelen ( Arad 2015)
• Keresztény civilizációnk védelmében – avagy a probléma igazi oldala. –Krónika-(2015
• Az isteneszmény válsága (I.-II.) Nyugati Jelen (Arad , 2015
• Brüsszel árulása -Magyar Nemzet (2015)
• Modernkori titkos társaságok –Krónika- ( 2015
• Unalmas parolák helyett cselekvést.- Magyar Nemzet-(2015 )
• Változik a világpolitika, változik életünk is? Nyugati Jelen- (2016)
• A nagy változások éve. -Kapu (2016 )
• Geopolitika (I.II.) Nyugati Jelen , (2016)
• A Soros jelenség és a nyitott társadalom- Krónkia ( 2016)
• Egy erősödő jobboldal színrelépése Európában? –Kapu (2017 )
• Európa népei többet érdemelnek –Nyugati Jelen (2107 )
• Európai biztonságpolitika és a NATO - Krónika ( 2017)
• A lényegről ma sem beszélnek- Nyugati Jelen (2018)
• Forrófejű gondolatok. -Kapu (2018)
• Ellentmondások világa (I.-IV.) Nyugati Jelen ( Arad,2018 )
• Szabadság után- Kapu ( 2019)
• A keresztény hit és az egyház Nyugati Jelen ( Arad, 2019)
• Muszlim kancellár Németországban ? –Krónika (2019)
• Templomok és temetők- Nyugati Jelen ( 2019)
• Válságba vezet az állandó növekedési hajsza. – Krónika, 2019

Megjelent könyvei:

• Skizofrén világunk- Kapu könyvek Budapest.1999
• Szent Istvántól Polgár Juditig ( A magyar szellem 101 kiválósága ) Szerző kiadása, Arad 2004
• Nyitott Kapu- Heraldika , Budapest 2013
• Betelt a pohár, Heraldika , Budapest, 2017