Szerkesztő:Stextacsko/Szelektív hulladék

Szelektív hulladék

A szelektív hulladékok az anyagukban, összetételükben, gyártási és előállítási technológiájukat tekinve közel azonos eljárással készített, hasonló tulajdonságokkal rendelkező és újra felhasználható anyagok összefoglaló neve.A szelektív hulladékgyűjtés főleg az utóbbi néhány évtizedben felmerült nyersanyag utánpótlási problémák leküzdésére és a környezettudatos gondolkodásmód egyre nagyobb elterjedése miatt fokozatosan kezdett elterjedni. Eleinte legfőképpen e fejlett világ országai kezdték alkalmazni a hulladékok csoportosításán és szelektálásán alapuló szelektív hulladékgyűjtést. Magyarországon a szelektív hulladékok gyűjtése különösen a 2000-es évek elejétől vált egyre inkább elterjedté. Ma már csaknem az egész országban van lehetősége a lakosságnak különválogatva gyűjteni a keletkezett háztartási és egyéb hulladékokat.

Fogalma

A szelektív hulladék a szelektíven, azaz különválogatva gyűjtött háztartási és ipari hulladékot jelenti, amelyet így elkülönítve újra fel tudunk használni, és ezáltal csökkentjük a környezetből származó nyersanyagok kitermelését és ezen túlmenően a természetet károsító kitermelés és környezetterhelés is csökken. Ez a folyamat rendkívül kedvezően képes befolyásolni a környezet regenerálódását és a természetes élőhelyek megóvásával hozzájárul a természet ökológiai egyensúlyának fennmaradásához. A szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás a fenntartható fejlődés egyik alappillére. Főleg az ipari fejlődés és a nyersanyagigény gyors emelkedése, valamint az emberiség tevékenységei által kiváltott kedvezőtlen környezeti változások vezetett oda, hogy manapság mind a világ fejlettebb országaiban (Európai Unió, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália stb.), mind pedig a fejletlenebb régiókban (India, Afrika legtöbb országa stb.) egyre fontosabbá válik a hulladékok újra felhasználása. Ennek következménye, hogy egyre több helyen találkozhatunk úton-útfélen az ún. szelektív hulladékgyűjtő szigetekkel. Ezeken a helyeken megszabadulhatunk különböző anyagú háztartási hulladékainktól. Az üzletekben elhelyezett elemgyűjtő konténerek, és a használt háztartási gépek leadására szolgáló tárolók is hasonló céllal működnek. A népesség növekedésével és a természeti területek egyre nagyobb beépítésével párhuzamosan új, környezetbarát szemléletmód kezd elterjedni, amely hűen tükrözi az emberek természettel való közvetlen kapcsolatának igényét. Manapság egyre több országban már az oktatásba is beépítik a hulladékok válogatva való gyűjtését, ezzel a módszerrel kívánják a jövő generációit a helyes, környezettudatos viselkedésre rábírni.

Kategóriák

A szelektíven gyűjtött hulladékok több nagyobb csoportra bonthatók: -fém -műanyag -papír -üveg -elektronikai hulladék -szerves hulladék. Az ezen csoportokba tartozó hulladékok sajátos tulajdonságaik, összetevőik alapján tovább válogathatók: Fémek: alumínium, vas és acél, vörösréz, sárgaréz, bronz, ón, cink, arany, ezüst és a többi. Műanyagok: poliuretán(hűtőszigetelés), polisztirol(tálcák, pálcikák), polipropilén(zacskók), polietilén és a többi. Papír: színes papír( bulvár újságok), fehér papír (napilapok, irodai hulladékpapír), kartonpapír és a többi. Üvegek: fehér üveg (lekváros üvegek, szörpös üvegek), színes üveg (sörös-, borosüveg, pezsgősüveg) és a többi. Az építési hulladékok több csoportba oszthatók Felhasználás szerint lehetnek: -újrahasznosíthatóak -veszélyes hulladékok

Halmazállapot szerint lehetnek -Szilárd és -folyékony halmazállapotúak.

Az újrahasznosítható építési hulladékok leginkább a különféle falazási, betonozási munkálatok során létrehozott különféle épületelemekből állnak. Ezeket többféleképpen lehet újrahasznosítani. A bontott téglákból leginkább díszburkolatokat, pinceboltozatokat, járdákat, kerítésalapokat és újabb falakat szoktak emelni. A betonhulladékból leginkább zúzott állapotban különféle kerti és egyéb utak, udvarok burkolását, kapubejárók sármentesítését lehet létrehozni. A bontott kövek főleg falakban, melléképületekben, kerítések kialakításánál jutnak ismét szerephez. A különböző vastagságú gerendák, tetőlécek, szelemenfák általában újabb tetők építéséhez, régebbi tetők felújításához használatosak. A cseréphulladék épebben megmaradt részeit leginkább kissebb kerti szegélyek, ágyások széleinek kijelölésére, kissebb ólak fedésére használják. A palákat, hullámpalákat és egyes panelházak belső és külső szigetelését nem szabad újra felhasználni, mert mérgező asztbesztcementet tartalmaz, amelynek pora hosszabb távon belélegezve súlyos tüdőbetegségek, légúti problémák kialakulásához vezethet. A korábban a '60-as években gyakran építési anyagként használt szilikátot sem szokás újra felhasználni különösen rossz hőháztartása miatt.

Jelentősége

Elsősorban környezetvédelmi jelentőséggel bír a szelektív hulladékgyűjtés. A különböző papírhulladékok egyre széleskörűbb újra felhasználása, valamint a digitális adathordozók és a virtuálisan intézhető ügyintézés egyre nagyobb elterjedése hozzájárul az erdők -papíripari alapanyagként való- kiirtásának csökkentéséhez. A fosszilis és egyéb forrásokból származó nyersanyagok véges forrásokat nyújtanak, melyek előbb-utóbb kimerülnek. Ennek elodázására, és az erre való felkészülésre kiváló az anyagok újrahasznosításának elterjedése, amely csökkenti a kitermelési igényinket. Mindeközben a szelektív hulladékgyűjtés elterjedését szolgáló kampányok egyre nagyobb társadalmi szemléletváltást idéznek elő, melyet a különböző és korábban nem tapasztalt éghajlati változások is serkentenek. E szemléletváltozás egyre nagyobb támogatottságot biztosít a természet védelméért és az ökológiai sokszínűség fennmaradásáért küzdő szervezeteknek. A hulladékok újrahasznosítása ilyen módon az egész emberiség közös érdekévé lépett elő, hiszen csak egy Földünk van, melyet az unokáinktól kaptunk kölcsön.

Környezetvédelem
Hulladékgazdálkodás

Külső hivatkozások

szelektív hulladékgyűjtő szigetek Magyarországon
 szelektív hulladékgyűjtés