Szerkesztő:Stewe19/próbalap

Cournot-duopólium A vállalatok azonos időben döntenek arról, hogy mennyit termeljenek. A két vállalat tudja, hogy a másik is dönt a termelésről és együttes döntésük alapján fog kialakulni a piaci kínálat, így azután meghatározza a piaci árat. Mindkét vállalat abból indul ki, hogy a másik az előző időszakban kínált termékmennyiséget fog továbbra is termelni Stackelberg – duopólium

A Stackelberg-modell abban tér el a Cournot-duopóliumtól, hogy a vállalatok nem egy időben döntenek. Az egyik előbb dönt és ismeri a másik várható reakcióját, a másik pedig igazodik ehhez a döntéshez. Az első vállalatot ezért gyakran nevezik vezető vállalatnak, míg a másik a követő. Az elsőként való döntés nem jelent hátrányt, inkább előnyökkel jár, mert ezzel képes diktálni a másik vállalat számára és ezen keresztül a piaci árat és a termelést is befolyásolja.

Bertrand duopolium A Bertrand-féle modellben a szereplők magatartása annyiban hasonló a Cournot-modellben mutatott magatartáshoz, hogy a szereplők itt is feltételezik a másik félről, hogy egy, a döntés során igen lényeges tényezőt nem változtatnak. Ebben az esetben azonban e tényező nem a mennyiség, hanem az ár.