Szerkesztő:Somnakaj/próbalap

A 2014. szeptember 4-5. között Walesben megrendezésre kerüt NATO csúcstalálkozó során az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO, olyan biztonsági kihívásokkal találtátá szembe magát, amely a NATO tagállamok vezetőit mielőbbi fellépésre és radikális válaszadásra késztette. Ezen változások olyannyira meghatározóak, hogy egyben mérföldkőnek is tekinthetők a NATO eddigi történetében. A nemzetközileg elismert biztonságpolitikai szakértő, Szenes Zoltán a Hadtudományban és a Külügyi Szemlében megjelent két, a walesi csúcstalálkozót értékelő tanulmánya címeinek részletei is ezt az új korszakváltást sugallják: „új bor régi palackban” [2; 3.o.], „előre a múltba”. [3; 3.o.]

Tartalomjegyzék

• 1Előzmények
• 2A találkozó eredménye
• 3A találkozó résztvevői
• 4Tagállamok
• 5Irodalomjegyzék
• 6Jegyzet

Előzmények[szerkesztés]

2013 őszén a walesi NATO-csúcstalálkozó szervezésével megbízottak még úgy érezhették, hogy egy, az elmúlt években megszokott tanácskozást szerveznek. Mindezt azonban a nemzetközi biztonsági környezetben beállt változások gyors eszkalálódása, - az ukrán belpolitikai válság, a Krím-félsziget Oroszország általi elcsatolása, az Iszlám Állam néven megismert terrorszervezet megerősödése és látványos előretörése, valamint a kelet-ukrajnai polgárháború - hamar szerte foszlatta. Ezen fordulatok mielőbbi fellépést és radikális irányváltást kívántak meg a NATO-tól. [2; 3.o.] A szövetségi rendszert több mint két évtizede nem érte ilyen szintű közvetlen fenyegetés, ezért a 2014. szeptember 4-5-én megrendezett walesi NATO-csúcstalálkozón olyan határozatokat kellett, hogy elfogadjanak, amelyek hatása hosszú távon is érzékelhető, maradandó lesz.

A találkozó eredménye[szerkesztés]

A NATO tagállamok külügyminisztereinek gálavacsorája a Royal Welsh Collegeben

A kétnapos találkozó közös nyilatkozat kiadásával zárult, melyben a NATO tagállamok állam- és kormányfői egyöntetűen elítélik Moszkvát, mert önhatalmúlag és jogellenesen magához csatolta a Krím félszigetet, és szándékosan destabilizálta Kelet-Ukrajnát, megsértve több nemzetközi jogi normát. Felszólítják Oroszországot, hogy semmisítse meg a Krím önhatalmúlag végrehajtott elcsatolását, melyet a közös nyilatkozat elfogadói nem ismernek el. Követelik Moszkvától, hogy hagyjon fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával, vonja vissza csapatait, hagyjon fel az ukrán határ mentén és e az határon átnyúló hadműveletekkel. Tartsa tiszteletben a helyi lakosság jogait, beleértve a krími tatárokét is és tartózkodjon az Ukrajna elleni újabb agresszív fegyveres akciótól. Az Ukrajna területén bármilyen egyoldalúan végrehajtott katonai akció vagy felforgató cselekmény a nemzetközi jog súlyos megsértésének tekintendő.” -olvasható a NATO-Ukrajnai Bizottság Newsportban elfogadott közös nyilatkozatában. [5]

A közös nyilatkozat aláírói támogatják Ukrajna törekvését, hogy a politikai rendezés útját járja, üdvözölnek minden olyan találkozót, tárgyalást, amelyen a felek a békés megoldás mellett kötelezik el magukat. Oroszország azonban vállalt kötelezettségei ellenére közvetlen katonai intervenciót hajt végre Ukrajnában, és fokozza a lázadóknak nyújtott támogatást - áll a nyilatkozatban. Felszólítják Moszkvát, hogy változtasson magatartásán, tegyen lépéseket a válság továbbterjedésének a megállítására. [4; 5]

A csúcstalálkozót követően szövetségi szinten megkezdődött a tervezés, a politikai és katonai döntéseknek megfelelően az új módszerek és eljárások kidolgozása valamint a képességek fejlesztése. [1] Katonai értelemben a változások lényegét a készenlét fokozása jelentette, vagyis a szövetségi rendszer keleti és déli határainak megerősítése, gyorsabb és hatékonyabb reagálási képesség megteremtése, a Washingtoni Szerződés V. cikkelye értelmében a kollektív védelem készségének és szintjének emelése, illetve - az információs technológia rohamos fejlődésére tekintettel - kiegészítve a kibervédelem hatékonyságának emelésével. [2; 2. o]

Találkozójuk alkalmával számos olyan intézkedést fogadtak el, amelyek célja a NATO kollektív védelmének a fokozására irányult, melyet az elmúlt 25 év alatt történt legnagyobb megerősítésként szokás emlegetni. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a 2014-es walesi csúcson kitűzött katonai lépések nem lehettek valóban hatékonyak, hiszen a 28 tagállam közül 2016-ban csak öt ország védelmi költségvetése haladta meg a GDP 2%-át. Ezt felismerve a NATO tagországok állam- és kormányfői Varsóban, a következő csúcsértekezleten döntöttek arról, hogy növelik a saját védelmi kiadásainak szintjét GDP-arányosan, és ezen belül emelik a haditechnikai fejlesztésekre költött költségvetés hányadát is. [1; 83. o]

Tagállamok[szerkesztés]

Albánia– Miniszterelnök Edi Rama Amerikai Egyesült Államok – Elnök Barack Obama Belgium – Miniszterelnök Elio Di Rupo Bulgária– Elnök Rosen Plevneliev Csehország – Elnök Miloš Zeman Dánia– Miniszterelnök Helle Thorning-Schmidt Csehország – Elnök Miloš Zeman Dánia– Miniszterelnök Helle Thorning-Schmidt Egyesült Királyság – Miniszterelnök David Cameron Észtország– Miniszterelnök Taavi Roivas Franciaroszág– Elnök François Hollande Görögország– Miniszterelnök Antonis Samaras Hollandia– Miniszterelnök Mark Rutte Horvátország– Elnök Ivo Josipović Izland– Miniszterelnök Sigmundur Davíð Gunnlaugsson

Kanada– Miniszterelnök Stephen Harper Lengyelország– Elnök Bronisław Komorowski Lettország– Elnök Andris Bērziņš Litvánia– Elnök Dalia Grybauskaitė Luxemburg– Miniszterelnök Xavier Bettel Magyarország–Miniszterelnök Orbán Viktor Németország– Kancellár Angela Merkel Norvégia–Miniszterelnök Erna Solberg Olaszország–Miniszterelnök Matteo Renzi Portugália– Miniszterelnök Pedro Passos Coelho Románia–Elnök Traian Băsescu Spanyolország– Miniszterelnök Mariano Rajoy Szlovákia– Elnök Andrej Kiska Szlovénia– Miniszterelnök Alenka Bratušek Törökország– Elnök Recep Tayyip Erdoğan

Irodalomjegyzék[szerkesztés]

[1]Horváth Attila (2018): A katonai logisztika alapképzési szak RSOM felkészítési tapasztalatai- Implementation of RSOM training in military logistic BSC Course.Hadmérnök XIII. Évfolyam 4. szám (2018) 81-83. o Link: http://www.hadmernok.hu/184_06_horvath.pdf Lekérdezve: 2019.05.0.5.

[2] Szenes Zoltán (2014): Új bor régi palackban. A Walesi NATO-csúcs; Hadtudomány XXIV. 3-4. (2014) 3-21. o. Link: http://mhtt.eu/hadtudomany/2014/3_4/2014_3_4_1.pdf Lekérdezve: 2019.05.05.

[3] Szenes Zoltán (2014): Előre a múltba: A NATO Wales után; Külügyi Szemle XII.3. (2014) 3-26. o.   Link: https://kki.hu/assets/upload/Szenes.pdf Lekérdezve: 2019.05.05.

[4]Honvédelem.hu (2014): NATO-csúcs: kiemelt téma az ukrán-orosz konfliktus. Link:https://honvedelem.hu/cikk/46220_nato_csucs_kiemelt_tema_az_ukran-orosz_konfliktus Lekérdezve: 2019.05.05.

[5]North Atlantic Treaty Organisations (2014): Wales Summut Declaration - Heads of State and Government participating in the meeting of the North Atlantic Council in Wales. Link: https://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_112964.htm Lekérdezve: 2019. 05.05.

Szerk. Sorosy Tamás (2016): NATO az iskolatáskában, konferencia összefoglaló. HTBK Székesfehérvár Link:http://mivagyunkanato.hu/pdf/magyar_kiadvanyok/nato_az_iskolataskaban_konferencia_2016.pdf Lekérdezve: 2019.05.05.

CSIKI Tamás, TÁLAS Péter, VARGA Gergely (2014): A NATO walesi csúcstalálkozójának napirendje és értékelése. Nemzet és Biztonság 2014/4. szám Link:http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/nb_2014_4_12_csiki_talas_varga.pdf Lekérdezve: 2019.05.05.

Jegyzet[szerkesztés]

1. ↑ Horváth Attila (2018): A katonai logisztika alapképzési szak RSOM felkészítési tapasztalatai- Implementation of RSOM training in military logistic BSC Course. Hadmérnök XIII. Évfolyam 4. szám (2018) 81-83. o.
2. ↑ Szenes Zoltán (2014): Új bor régi palackban. A Walesi NATO-csúcs; Hadtudomány XXIV. 3-4. (2014) 3-21. o.
3. ↑ Szenes Zoltán (2014): Előre a múltba: A NATO Wales után; Külügyi Szemle XII.3. (2014) 3-26. o.
4. ↑ honvedelem.hu NATO-csúcs: kiemelt téma az ukrán-orosz konfliktus.
5. ↑ North Atlantic Treaty Organisation (2014): Wales Summut Declaration - Heads of State and Government participating in the meeting of the North Atlantic Council in Wales.