Szerkesztő:Sobnaab/próbalap

A baktövis (kínai csűdfű, astralagus) a kínai természetgyógyászatban alkalmazott gyógynövény, amely rendszertanilag a csüdfüvek kategóriájába sorolandó. Gyógyító felhasználású célzattal termesztik főként Belső-Mongóliában, valamint Kína Shanxi, Gansu és Heilongjiang tartományaiban.

Hüvelyes, többéves, télálló növény, amely elsősorban a kontinentális éghajlatot kedveli. Kínában és Mongóliában őshonos, pillangós virága sárga színű, illata és gyökere édeskés. Legfeljebb 40 cm magasra nő meg.

Kínában népszerű gyógynövény, a kitartás és a test ellenállóképessége javítására használják.

Napjainkban már Európában is egyre gyakoribb, szárított gyökerét megfázás-, és vírusos megbetegedések elleni szerként, illetve menstruációs panaszok enyhítőjeként használják.

Története

A maják már az ókorban ismerték, a kínai gyógyászatban a 2. századtól használják a baktövist. Segítségével nemcsak betegségeket gyógyítottak, hanem úgy tartották, hogy az ember életenergiáját is erősíti.

Wang Haogu a császár növényi forrázatokkal foglalkozó tudósa már több mint 7 évszázaddal ezelőtt írásos említést tett a baktövisről, de az i.e. 12. századból is találunk írásos emléket a növénnyel kapcsolatban. Taiping Huimin Hejiju Fang ekkor írta le a növény négyfajta elkészítési módját.

Elnevezése

Kínai neve huanq qi, vagyis a „qi erősítője”. A qi, vagyis a csi életerőt jelent, elnevezése egyértelműen utal jótékony hatásaira.

Hatóanyagai

A baktövis eddig felfedezett hatóanyagai a következők:

• poliszacharidok
• flavonoidok
• aminosavak
• nyomelemek
• astralagus szaponin I-II
• asztragalozidák I-IV
• szójaszapogenozidok
• daukoszterol
• klorin
• betain
• folsav
• nikotinamid
• linolsav

Használata

Gyógyászati szempontból a legalább négyéves gyökérzet tekinthető hasznosnak, ezeket a nyári virágzás előtt érdemes szedni és utána napon kell szárítani. A szárított gyökérzetből érdemes főzetet készíteni: 3 gramm baktövist kell 15 percen át 2,5 dl vízben főzni.

A baktövis-kivonatot kapszula formájában is lehet használni belsőleg, valamint krémet is készítenek a baktövis gyökérzetének felhasználásával.

Hatásai

Vizelethajtó hatásának köszönhetően csökkenti a magas vérnyomást. Méregtelenít és erősíti az immunrendszert. A növény az immunrendszer sejtjeit arra ösztönzi, hogy interferont termeljenek, ezek gátolják a vírusok szaporodását.

A következő betegségek kezelésében alkalmazzák:

• gyenge immunrendszer
• spontán izzadás
• fáradtság
• általános gyengeség
• hasmenés
• súlyvesztés

Bőrre gyakorolt hatása

A bőrre gyakorolt jótékony hatásai miatt külsőleg is előszeretettel alkalmazzák.

A külsőleg alkalmazott baktövis készítmények befolyásolhatják a sejten belül egy enzim, a telomeráz aktivitását. Ezzel a bőr védekezhet a sejtöregedéssel összefüggő telomer-rövidülés ellen. Ennek megfelelően gyakorlatilag a bőr védekezhet a gyors öregedéssel szemben.

2009-ben a Elizabeth Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak megosztva kapott orvostudományi Nobel-díjat „a telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörő kutatásokért”. Ezzel a tudósok gyakorlatilag megfejtették a sejtek öregedésének titkát, a felfedezés elengedhetetlen volt, hogy a baktövis bőrre és a sejtekre gyakorolt jótékony, fiatalító hatását tudományosan is igazolják.

== Jegyzetek == [[Kategória:Növényfajok]] [[Kategória:Gyógynövények]]